Május végén alakulhat meg az új kormány, így leghamarabb június elején folytatódhatnak a pedagógus-szakszervezetek által kezdeményezett sztrájktárgyalások, ezért akár sztrájkkal is zárulhat az idei tanév - írja az Index.
Szeptemberre, a tanévkezdésre minden oktatásban dolgozónak tudnia kell, hogy mi vár rá a következő években, a pedagógus szakszervezetek pedig ez alapján fognak dönteni a sztrájk folytatásáról - mondta az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak már nem létezik sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülése.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni - vetíti előre a kedvezőtlen trendet Pedagógusok Szakszervezete.
Jelentős béremelést hajt végre a Tesco Nagy-Britanniában. A piacvezető brit hipermarketlánc közölte, 5,8 százalékkal emeli az üzletekben és raktárakban dolgozók bérét, amit a bizonytalan gazdasági környezet és a magas megélhetési költségek miatt jövőre ismét felülvizsgálnak.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
A minimálbér-emelés megtette hatását: a várakozásoknak megfelelően nagyot emelkedtek 2022 januárban a keresetek. A bruttó átlagkereset 13,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
A pedagógusok ellenállásának újraéledése mögött álló okok, s az ellehetetlenítésére tett kísérletek tökéletesen mutatják be a Fidesz-rezsim természetét. Ma annak ellenére kezdődött sztrájk a közoktatásban, hogy a kormányzat a jogelvonás és megfélemlítés szinte minden eszközét bevetette. A pedagógusok mellett számos szülői és diákszervezet is kiállt. Ennek ellenére még nyitott kérdés, hogy a nagy támogatottságot élvező pedagógus sztrájk eléri-e a létminimum szintjére süllyedt bérek emelését és a kizsigerelő munkaterhek csökkentését.
A februári, kifejezetten magas magyar inflációs mutató megjelenése után a közgazdászok megemelték az idei évre vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban 7,5-9%-os áremelkedés is lehetséges a szakértők szerint. Az MNB-nek érdemben tovább kell szigorítania a monetáris politikát.
Megjelent a Portfolio Heti podcastjének Extra epizódja, melyben Baja Sándor, a Randstad hazai ügyvezetője, valamint Toldi Gábor, a DTC Solution HR-szolgáltató tulajdonos-ügyvezetője volt a vendégünk. A munkaerő-piaci szakembereket azért hívtuk meg a podcastbe, hogy a Magyarországot sújtó általános munkaerőhiány okairól és a hazai piac kilátásairól kérdezzük őket, de szóba került Ukrajna orosz inváziója is, és hogy miért nem számíthatunk arra, hogy ukrán háborús menekültek - sem fizikai munkások, sem pedig magasabban kvalifikált dolgozók - tömegesen Magyarországon vállalnak majd munkát.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét - mondta a pénzügyminiszter szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán.
Egynapos sztrájkba kezdett szerdán mintegy 50 ezer dolgozó a rendelőintézetekben, kórházakban, szociális intézményekben és központokban, valamint a gyógyszertárakban Szlovéniában, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal a béremelésről - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Olyan magas inflációs adat érkezett, amire egyetlen szakértő sem számított. Az áremelkedési ütem hónapok óta meglepetést okoz, és most már olyan gyorsan értéktelenedik el a pénz, ami komoly fejfájást okoz a vállalatoknak és a háztartásoknak is. Magyarország ezért évek óta nem látott problémával néz szembe, miután mindenki árat emelne és mindennapi témává vált az infláció.
Eredetileg mára kaptak meghívást egyeztető tárgyalásra az Emberi Erőforrások Minisztériumába pedagógus szakszervezetek, azonban a találkozót tegnap este lemondták, így a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának tagja sikertelenül próbált meg bejutni a tárca Szalay utcai épületébe.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.