Steve Eisman, akinek nevével sokan a "The Big Short" című amerikai mozifilmben ismerkedhettek meg és arról lett híres, hogy a jelzálogfedezetű értékpapírok shortolásával gyakorlatilag megjósolta a 2008-as válságot, most azt mondja: ilyen biztonságban már évtizedek óta nem volt a pénzügyi rendszer - írja a Financial Times. Megkérdezték tőle azt is, tudja-e, mi lesz a következő nagy dobás.
A szlovén bankok erősebbek és ellenállóbbak egy esetleges gazdasági megrázkódtatással szemben három évvel azután, hogy a pénzintézetek nagyra nőtt rossz hitelállománya miatt majdnem nemzetközi pénzügyi támogatásra szorult az ország - közölte a szlovén központi bank pénzügyi stabilitási jelentésében.
Jelentősen enyhült a globális feltörekvő térség bankrendszereire nehezedő nyomás a működési környezet fokozatos javulásával - áll a Fitch Ratings kedden Londonban ismertetett átfogó térségi helyzetértékelésében.
Lengyelország, Litvánia, Lettország, Szlovénia és Horvátország - ezekkel az országokkal került egy csoportba a magyar bankrendszer az MNB által tegnap közzétett új "Versenyképességi index" alapján.
Míg az amerikai bankrendszer már el is felejtette a válságot, az európai sokkal komplikáltabb helyzetben van: szabályozási cunamival, alacsony profitabilitással magas nemteljesítő hitelállománnyal és tőkehiánnyal küszködik - mondja Király Júlia. A fordulat azonban talán már itt van, és a közgazdász szerint a Brexittel is nagyot nyerhet az európai pénzügyi szektor.
A kínai bankrendszer lett a világ legnagyobb eszközállományú bankrendszere, 2016 végén ugyanis meghaladta az eurózóna bankrendszerének méretét még a valóságot alulbecsülő hivatalos adatok szerint is. A GDP-ben ez a lehagyás már 2011-ben bekövetkezett.
Az az egyik legfontosabb, hogy a "megszorítási vallást" feladjuk és engedjük a magán, illetve állami beruházásokon nyugvó gazdaságélénkítést - többek között emellett szállt síkra a CNBC-nek adott interjúban Matteo Renzi. Az olasz kormányfő mindezt amellett szorgalmazta, burkoltan a német kancellárnak is beszólva, hogy országa 130%-os GDP-arányos adósságrátával rendelkezik és masszív problémákat okoz az olasz bankrendszerben a nem-teljesítő hitelek állománya.
Ijesztő eredménnyel zárult a kínai jegybank 31 legfontosabb pénzintézeten elvégzett stressztesztje: hiába igazgatták irreálisan optimista számokkal a kísérletet, a bankok még egy minimális gazdasági visszaesés esetén is a felügyelet által elvárt minimum tőkeszint alá kerülnének. Az amerikai The Wall Street Journal szerint ez azt jelenti, hogy a bankok valódi sérülékenysége rendkívül komoly lehet.
Mai közleményében a Moody's pozitívra változtatta a magyar bankszektor kilátását, miután a hitelminősítő szerint a javuló működési környezet a bankok eszköz-és tőkeminőségében is meglátszik.
Néhány kivétellel Nagy-Britannia EU-ban maradását támogatták a pénzügyi szektor legnagyobb szereplői az elmúlt hónapokban, nem véletlenül: a kilépésről szóló tegnapi döntésnek az egyik legnagyobb vesztese éppen a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja, a City, és vele a globális és az európai bankrendszer lehet. A legnagyobb befektetési bankok kereskedői és brókerei végigvirrasztották a múlt éjszakát, ezek után azonban egyenesen rémálomba illő eseménysorozat vár rájuk.
Görögország az év végéig feloldhatja a tavaly bevezetett tőkekorlátozások döntő részét - vélte a balkáni ország bankszövetségének a vezetője. Mint mondta: várakozása szerint a korlátozásokat ősztől fokozatosan oldják majd fel, és csak néhány intézkedés marad érvényben jövőre.
Stabil sokkellenálló-képesség jellemzi a magyar bankrendszert, de a gazdasági növekedést még mindig inkább rontja, mint segíti a működése - derül ki az MNB ma közzétett Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből. Utóbbi oka, hogy a piaci alapú vállalati hitelezés még mindig nem állt helyre, a hitelezési hajlandóság jelentősen elmarad a hitelezési képességtől; a jegybank új programjai legalább a kkv-hitelezésben 5-10 százalékos bővülést hozhatnak jövőre. A bankrendszer három nagy kihívással néz szembe: 1. a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállása, 2. a magas nem teljesítő hitelállományok kezelése, 3. a jövedelmezőség javítása. A jegybank azt is kiderítette, miért nem váltották ki hitelüket a volt devizahitelesek.
A bevételük 10-40 százalékát és a nyereségük 20-60 százalékát is elveszíthetik a világ bankjai a lakossági és kkv-üzletágban 2025-ig - vetíti előre a McKinsey legfrissebb globális banki tanulmánya. Az ügyfelek egy része a pénzügyi technológia új sztárjaihoz pártol át, amelyek elsősorban a szolgáltatások árának lenyomásával veszélyeztetik a bankok pozícióit. Bár 2014-ben rekordnak számító, 1030 milliárd dollárnyi nyereséget értek el a világ bankjai, az átlagosan 9,5%-on stabilizálódó tőkearányos megtérülés még mindig a tulajdonosi elvárások alatti. A bankok hatékonyságnöveléssel reagálnak az új kihívásokra, a várható kamatemelések várható jótékony következményeit azonban felülbecsülik.
A lengyel bankrendszernek jobban kellene kötődnie az országhoz, nagyobb szerepet kellene kapnia benne a helyi vezetésnek, esetleg a hazai tulajdoni részarány növelése is szóba jöhet - jelentette ki Marek Belka, a lengyel jegybank kormányzója parlamenti képviselők előtt szerdán.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
A korábbi negatív kilátásról stabilra javította a magyar bankrendszer kilátását a Moody's. A hitelminősítő azzal magyarázza a lépést, hogy várakozásai szerint a következő 12-18 hónapban stabilizálódik a bankszektor működési környezete.
Be kell zárni vagy egy nagyobb versenytársba kell majd beolvasztani néhány görög nagybankot Görögország megmentése után, akárhogy is zajlik majd ez - vélték meg nem nevezett EU-s vezetők a Reutersnek adott nyilatkozatukban.
Rendkívüli tanácskozást tart az Európai Központi Bank a görög bankrendszer ügyében - jelentette a CNBC üzleti hírtelevízió délben. Délután pedig már olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB megemelte újra a sürgősségi likviditási támogatási keretét (ELA) a görög bankoknak.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
A szomszédjainknak kétszer is meg kell gondolnia, hogy követik-e a magyar modellt a devizahiteles probléma megoldásában - írja a Financial Times. A magyar kormánynak kapóra jött a devizahiteles probléma, hogy a durva sarcokkal kitessékelhesse a külföldi bankokat az országból - véleményezi a kérdés hazai átpolitizáltságát a lap. Emlékeztetnek rá, hogy a 2011-es végtörlesztés a gazdagoknak kedvezett, míg a szegényeknek ártott, mert a lépésre gyengült a forint. A végső forintosítás pedig szerintük egy olyan lépés volt, amit a környező országok feltehetően nem tudnának megtenni, vagy azért mert arányaiban kevés devizatartalékkal rendelkeznek, vagy pedig mert a belföldi kamatszintjük túl magas az ésszerű hitelkiváltáshoz.