A bevételük 10-40 százalékát és a nyereségük 20-60 százalékát is elveszíthetik a világ bankjai a lakossági és kkv-üzletágban 2025-ig - vetíti előre a McKinsey legfrissebb globális banki tanulmánya. Az ügyfelek egy része a pénzügyi technológia új sztárjaihoz pártol át, amelyek elsősorban a szolgáltatások árának lenyomásával veszélyeztetik a bankok pozícióit. Bár 2014-ben rekordnak számító, 1030 milliárd dollárnyi nyereséget értek el a világ bankjai, az átlagosan 9,5%-on stabilizálódó tőkearányos megtérülés még mindig a tulajdonosi elvárások alatti. A bankok hatékonyságnöveléssel reagálnak az új kihívásokra, a várható kamatemelések várható jótékony következményeit azonban felülbecsülik.
A lengyel bankrendszernek jobban kellene kötődnie az országhoz, nagyobb szerepet kellene kapnia benne a helyi vezetésnek, esetleg a hazai tulajdoni részarány növelése is szóba jöhet - jelentette ki Marek Belka, a lengyel jegybank kormányzója parlamenti képviselők előtt szerdán.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
A korábbi negatív kilátásról stabilra javította a magyar bankrendszer kilátását a Moody's. A hitelminősítő azzal magyarázza a lépést, hogy várakozásai szerint a következő 12-18 hónapban stabilizálódik a bankszektor működési környezete.
Be kell zárni vagy egy nagyobb versenytársba kell majd beolvasztani néhány görög nagybankot Görögország megmentése után, akárhogy is zajlik majd ez - vélték meg nem nevezett EU-s vezetők a Reutersnek adott nyilatkozatukban.
Rendkívüli tanácskozást tart az Európai Központi Bank a görög bankrendszer ügyében - jelentette a CNBC üzleti hírtelevízió délben. Délután pedig már olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB megemelte újra a sürgősségi likviditási támogatási keretét (ELA) a görög bankoknak.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
A szomszédjainknak kétszer is meg kell gondolnia, hogy követik-e a magyar modellt a devizahiteles probléma megoldásában - írja a Financial Times. A magyar kormánynak kapóra jött a devizahiteles probléma, hogy a durva sarcokkal kitessékelhesse a külföldi bankokat az országból - véleményezi a kérdés hazai átpolitizáltságát a lap. Emlékeztetnek rá, hogy a 2011-es végtörlesztés a gazdagoknak kedvezett, míg a szegényeknek ártott, mert a lépésre gyengült a forint. A végső forintosítás pedig szerintük egy olyan lépés volt, amit a környező országok feltehetően nem tudnának megtenni, vagy azért mert arányaiban kevés devizatartalékkal rendelkeznek, vagy pedig mert a belföldi kamatszintjük túl magas az ésszerű hitelkiváltáshoz.
A bankrendszer meggyengülése és így az egész pénzügyi szektor sérülékenysége miatt egy fokozattal a befektetésre már nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába rontotta Bulgária hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását mai döntésével a Standard and Poor's.
A magyar kormány filmbe illő küzdelme a külföldi tulajdonú bankokkal a végéhez közeledik, és talán nem is lesz olyan véres a végkifejlett, mint ahogyan azt korábban várni lehetett - fogalmaz a Financial Times. Azonban korántsem biztos, hogy a külföldi bankok "elűzése" a legjobb megoldás a gazdasági növekedés megteremtésére, hiszen hasonló okok miatt Írországban például EU-s mentőcsomagra volt szükség, és nem állt távol ettől Szlovénia sem, ahol szintén magas az állami tulajdonlás a bankszektorban.
A brit jegybank szerint a brit bankszektor jó úton halad afelé, hogy 2050-re a duplájára nője ki magát, ami a GDP 950%-át meghaladó növekedést jelentene. Közleményében a Bank of England kiemelte, hogy bár a nagyobb bankszektorok valóban kockázatosabbak, de nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a bankszektor mérete és egy lehetséges pénzügyi válság kialakulása között - írja a Financial Times.
A magyar bankszektorban működő intézmények merőben eltérő eredménye számos kérdést vett fel. Mitől nyereséges egy bank és miért veszteséges a másik? Mit csinál jól a piacvezető? Milyen hibákat követtek el a múltban az évek óta veszteséges bankok, és milyen lépéseket kellene megtenniük a jövőben? Ezekre a kérdésekre a múltbeli és a jelenlegi üzleti modellek, stratégiák részletes elemzése után érdemes választ keresni. Kerekes Nikoletta, a Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti Felügyeleti Igazgatóságának vezető felügyelőjének elemzése.
A nemzeti fejlesztési miniszter korábbi rendelete szerint az állami tulajdonba került MKB Bank felett október 16-án este 19 órától 2018. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken megjelent utasítása a tulajdonosi joggyakorlást azonban kettébontja.
Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - hívta fel a figyelmet szombati tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Ezzel lényegében megerősítette a Portfolio pénteken megjelent számításait.
Még tovább fokozódnak az állami beavatkozások Magyarországon, ami a jövőben akár negatívan is visszahathat az országra - írják az UniCredit Bank hazánkkal foglalkozó elemzésében. Az intézkedések miatt romlani fog az ország növekedési potenciálja és szűkülhet a fiskális politika mozgástere is, ami végső soron fenntarthatatlanná teszi a GDP-növekedés most látott ütemét.
A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.
Hiába szembesülünk számos politikai és egyéb kihívással a közép- és kelet-európai (KKE) régióban, mégis ide kerülhet Európa "növekedési motorja". Az elkövetkező öt évben a KKE-régió már ki is nőheti Nyugat-Európát a nemzeti összterméket tekintve, és a lakosságuk pénzügyi vagyona is végre közeledhet a módosabb világéhoz - derült ki az UniCredit legfrissebb régiós elemzéséből, amit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján mutattak be.
Továbbra is óriási kihívást jelent a világ vezető bankárainak, hogy meggyőzzék a világot: a pénzügyi rendszer stabilabbá vált. Ezt a szektort látja a legveszélyesebbnek továbbra is a közvélemény és egyes közgazdászok szerint az Európai Központi Bank stressz tesztje újra tüzet gyújthat az éppen megnyugodni látszó környezetben - derült ki a Világgazdasági Fórum panelbeszélgetésein elhangzott véleményekből.
A közép-kelet európai országai pénzügyi fejlettség szempontjából előrébb járnak, mint a többi "új" uniós tagállam - mondta Guglielmo Maria Caporle, a Brunel University professzora az osztrák jegybank konferenciáján. Caporle szerint a külföldi bankok megjelenésének számos kedvező hatása volt a régióban, bár a kockázatokról sem szabad megfeledkezni. A professzor szerint az euró majdani bevezetése hozhat újabb fellendülést.
