Friedrich Merz, a vasárnapi Bundestag-választásokon győztes CDU/CSU kancellárjelöltje szerdán Párizsba utazik, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik – értesült a Politico.
A német szociáldemokraták nyitottak lennének a katonai kiadások jelentős növelésére, akár az államadósságra vonatkozó szabályok lazításával, akár egy újabb különleges alap létrehozásával - értesült a Bloomberg.
A február 23-i előrehozott német szövetségi választáson győztes Friedrich Merz (CDU/CSU) minél gyorsabban meg szeretne állapodni a kolíciós partnerével a kormányalakítás feltételeiről, mivel nagyon kényes pillanatban van jelenleg Németország.
Nagyon nehéz geopolitikai helyzetben került sor a németországi választásokra vasárnap, a kancellári posztra esélyes konzervatív Friedrich Merznek pedig egy nagyon megváltozott környezetben kell tovább irányítania Európa vezető gazdasági hatalmát. Merz határozottabban támogatná Ukrajnát, de mindezt úgy kéne megtennie, hogy közben az Egyesült Államok egyre inkább magára látszik hagyni nemcsak Kijevet, hanem az öreg kontinenst is.
A hétvégén két fontos piacbefolyásoló esemény is történt. Az egyik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy hajlandó lenne lemondani a béke érdekében, ez ismét felerősíti a béke-tradet a tőzsdéken. A másik a német választás, amely a még nem végleges adatok szerint a CDU/CSU sima győzelmével ért véget.
Ami a piaci mozgásokat illeti, Ázsiában ma reggel többnyire emelkedést láthattunk, ezt követően Európában vegyes mozgások voltak, a régiós tőzsdék gyengén teljesítettek, esett a magyar és a lengyel részvénypiac is.
Németországban megtartották az előrehozott országos parlamenti választásokat, miután tavaly novemberben megbukott Olaf Scholz kormánya. A nem végleges adatok szerint a CDU/CSU sima győzelmet aratott, így Friedrich Merz lehet Németország új kancellárja. Merz győzelmet hirdetett, Olaf Scholz kancellár pedig elismerte vereségét, miután pártja, az SPD csak harmadik helyen végzett. Mivel a két legkisebb párt, az FDP és a BSW nem jutott be a Bundestagba, a CDU/CSU-nak és az SPD-nek megvan az esélye arra, hogy kétpárti koalíciót hozzanak létre. A szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet ünnepelhet: 20,8 százalékos eredménnyel másodikok lettek.
A következő koalíció lesz a német demokrácia utolsó tölténye - jelentette ki hétfőn Markus Söder bajor tartományi kormányfő, aki egyben a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is.
A németországi választáson a Keresztényszociális Unióval (CSU) közösen győzelmet arató Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Friedrich Merz bejelentette hétfőn, hogy a harmadik helyen végzett szociáldemokratákkal akar kormánykoalíciót alakítani.
Az Olaf Scholz kancellár kormánya által elfogadott választójogi reform miatt 23 képviselőjelölt hoppon maradt a vasárnapi Bundestag-választáson: bár saját választókörzetükben elsők lettek, mégsem szereztek mandátumot egy elsőre furcsának tűnő szabályozás miatt.
A mérsékelt erők zsugorodását és a radikálisok előretörését hozta a vasárnapi parlamenti választás Németországban. A radikális jobboldali AfD második erővé vált, a radikális baloldali Die Linke feltűnően jól szerepelt, a tavaly januárban alakult, a Linkéből kivált BSW pedig mindössze 14 ezer szavazattal csúszott le a Bundestagba kerülésről. A három radikális párt összesített szavazatszáma több mint az összes szavazat egyharmada, és a mérsékelt erőknek a Bundestagban sincs meg a kétharmad. A CDU/CSU győzelme némileg elfedi azt, hogy döntő változások zajlanak Európa vezető gazdaságában: ez már nem az a Németország, amit eddig ismertünk. Cikkünkben a Bundestag-választás öt tanulságát gyűjtöttük össze.
Megkezdődött a szavazás vasárnap reggel a németországi előrehozott szövetségi parlamenti választáson.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.
Egy nappal a szövetségi választások előtt a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is a CDU/CSU vezet Németországban, bár enyhe visszaesést mutatnak az adatok. Viszont bejuthat a szélsőbaloldal a parlamentbe, ami megnehezítené a konzervatívok számára a kormányalakítást.
Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Németországban, és bár érdemi elmozdulások nem történtek a pártok támogatottságában Olaf Scholz kormányának november eleji bukása óta, van egy párt, amelyet korábban már „temettek”, most viszont úgy tűnik, meg fogja ugrani az 5 százalékos küszöböt. A Die Linke (Baloldal) elképesztő kampányhajrát mutatott be, nagyban köszönhetően egy fiatal politikusának, Heidi Reichinneknek, aki a közösségi médiában hatalmas népszerűségre tett szert, főleg a fiatalok körében. Míg Németország jobbra tolódása egyre látványosabb, a radikális baloldali párt tudja a leginkább megszólítani azokat, akik ellentartanának ennek a tendenciának.
A közelgő német választások befektetői szempontból egyszerre nagyon izgalmas és rémesen unalmas eseménynek ígérkezik. Az oximoron oka, hogy maga a választás úgy tűnik, a papírformát fogja hozni, az viszont nagyon izgalmas, és a magyar gazdasági növekedés szempontjából is fontos, hogy az új kormány milyen reformokat és milyen gyorsan képes megvalósítani.
Németországban mintegy 170 ezer 18 éven alatti vett részt az úgynevezett „U18-szövetségi választáson”, amelyet a vasárnap esedékes parlamenti választások előtt szerveztek meg részükre. Meglepetésre a „felnőttek” körében az 5 százalékos küszöbnél billegő, radikális baloldali Die Linke (Baloldal) nyerte meg a voksolást – írja a Tagesschau.de.
A TSMC Donald Trumppal együtt tette közhírré a döntést.
Senki sem sérült meg a váratlan balesetben.
11 százalékkal érkezett kevesebb menedékkérelem tavaly a megelőző évhez képest.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
