A frissen megválasztott kormány máris bejelentette, hogy jövőre 13. havi nyugdíjat fognak bevezetni - számolt be a Paraméter. A szlovák költségvetés kifejezetten rossz bőrben van, így meglepőnek tekinthető az intézkedés.
A brit pénzügyi magatartási hatóság (FCA) megállapította, hogy két "Buy Now, Pay Later" (Vásárolj most, fizess később) szolgáltató, a Paypal és a QVC ügyfelei veszélyben voltak a potenciálisan tisztességtelen és nem egyértelmű feltételek miatt - közölte a The Guardian. A hatóság közbenjárására mindkét vállalat megváltoztatta a szerződési feltételeit.
Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu azzal vádolja a Nyugatot, hogy ki akarja terjeszteni az ukrajnai konfliktust az ázsiai-csendes-óceáni térségre – írja a Reuters.
A kormány új szabályozást tervez a lombikkezelésekre, amely korlátozza a beültethető embriók számát és meghatározza a meddőségi szakambulanciák helyeit. Az ingyenes kezelések életkori határa továbbra is 45 év marad - írta meg a HVG.
Olaszország kormányának egyik tagja, Frederico Freni gazdasági és pénzügyi államtitkár azt mondta, hogy a bankokra kivetett különadóról szóló bejelentését rosszul kommunikálták, ami a befektetői bizalom csökkenését okozta - írta a Financial Times.
Két héttel ezelőtt példátlan terrortámadást hajtott végre a radikális iszlamista Hamász Izrael állam ellen, a brutális merénylet után pár nappal landolt az első amerikai fegyverszállítmány a megtámadott országban, és ezzel együtt két amerikai repülőgép-hordozó is elindult a térségbe. Közben sorra érkeznek az amerikai politikusok Izraelbe, a miniszterek és szenátorok mellett nemrég még Joe Biden elnök is tiszteletét tette az országban. Miközben Amerikában hetek óta vitáznak a politikusok azon, hogy Ukrajna milyen fegyvereket, pénzügyi támogatást kapjon, Izrael olyan gyors és sokrétű segítséget kap, melyről Kijev még csak álmodni sem mer. Ez a döntéshozói dinamika nem véletlen, és az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatása nem kizárólag Izraelről szól: Amerika most éppen Iránnal, sőt Kínával szemben is erőt demonstrál.
A német belföldi hírszerző ügynökség figyelmeztetést adott ki, hogy Kína titokban európai politikusokat von a befolyása alá, hogy az ázsiai országgal baráti légkört alakítson ki. A titkosszolgálat szerint főként a nyugati országokban, különösen Németországban próbálkozik ezzel Kína. Meglepő módon a nemzeti szuverenista, szélsőjobboldali vagy populista politikusokat veszik célba a pekingi szolgálatok. Több európai elhárítás is lép a befolyásolási kísérletekkel szemben.
A klímaváltozás elleni harc fókuszában jelenleg a megelőzés, a mitigáció szerepel döntő súllyal, de csak a kommunikációban, a gyakorlatban szinte semmit nem tesz a világ azért, hogy a felmelegedést megpróbáljuk lassítani – ezt állították a szakértők a Budapest Economic Forum kerekasztal-beszélgetésén. Abban viszont már nem volt egyetértés köztük, hogy a felmelegedést képesek lehetünk-e még lelassítani, és abban sem, hogy egyéni, vagy globális szinten kell kezelni a válságot.
Egy második repülőgép-hordozó köteléket is Izrael térségébe vezényel az Egyesült Államok, remélhetőleg elrettentve ezzel egy Izrael elleni, újabb támadást – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Csapnivaló gazdasági teljesítmény, fokozódó ellentétek a Nyugattal, és egyre nagyobb bizonytalanság. Leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni az elmúlt hónapok eseményeit Kínában, amely igencsak megtépázták a legnépszerűbb kínai részvényeket is. Az elmúlt napok eseményeit követően azonban könnyen lehet, hogy hamarosan már megláthatják a fényt az alagút végén a befektetők, ugyanis egyes források szerint a hatóságok hamarosan fokozhatják a tőzsde felkarolására tett erőfeszítéseiket. Ennek apropóján megnéztük, hogy az elmúlt hónapok zuhanását követően milyen lehetőségek lehetnek a kínai részvénypiacon.
Többek között a nemzetközi részvénypiaci befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
A brit bankok felkészülnek arra, hogy a Kínával szembeni nyugati szankciók a jövőben eszkalálódni fognak, és megbeszéléseket sürgettek erre vonatkozóan a brit és amerikai kormánnyal - jelentette a Reuters.
Az Európai Központi Banknak nem kellene idő előtt leállítania a kötvényvásárlásokat, mert még mindig szükség lehet a piacok megnyugtatására, de a kormányokon - köztük Olaszországon - múlik, hogy a kötvénytulajdonosokat maguk mellé állítsák - mondta Yannis Stournaras, az EKB jegybankára a Reutersnek.
Szigorúan, több csatornán keresztül óva intette az Egyesült Államok a libanoni Hezbollah iszlamista mozgalmat attól, hogy beavatkozzon az izraeli háborúba – értesült a CNN.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói aggódnak az olasz kötvényhozamok miatt hat, Reutersnek nyilatkozó forrás szerint. A lap azt írja, hogy az EKB döntéshozói ezért elhalaszthatják az eszközvásárlási program leállításáról szóló vitát.
Grant Shapps brit védelmi miniszter nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy az Egyesült Királyság katonákat küldhet Ukrajnába, hogy az ukrán haderő képzését segítsék. Orosz vezetők fenyegetőzésbe, atomháborús riogatásba kezdtek. Rishi Sunak brit miniszterelnök ma este tisztázta: nem lesz semmilyen katonai beavatkozás.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Közzétette a Belügyminisztérium az egynapos sebészeti ellátás keretében végezhető eljárások körének bővítéséről szóló javaslatát. A tervezet több mint 60 oldalon sorolja fel az átsorolandó beavatkozásokat, mindez pedig a költségvetés is látható nyomot hagy majd a kiadott hatástanulmány szerint.
A szíriai polgárháború kisebb-nagyobb megszakításokkal, de több mint 12 éve tart. A törésvonalak számtalanszor változtak, feltűntek és eltűntek csoportok, átalakultak koalíciók, jöttek és mentek frakciók, az ország egyes részei pedig rengetegszer cseréltek gazdát. Az elmúlt néhány évben viszonylagos nyugalom honol az országban. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen megszűntek volna az összecsapások, de a harcok intenzitása már inkább csak szórványos és kisebb területekre korlátozódik. Basszár el-Asszad látszólag megnyerte a polgárháborút, hiszen újra növekszik a nemzetközi elismertsége, pedig az ország jelentős része felett továbbra sem gyakorol fennhatóságot. Az utóbbi időben három súlyosabb eset is borzolja a kedélyeket, amely jelzi, hogy a helyzet továbbra is nagyon feszült, a polgárháborúnak még egyáltalán nincs vége.
Mióta világossá vált, hogy az ukrajnai háború elhúzódó konfliktus lesz, rendszeresen fel-fel bukkan az a vélemény, hogy az Ukrán Fegyveres Erők legnagyobb problémája, hogy nem fogják tudni hosszabb távon biztosítani a frontvonalon harcoló alakulatok személyi utánpótlását, vagyis konyhanyelven fogalmazva előbb-utóbb egyszerűen elfogynak a harcképes ukrán katonák. Ennek a tézisnek az alapja, hogy a 120 milliós Oroszország lényegesen nagyobb személyi tartalékokkal rendelkezik, mint a háború előtt 40 milliós lélekszámú Ukrajna. Bár mutatkoznak jelei annak, hogy Kijev már néha trükkös, ravasz, talán egy kicsit elkeseredett lépéseket tesz, hogy embert tudjon küldeni a frontra, a személyi állomány kérdése lényegesen komplexebb, minthogy egymás mellé teszünk két lakosságszámot.