Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
Az Európai Unió intézkedéscsomagot terjeszt elő a szélenergia-ipar támogatására, mivel a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok számos kihívással küzdenek - jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Szükség is van az iparág támogatására, hiszen az EU ambíciózus célkitűzéseihez képest az európai szélenergia-ipar alulteljesített az elmúlt években, lelassultak a beruházások, hosszadalmasak az engedélyezési folyamatok, és sok ország az adottságai ellenére nem használja ki szélenergia-termelési potenciálját. Az iparági szereplők üdvözölték az ágazat támogatására irányuló bejelentést az EB elnökétől, és a befektetők is elkezdték venni a szélenergiás részvényeket.
Összesen több mint 5,3 milliárd forintos fejlesztéssorozatot hajtott végre az elmúlt időszakban a Villeroy & Boch a hódmezővásárhelyi gyárában . A 275 éves vállalatnál mostantól a kerámiavécék magasnyomású technológiával is készülnek, miközben új mázolósorok is szolgálják a hatékonyságot, és egyben könnyebbé teszik az ott dolgozók munkáját. A csoport, amely 2022-ben 994,5 millió euró árbevételt ért el (+5,2% az előző évhez képest), két márkájával, a Villeroy & Boch és az Alföldi révén piacvezető pozíciót tölt be a magyar szaniterkerámia piacon.
A következő hónapokban további forintgyengülésre számít az Equilor, a ma reggeli sajtóeseményen az is kiderült, hogy a befektetési szolgáltató várakozásai szerint az idei harmadik negyedévben érhet véget Magyarországon a recesszió, az év egészében viszont így is 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, és bár lassul az infláció, 2024-ben még mindig magas lehet. A sajtóesemény előadója Szécsényi Bálint, elnök-vezérigazgató, Árokszállási Zoltán, vezető elemző és Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető volt.
A Stadler svájci vasúti járműgyártó 17 milliárd forintos beruházással több mint 170 új munkahelyet hoz létre Szolnokon - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
Az Európai Unió még az idén akár 2,25 milliárd euróval (mintegy 855 milliárd forint), jövőre pedig további 400 millió euróval (mintegy 150 milliárd forint) segítheti a természeti katasztrófák utáni helyreállítást Görögországban - közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, miután Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az Európai Unió segítségét kérte az árvízkárok felszámolásához.
Megkezdődött a belső terek kialakítása és a külső részek építése a szerkezetkész épületeken a 2 hektáros balatonfüredi BalaPort szálloda- és apartmankomplexumban. A 102 szobás szállodával, 4 étteremmel, 24 apartmannal, 188 férőhelyes mélygarázzsal, parti promenáddal rendelkező projekt megvalósítása ütemterv szerint halad, melynek során elindult a telken belüli közmű- és úthálózatok létesítése. A 22,5 milliárd forintos beruházás műszaki átadásának megkezdése 2024 végére várható – jelentette be Szepesi Richárd alapító és tulajdonos a fejlesztés sajtóbejárásán.
Az állami beruházások, az építésügy kérdései, valamint a közlekedési kérdések tartoznak jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium portfóliójába, de a fenntarthatóság kapcsán általános kérdésekről is beszélni kell. Az aktuális lehetőségek mellett a szakminisztérium szempontjából megjelenő legfontosabb dilemmákról beszélt a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese.
A "vég kezdetéhez" érkezett a világ a fosszilis tüzelőanyagok korszakában a vezető globális energiaügyi szervezet szerint - az IEA első alkalommal prognosztizálta, hogy a kőolaj, a földgáz és a szén iránti kereslet is 2030 előtt fog tetőzni.
Elkezdődött hétfőn Németországban az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású áramhálózati fejlesztése, a SuedLink nagyfeszültségű távvezeték kiépítése, amelyre tízmilliárd eurót fordítanak.
Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem UniZone nevű, kétszintes, multifunkcionális hallgatói centrumát Zuglóban. Az új épületben egyetemi könyvtár, sport- és közösségi terek, tanulóboxok, kutatószobák, konferenciatér, étterem, terasz és büfé is helyet kapott. Az épület fenntartható és akadálymentes, melynek rugalmasan variálható közösségi tereit a legújabb smart technológiákkal szerelték fel.
Mintegy 18 milliárd forintos beruházással 170 új munkahelyet hoz létre Miskolcon a járműelektronikai készülékek gyártásával foglalkozó Bosch Energy and Body Systems Kft. - jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Javában zajlik az építkezés a Bosnyák tér szomszédságában, ahol egy nyolc épületből álló projekt épül. A Zugló Városközpont nevű projekt keretében egy lakóépület és bevásárlóközpont, valamint hét irodaépület valósul meg - írja a Magyar Építők. A lap most képeken és egy videóban mutatta be, hogy állnak a grandiózus beruházás munkálatai.
Hiába igyekszik Oroszország a következő néhány évben évi mintegy 2 millió lövedékre növelni a tüzérségi gyártást, egy nyugati tisztviselő szerint ez így is jelentősen elmarad az ukrajnai háborús szükségleteitől.
Hosszú tervezés és előkészítő munka után most kezdődhet meg a mohácsi Duna-híd építésének kivitelezési szakasza, amelyre most írtak ki közbeszerzést - tudta meg a magyarepítok.hu.
Jelentős építőanyagár-csökkenésről számolt be a Világgazdaságnak Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Új ház Zrt. igazgatóságának elnöke. Több termék ára 20 százalékkal olcsóbb most, mint az év elején és feltételezhető, hogy mélyponthoz közelítenek az árak.
Körülbelül 52 milliárd forintos zöldmezős beruházással 1500 munkahelyet hoz létre Felsőzsolcán a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának számító GKN - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
Jelentős kutatás-fejlesztési beruházást jelentett Magyarországon a Samsung SDI, amelynek nyomán több tucat magas hozzáadott értékű munkahely jön létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Ha az éves szaldó havi alapú elszámolássá való átalakítását meg is úszhatják a hazai háztartási méretű naperőmű tulajdonosok, a 2024. január 1. után létesített, újonnan csatlakozó HMKE-k az uniós előírás szerint már nem kerülhetnek a jelenlegi kedvező éves szaldó rendszerbe. A bevezetése előtt kevesebb mint négy hónappal még nem ismert új rendszer kialakításához más országok jó példákat szolgáltatnak, amelyek alapján a váltás kivitelezhető úgy, hogy a megtérülés javuljon, miközben a helyben fogyasztás aránya is nőjön, vagyis a napelemesek és a hálózat is jól járjon.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
