Nem egységes szakszervezeti álláspontot tükrözi a sajtóban megjelent 8-12 százalékos jövő évi minimálbér emelési javaslat – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ felelősségteljesen csak őszre, az év nagy részének a konkrét gazdasági mutatói ismeretében fogja kialakítani a reálkeresetek megtartásához szükséges megalapozott követelését – olvasható a konföderáció közleményében.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint, írja a Magyar Nemzet.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezik a közszférában dolgozók szakszervezete mondván, egyre nagyobb gondot jelent nekik a megélhetés a magas infláció miatt - írja a Népszava. Az erről szóló levelet pénteken el is juttatták az ügyben illetékes Palkovics László, technológiai és ipari miniszternek.
Az erőteljes béremelések súlyosbítják a központi bankok problémáit a kelet-közép-európai térségben a Reuters elemzése szerint. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy gyorsan emelkednek az árak ezekben az országokban, miközben a munkaerőhiány is egyre nagyobb. Ez erős alkupozícióba hozza a munkavállalókat, az országokat pedig az ár-bér spirálba viszi.
A koronavírus öt hulláma, az egyre dráguló alapanyagok, a többszörösére emelkedő rezsiköltségek, és nem utolsósorban a jelentős munkaerőhiány több, korábban igen kedvelt éttermet térdre kényszerített az elmúlt időszakban. Akik talpon maradtak, azok is komoly küzdelmet vívnak, mert nem találnak elegendő dolgozót, miközben a költségek folyamatosan emelkednek.
Intézkedéscsomagot jelentett be kedden az osztrák kormány, hogy csökkentse a magas infláció miatt a háztartásokra nehezedő terheket, a költségvetés idén 6,3 milliárd eurót fordít erre a célra.
A májusban váratlanul 10,7%-ra gyorsuló éves magyar infláció nem volt önmagában meglepő a jegybank számára, de az inflációs kilátások tükrében továbbra is szükség van a kamatemelések folytatására, igaz a korábbi nagy lépéseknél visszafogottabb ütemben – jelezte egy online gazdasági fórumon szerdán Parragh Bianka.
Hogy meddig kell fenntartani az árstopokat, az az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől, valamint a háború alakulásától függ - mondta a Népszavának adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki azt sem tartaná ördögtől valónak, ha július elseje után is beavatkozna az állam a piacba. Parragh ezen kívül beszélt a bérekről, a kata átalakításáról, a helyi iparűzési adókról, és a különadókról is.
2020 óta évről évre 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a cégek többsége is dolgozik a bérfejlesztéseiken a munkavállalóik megtartása érdekében, lekövetve az inflációt – derül ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján készített, friss jelentéséből.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.
A tanárbérek lehetetlen helyzetéről is beszélt Kövér László az Info Rádió Aréna című műsorában. Az újraválasztott parlamenti házelnök rövid távon megoldandó problémának nevezte a kialakult szituációt, ám későbbi szavai alapján egyre bizonytalanabbnak látszik, hogy pontosan mi is lesz megoldva rövid távon - derül ki a 444 összefoglalójából.
Május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma, a feloldás után pedig megvan az ápolókban a hajlandóság arra, hogy távozzanak a közegészségügyből - hivatkozik a Népszava a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérésére.
A dolgozók 61%-a kapott idén fizetésemelést, de többségük legfeljebb 10 százalékot, vagyis a teljes bérfejlesztését elviheti az infláció – derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, melyet az RTL Klub Híradója ismertetett.
A KSH mai adatai szerint több mint 30%-kal nőtt az átlagkereset Magyarországon. Reggeli cikkünkben jeleztük, hogy a legtöbb dolgozónak nem nőtt ennyivel a fizetése, csak a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze húzza fel az átlagot. Bemutattuk, hogy 500 ezerről 1,3 millió fölé emelkedett a havi keresetük a rendvédelmiseknek. Most azt is megmutatjuk, hogy a "közigazgatás, védelem, kötelező tb" ágazaton kívül - amibe a fegyverpénzt kapott dolgozók tartoznak - csak az egészségügyben nőtt több mint 30%-kal a fizetés, az összes többi szektorban sokkal alacsonyabb a béremelkedés.
Van egy szektor, ahol csaknem megháromszorozódtak a keresetek februárban. A fegyverpénz hatására a rendvédelmi dolgozók bére akkorát ugrott, hogy a teljes nemzetgazdaság fizetési folyamatait is eltérítette a trendtől. Mutatjuk, hogy a KSH szerint miért nőtt közel 32%-kal az átlagkereset.
Áruházi munkavállalók kérésére egyeztetést kezdeményez az ágazati párbeszédbizottságnál az idei kiskereskedelmi bérek újratárgyalásáról az Egyenlő.hu - mondta el a Magyar Nemzetnek az érdekképviselet elnöke.
A cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nincs válasz, a már megjelent statisztikák mozaikdarabjaiból azonban néhány következtetés már levonható arról, milyen kezdeti hatást gyakoroltak az év eleji állami juttatások a megtakarítások piacára.
Az utolsó átfogó egészségügyi terv 11 éve készült, így az a kormányzati szlogen, hogy „folytatjuk”, nem elegendő, szükség van egy új mestertervre, amely „egyidejűleg foglalkozna a forrásteremtéssel, a humán erőforrással, a kompetenciák átrendezésével, és mindezt a magánegészségügyre is kiterjedően” – hangsúlyozta Kincses Gyula a Népszavának adott interjúban.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
