Átrendeződést hozott a koronavírus-járvány a magyarországi lízingpiacon, hiszen 2021. első fele leginkább a termelőeszközök finanszírozásában jelentett nagy növekedést – hívta fel a figyelmet a CIB Lízing.
Egyre több szolgáltató kínálatában jelennek meg a zöld pénzügyi termékek, ám a lakosság jellemzően csak akkor választja a környezeti és fenntarthatósági célokhoz kötött hiteleket vagy befektetéseket, ha azok már rövid távon is érzékelhető anyagi előnnyel járnak - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kutatásából. Az ezer fős mintán online végzett, átfogó lakossági felmérés azt mutatja, hogy a háztartások zöld, fenntartható gondolkodása és döntései leginkább a takarékosság oldaláról befolyásolhatóak.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Az előző hónapoknál mérsékeltebb, de így is intenzív hónap volt a július a lakossági hitelezésben, és a monetáris szigorítás ellenére nem emelkedett tovább az új lakáshitelek kamata. A vállalati hitelezésben az idei év legerősebb hónapja volt a július, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram „kipörgetésének” köszönhető. Az MNB ma közzétett adataiból szemezgetünk.
A svájci székhelyű UBS meglátta a lehetőséget a Lynk-ben és úgy döntött beszáll a mesterséges intelligencia alapú knowledge-as-a-service platform finanszírozásába. A finanszírozási döntés tovább erősíti a befektetési bank és a több mint 840 000 fős szakértői hálózattal működő „tudást mint szolgáltatást” kínáló felület együttműködését – írja a Finextra.
Sokak által régóta várt ítéletet hozott ma devizahiteles ügyben az Európai Bíróság: szerinte az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – közölte ítéletét az Európai Bíróság. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. Az árfolyamrést középárfolyammal "lecserélő" 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése.
Az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság és az infláció esetleges tartóssá válása aggasztja most a leginkább Bernhard Spaltot, az Erste Group vezérigazgatóját, aki szerint még nem hirdethetünk győzelmet a járvány felett, ugyanakkor az Erste és a régiós kilábalás erősnek mondható, a bankszektor pedig most nem a probléma, hanem a megoldás része.
Koncentrálódik a hazai befektetési szolgáltatói szektor, azon belül is a retail brókerpiac: friss bejelentés szerint az Erste Befektetési Zrt. megvásárolja a Random Capital Zrt.-t. Az utóbbi időben a Random kirobbanó növekedést élt át, és több szempontból is elérte növekedési korlátait, így az eladás időzítése nem meglepő, a minden értelmes akvizícióra nyitott Erste pedig az ügyfelek és értékpapírszámlák mellett digitális kompetenciákat vásárol a lépéssel. A Random ügyfeleinek változatlan díjakat és költségeket ígér az Erste, a termékpaletta szélesítése mellett.
A törlesztési moratóriummal kapcsolatban az a kérdés, milyen módon lehetne leginkább csak azok esetében hosszabbítani, akik tényleg rászorultak, hiszen többségben vannak most a potyautasok – mondta az Indexnek Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elárulta: sok mindenben nagyon megváltozott a véleménye az elmúlt 10 évben, mióta Magyarországon él, de az általános monetáris politikai felfogás is egészen más, mint korábban.
Csaknem két hete szüneteltetik szokásos tevékenységüket a bankok és más pénzügyi intézmények Afganisztánban, a kabuli bankszövetség vezetője azonban úgy véli, a következő napokban újraindulhatnak.
Több százan tüntetnek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt - közölte szombaton a Hama Press afgán hírügynökség.
Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – tudomásunk szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után. Megkérdeztük a nagybankokat is, hogy állnak most a moratóriummal, és kiderült: a moratóriumban érintett hiteleik aránya folyamatosan csökken, de elsősorban nem a kilépések, hanem az új hitelkihelyezések miatt.
Közzétette második negyedéves gyorsjelentését az MKB Bank, a társaság az első negyedévi 26,8 milliárd forint után most 11,4 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el. A járvány enyhülésével növekedett az üzleti aktivitás a banknál, jelentősen növelve a bevételeket a tavalyi alacsony bázishoz képest, miközben a mérlegfőösszeg 3000 milliárd forint fölé nőtt.
A Mastercard bejelentette, hogy 2024-től az újonnan kibocsátott Mastercard hitel- és betéti kártyáknak a legtöbb piacon már nem kell mágnescsíkkal rendelkezniük, 2033-ra pedig valamennyi Mastercard kártyáról eltűnnek majd.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú távú "A mínusz" minősítését, stabil kilátásokkal - tájékoztatta a pénzintézet közleményében csütörtökön az MTI-t.
Különféle törlesztési moratóriumokat, óvatosságból megképzett kockázati költségeket, a korábbinál is nagyobb likviditásbőséget, felfüggesztett osztalékfizetést és felgyorsuló digitalizációt hozott a koronavírus a Magyarországon működő pénzintézetek anyabankjainak. Felfordult körülöttük a világ, a pénzügyi eredményeik viszont annál kevésbé: a tavalyi visszaesés után nagyjából úgy zárták 2021 első felét, ahogy az utolsó „békeévnek” számító 2019-es év első hat hónapját.
Az egy évvel korábbival szinte megegyező adózás előtti eredménnyel zárta az első félévet a Takarék Jelzálogbank, adózás után 6%-kal maradt el a profit a tavalyitól. A kereskedelmi banki partnerek jelzálog-refinanszírozójaként működő társaság aktivitása erősödött, és az MNB új programjainak megfelelően készülnek zöld jelzáloglevelek kibocsátására is.
A koronavírus-válság nem hitelválság, mégis megtorpant az elmúlt másfél évben a vállalati hitelezés növekedése Magyarországon, miközben a lakossági tovább dübörög. A korábbi évek kétszámjegyű dinamikája után a járvány eleji helyzethez képest mindössze 3,8%-kal nőtt ugyanis a vállalati hitelállomány, ami a törlesztési moratórium hatásától megtisztítva valójában visszaesést jelent. Csakhogy van nekünk egy Növekedési Kötvényprogramunk is, amelynek köszönhetően elmondható: a hitelnövekedés nem tűnt el, csak átalakult.
Az ország második legnagyobb bankja kezdi meg működését, ha egyszer ténylegesen is összeolvad a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank. Az új hitelintézet nevét még nem közölték, és most még szinte csak a tulajdonosuk közös, a Magyar Bankholding, de ezen keresztül a bankok szép fokozatosan egyre inkább egyetlen univerzális kereskedelmi bankhoz kezdenek hasonlítani, amely páratlan digitális ambíciókat táplál. Összefoglaljuk az idei év legfontosabb, publikus fejleményeit.