A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusa, Michael Kretschmer felvetette az Oroszország elleni szankciók enyhítésének lehetőségét, mivel szerinte a büntetőintézkedések jobban sújtják Európát, mint Vlagyimir Putyint - írta a Financial Times.
Roderich Kiesewetter, a februári Bundestag-választásokon győztes konzervatív CDU képviselője a Politico podcastjában azt mondta, az Egyesült Államok oldalt váltott az orosz–ukrán háborúban.
A német szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag kedden megtartotta alakuló ülését, ahol a legnagyobb parlamenti erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát, Julia Klöcknert választották házelnökké – írja a Tagesschau.de.
Bár a koalíciós tárgyalások még tartanak a februári németországi előrehozott választásokon nyertes konzervatív CDU/CSU pártszövetség és az előző kormány vezető erejét adó szociáldemokraták (SPD) között, de a legvalószínűbb forgatókönyvek alapján nem várható, hogy a német energia- és klímapolitika kulcsterületein nagyon nagy elmozdulás következik be. Az új kormány az elmúlt években járt úton haladhat tovább, de a legtöbb szavazatot megszerző konzervatívok programja alapján néhány kiemelt témában akár jelentősen is módosulhat a hivatalos irány. A CDU/CSU a közös pontok mellett helyenként érdemben eltérő energia- és klímapolitikai tervekkel rendelkezik a várható koalíciós partner SPD programjához képest, nem beszélve a radikális energiaátállást sürgető Zöldekről, akiknek az előző után az új koalícióban való szerepvállalására is van még némi esély.
Egyelőre borultak a német koalíciós tárgyalások: míg a CDU/CSU és az SDP megállapodásra jutott az adósságfék-szabályok lazításáról, addig a Zöldek csak akkor hajlandók azt megszavazni, ha klímavédelmi programok is helyet kapnak a csomagban.
Megállapodás született az érintett német pártok között a koalícióalakításról tartott előzetes tárgyalások során, az egyeztetések ezen szakasza lezárult, várhatóan megkezdődhetnek az érdemi koalíciós tárgyalások - jelentette be szombaton Berlinben Friedrich Merz, a múlt havi választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke.
A következő német kormány megalakításában részt vevő CDU és az SPD ma megállapodott egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról, a cél a hadsereg megújítása és a növekedés beindítása Németországban. A konzervatívok és a szociáldemokraták jövő héten terjesztik javaslataikat a német parlament elé.
Friedrich Merz leendő német kancellár szerint a pénteki Trump–Zelenszkij-csörte előre megtervezett volt az amerikai fél részéről – írja a Der Spiegel.
A tartományi jogú Hamburg városában választásokat tartottak vasárnap. A helyben erős szociáldemokrata SPD egyértelmű győzelmet aratott, második helyre a február 23-i Bundestag-választások győztese, a CDU ért be.
A hétvégén tartott németországi választások a végeredmény tekintetében nem hoztak különösebb meglepetést; az előzetesen esélyesnek tartott konzervatív CDU/CSU szövetség kapta a legtöbb szavazatot, az elmúlt időszakban jelentősen erősödő radikális jobboldali AfD második helyen futott be, a harmadik helyen végzett szociáldemokrata SPD támogatottsága pedig történelmi mélypontra süllyedt. A választási térképek alapján szembetűnő különbség figyelhető meg az ország nyugati és keleti körzetei között a választási preferencia tekintetében. A Google Trends adatainak segítségével megnéztük, hogyan alakultak a német internetezők Google-keresései a választások kapcsán.
Friedrich Merz, a vasárnapi Bundestag-választásokon győztes CDU/CSU kancellárjelöltje szerdán Párizsba utazik, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik – értesült a Politico.
A német szociáldemokraták nyitottak lennének a katonai kiadások jelentős növelésére, akár az államadósságra vonatkozó szabályok lazításával, akár egy újabb különleges alap létrehozásával - értesült a Bloomberg.
A február 23-i előrehozott német szövetségi választáson győztes Friedrich Merz (CDU/CSU) minél gyorsabban meg szeretne állapodni a kolíciós partnerével a kormányalakítás feltételeiről, mivel nagyon kényes pillanatban van jelenleg Németország.
Nagyon nehéz geopolitikai helyzetben került sor a németországi választásokra vasárnap, a kancellári posztra esélyes konzervatív Friedrich Merznek pedig egy nagyon megváltozott környezetben kell tovább irányítania Európa vezető gazdasági hatalmát. Merz határozottabban támogatná Ukrajnát, de mindezt úgy kéne megtennie, hogy közben az Egyesült Államok egyre inkább magára látszik hagyni nemcsak Kijevet, hanem az öreg kontinenst is.
A hétvégén két fontos piacbefolyásoló esemény is történt. Az egyik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy hajlandó lenne lemondani a béke érdekében, ez ismét felerősíti a béke-tradet a tőzsdéken. A másik a német választás, amely a még nem végleges adatok szerint a CDU/CSU sima győzelmével ért véget.
Ami a piaci mozgásokat illeti, Ázsiában ma reggel többnyire emelkedést láthattunk, ezt követően Európában vegyes mozgások voltak, a régiós tőzsdék gyengén teljesítettek, esett a magyar és a lengyel részvénypiac is.
Németországban megtartották az előrehozott országos parlamenti választásokat, miután tavaly novemberben megbukott Olaf Scholz kormánya. A nem végleges adatok szerint a CDU/CSU sima győzelmet aratott, így Friedrich Merz lehet Németország új kancellárja. Merz győzelmet hirdetett, Olaf Scholz kancellár pedig elismerte vereségét, miután pártja, az SPD csak harmadik helyen végzett. Mivel a két legkisebb párt, az FDP és a BSW nem jutott be a Bundestagba, a CDU/CSU-nak és az SPD-nek megvan az esélye arra, hogy kétpárti koalíciót hozzanak létre. A szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet ünnepelhet: 20,8 százalékos eredménnyel másodikok lettek.
A tesztsorozat már be is fejeződött.
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről ebben a cikkben tudósítunk.
Lehetséges közös projektekről beszélt.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Az eset rávilágít a budapesti főutcák általános problémáira is.
Egyes nyugat-európai termelőknek olyan kiesésekkel kell számolni, hogy teljesen át kell gondolniuk a célpiacaikat.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
