Nem az e heti volt az első eset, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjak ügyében, most azonban a horvát olajvezetékeket üzemeltető Janaf reagált a vezető kijelentéseire.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
Ahogy arról reggel beszámoltunk, a januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal. Adódik a kérdés: mire lesz elég a Mol áldozata, hova teszi mindez a magyar benzinárat a régióban?
A januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal – mondta el az Indexnek Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója. A friss bejelentés értelmében az adótehernek egy részét a Mol magára vállalja ideiglenesen, a cég ugyanis befizeti az államkasszába a megemelt jövedéki adót már január 1-től, de közben nem emeli meg a várt mértékben az üzemanyagok fogyasztói árait a hónap közepéig, ezzel tehát az olajcég ideiglenesen enyhíti a lakosság adóemelésből fakadó terheit. De hogyan is jutottunk idáig, miért ekkora adóemelés fog történni januárban? Ezt követően drága lesz a hazai benzin?
Érdemes még karácsony előtt tankolni, mert idei mélypont körül jár még a benzinár, és a két ünnep között egyébként is megugrik a forgalom, ami akár a várakozási időt is megnövelheti a kutakon, aztán január 1-től a jövedéki adóemelés miatt egyébként is lesz egy 41,3 forintos drágulás – derül ki a Mol tájékoztató leveléből és a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárának nyilatkozatából.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
A nyugati olajtermékek hordónkénti árai július eleje óta nem látott szintre estek ma, miután a legfrissebb adatok alapján kifejezetten magasan alakulnak az amerikai készletszintek, de azzal kapcsolatos kétségek is felmerültek, hogy az OPEC+ olajkartell képes lesz-e teljesíteni a tervezett termeléscsökkentést.
A mögöttünk álló hetekben nagyot zuhant a benzin és a dízel ára a hazai benzinkutakon, szeptember végéhez képest már több, mint 10 százalékos az áresés mértéke. De pontosan milyen tényezők állnak a jelenlegi dinamika mögött, és hol állunk a régiós üzemanyagár-rangsoban? Ami pedig talán a legfontosabb: hogyan alakulhat jövőre a benzin ára?
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján bár a tavalyi év azonos időszakának eredményeit a legtöbb soron meg sem közelítette a magyar olajvállalat, az idei második negyedéves számokat azonban túlszárnyalhatták a cégnél. Ez több körülménynek is köszönhető, például a Mol várhatóan már nem számol el akkora különadó befizetéseket, mint a megelőző időszakban tette, de a fundamentumok is nagyot javultak a társaság körül, lehet itt gondolni az emelkedő olajár-környezetre, vagy akár a stabilan magasan alakuló Brent-Ural különbözetre. Lényeg a lényeg: az elemzői konszenzus alapján az idei második negyedév lehetett a mélypont a vállalat profitabilitásában, a nemrég lezárt harmadik negyedév pedig már sokkal magasabb számokat hozhatott a fontos sorokon.
Az izraeli-palesztin konfliktus kezdete óta nagyon érdekes folyamatok látszanak a hazai bezinkutakon: a háború kirobbanásával hiába ugrott meg ugyanis az olaj világpiaci ára, a magyar autósok egyre alacsonyabb árakkal találkozhattak a benzin és a dízel esetében is. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen látványosan elszakadtak egymástól a globális olajárak és a hazai üzemanyagár-jegyzések? Miért megy kvázi „szembe” az olajár-alakulással a hazai dízelár? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána elemzésünkben, több szakértőt is megszólaltatva.
A legfrissebb statisztikák alapján jelentős forgalomcsökkenés figyelhető meg a magyarországi benzinkutakon, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az árstop kivezetését követően kezd visszaállni a fogyasztás az intézkedés bevezetése előtti szintre. Kifejezetten érdekesek azonban a különböző termékeknél látott fogyasztási trendek - vajon a benzinnél vagy a dízelnél esett jobban vissza a fogyasztás? A jelenlegi magas üzemanyagár-környezetben hogy döntenek a magyarok, mikor teszik le az autót? Többek között ezekről beszélt Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
2024. január elejétől egy európai uniós szabály miatt jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének következtében valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a júniusban bejelentett emeléssel azonban jócskán túlbiztosította magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Június óta viszont alaposan megváltozott a széljárás az üzemanyagpiacon, számos nemzetközi és magyarspecifikus tényező miatt valósággal az egekbe szöktek az üzemanyagárak Magyarországon, az infláció letörését megcélzó kormányt pedig, érthető módon, most nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete. Ezt a két tényezőt összerakva elképzelhetőnek tartjuk, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén − de pontosan mit jelent ez, hogyan alakulhat a benzinár januártól? Megéri majd a román kutakra járni tankolni? Ezeknek a kérdéseknek járunk most utána.
A kamatfizetések mellett az emelkedő olajárak is felemésztik az amerikaiak jövedelmét, márpedig ez általában előre jelzi a recessziót – írja egy friss adatsorra hivatkozva a Bloomberg.
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál. Milyen tényezők hajtják felfelé az árakat, mégis meddig tarthat a drágulás? Európai viszonylatban drágának számít a magyar benzin? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Az orosz kormány a belföldi üzemanyagárak stabilizálása érdekében az olajtermékek exportjának egy meghatározott időtartamra szóló teljes tilalmát fontolgatja a TASS hírügynökség értesülése szerint.
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom augusztusban havi összevetésben. A forgalom 0,6 százalékkal nőtt júliussal összevetve, amikor 0,5 százalékos bővülést jegyeztek fel. A szakértők várakozásainak átlagában kisebb, 0,2 százalékos forgalomnövekedés szerepelt augusztusra.
Tovább folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a hazai kutakon a holtankoljak adatai szerint, a dízel esetében olyan mértékű drágulás jön, amilyenre tavaly december óta nem volt példa.