Megjött az S&P döntése Magyarországról!

Változatlanul hagyta péntek esti döntésében Magyarország devizában és helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadósságbesorolását az S&P és

a kilátáshoz sem nyúlt, az stabil maradt.

Mi áll az S&P indoklásában?

A stabil kilátás azt tükrözi, hogy várakozásaink szerint Magyarország gazdasági fellendülése, a folyamatos dezinfláció és az adósságköltségek stabilizálódása középtávon támogatni fogja a kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit, lehetővé téve a kormány (GDP-arányos) adósságterhének stabilizálódását - áll az indoklásban. Szokás szerint a hitelminősítő felvázolja a kedvező és kedvezőtlen forgatókönyveket is:

• Ronthatják a besorolást, ha Magyarország költségvetési teljesítménye jóval gyengébbnek bizonyulna az előrejelzéseiknél, vagy ha ismét külső nyomás jelentkezik, például egy energiaellátási sokk miatt, amely hatással van a forint árfolyamára és az inflációra.
• Javíthatják a besorolásokat, ha Magyarország költségvetési helyzete jelentősen javulna, és ezzel párhuzamosan csökkenne a külső sebezhetőség.

A hitelminősítő szakemberei arra számítanak, hogy Magyarország költségvetési hiánya 2025-től csökken, majd 2027-ig átlagosan 3,7% lesz, figyelembe véve a gazdasági kilátások erősödését és az idei aktív konszolidációs intézkedéseket, amely számításuk szerint eléri a GDP mintegy 1,3%-át. Konkrét előrejelzési táblázatukból kiolvasható: 2024-ben 5%-os hiányt várnak (szemben a kormány által várt 4,5%-kal), 2025-ben 4,3%-os deficitet jeleznek előre (szemben a kormány által várt 3,7%-os hiánycéllal), 2026-ra 3,8%-os GDP-arányos hiányt mondanak (a kormány erre az évre 2,9%-ot vállalt), de az S&P előrejelzése szerint még 2027-re sem csökkenti a magyar kormány 3% alá a deficitet, ugyanis 3,5%-ot várnak.

Az elmúlt években Magyarország államháztartását a diszkrecionális és nem diszkrecionális kiadások túllépése jellemezte az S&P szerint, majd külön megemlítik az állam által fizetett rezsitámogatásokat és a megemelkedett kamatkiadásokat.

Azt ugyanakkor elismerik, hogy

a 2026-os választások előtti diszkrecionális kiadásnövekedés továbbra is lefelé mutató kockázatot jelent költségvetési előrejelzéseikre nézve.

Erről épp a napokban írtunk részletes elemzést:

Más kockázatokat is felhoz az S&P az elemzésében. Kiemelik, hogy a régió más országaival összehasonlítva Magyarországon az egyik legmagasabb a GDP-arányos államadósság, amely előrejelzéseik szerint 2024-ben eléri a GDP 74,6%-át. Ez növekedés lenne a tavalyi 73,4%-os arányszám után, de az S&P kivetítése szerint a következő években is csak minimális adósságcsökkentést tud megvalósítani a kormány: 74,2%, 74,1%, 74% a várakozása a 2025-27-es évekre.

Számításaik szerint a kamatkiadások 2025-2027-ben átlagosan az államháztartási bevételek 9%-át teszik ki. Ez szintén nőtt az elmúlt években, és ez érzékenyen reagálhat a külső fejleményekre. Fontos külső tényezőként említik az energiaköltségek alakulását, az uniós transzfereket és a forint árfolyamát.

Az alappályán azzal számolnak, hogy hazánkban az infláció tovább mérséklődik, és a folyó fizetési mérleg továbbra is szerény többletet mutat, ami lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára a monetáris politika óvatos normalizálását. A monetáris lazítási ciklus fő kockázatai közé tartozik a bérekre nehezedő újbóli felfelé irányuló nyomás, az árfolyam-ingadozás és a nyersanyagimportárak.

Előrejelzésük szerint

a GDP-növekedés 2024-ben visszafogott, 1,6%-os lesz,

ami a gyengébb külső keresletet és az alacsony beruházási aktivitást tükrözi. 2025-re 3%-ra gyorsuló gazdasági növekedést látnak, de ezt követően már csak 2,9%-os és 2,4%-os növekedést mondanak.

Az EU-val fennálló nézeteltérések továbbra is gátolják a további uniós források felszabadítását; kompromisszum nélkül várhatóan a gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi program elkülönített keretének egy része elveszik - írják. Majd megismétlik az egyik lényeges kockázatot a költségvetés egyenlegére nézve:

a növekvő belpolitikai kihívások a kormányt a 2026-os választások előtt a költségvetési konszolidációtól való eltávolodásra késztethetik.

A fogyasztói bizalom erősödése és a magyar háztartások nagymértékű felhalmozott megtakarításai a folyamatban lévő monetáris lazítási ciklus mellett 2025-ben is erősítik a növekedés lendületét. Ezeket a tényezőket csak részben ellensúlyozza a kormány konszolidációs erőfeszítéseiből eredő költségvetési szigor - vélekednek a hitelminősítő szakemberei.

Azt elismerik, hogy a növekedési kilátásokat övezik kockázatok, tekintettel arra, hogy Magyarország nyitott és kereskedelemintenzív gazdasága továbbra is érzékeny a külső fejleményekre, beleértve Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerének, Németországnak a növekedési teljesítményét, valamint a geopolitikai feszültségek tovagyűrűző hatásaira is érzékenyen reagál, az energiakitettsége miatt. Magyarországnak az EU-val folytatott vitái szintén okozhatnak késedelmet az EU-forrásokban. Fontos megállapítás részükről ezen a ponton, hogy

szerintük a Magyarországra irányuló uniós tőkebeáramlás 2026 utáni üteme kevésbé biztosított.

Végezetül a közvetlen külföldi befektetéseknek az összes befektetéshez viszonyított aránya 2022 óta némileg csökkent, de az elektromos járművek (EV) ágazatába és a kapcsolódó akkumulátorgyártó létesítményekbe történő jelentős befektetések fényében - különösen a kínai vállalatok részéről - várhatóan újra fellendül. "Mindazonáltal úgy véljük, hogy az ezen ágazatokba irányuló további befektetések kilátásai még mindig bizonytalanok és sérülékenyek az elektromos autók iránti alacsonyabb európai kereslet miatt. Ugyanakkor a kínai EV-importra kivetett vámokról szóló közelmúltbeli uniós döntés felgyorsíthatja az európai autógyártó központokba, köztük Magyarországra irányuló közvetlen beruházásokat - vetíti előre az S&P.

Nem hagyta szó nélkül a hitelminősítő a kormány által régóta alkalmazott rendeleti kormányzás intézményét. Az, hogy

a kormány azonban gyakran alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó intézkedéseket

- amelyeket 2020 óta különböző indokokkal meghosszabbítottak -, megerősíti azt a véleményünket, hogy a különböző közintézmények erejéből fakadó fékek és ellensúlyok továbbra is korlátozottak" - írták.

A 2026-os parlamenti választások közeledtével nehéz politikai döntések kockázatait látjuk - írták. Szerintük nem minden gazdaságpolitikai célkitűzés összeegyeztethető, például a költségvetési hiány lefaragása, az infláció kordában tartása és a GDP-növekedési célok elérése. A kormány 2024 októberében jelentette be egy gazdasági cselekvési terv vázlatait, amelynek célja az éves növekedés 3% és 6% közé emelése. Bár a részletek nem világosak, a terv potenciálisan költséges (és inflációt növelő) költségvetési intézkedéseket tartalmaz a lakhatás megfizethetőbbé tételére, a bérek növelésére, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának növelésére. Alapesetben nem számolnak ezzel, de szerintük fennáll a veszélye emiatt annak, hogy a költségvetési hiány túlszalad.

Majd így folytatják: "a gyengébb költségvetési eredmények valószínűleg megnehezítenék a központi bank képességét az inflációs célok elérésére, rontva a költségvetési és monetáris politika közötti koordinációt. Bár arra számítunk, hogy az új jegybankelnök 2025 márciusában történő kinevezése a jelenlegi rendszerhez képest növekedést támogatóbb jegybanki politikát eredményezhet, de nem látjuk előre, hogy az MNB túlzottan laza irányt venne fel".

"Úgy gondoljuk, hogy ezek a kvázi fiskális csatornák (többek között az Eximbank és a Fejlesztési Bank) továbbra is beépülnek a kormány költségvetési hiánykezelési és finanszírozási stratégiájába. 2024-re vonatkozóan a GDP 1,25%-át kitevő mérlegen kívüli adósságfelvétellel számolunk, amely elsősorban a Budapest Airport 2024 júniusában történő kormányzati felvásárlásához kapcsolódik. A kormány 80%-os részesedést szerzett a repülőtérben, amelyet költségvetési előirányzatból, az Exim Hungarytől felvett hitelből és eszközértékesítésből származó bevételekből finanszírozott" - elemezték az ország helyzetét részletesen.

A bankszektorról is ejtenek néhány szót. "A magyar bankok 2024-ben is hasonlóan magas nyereséget értek el, mint 2023-ban: az előző évi 22,8%-ról 2024 júniusában 19,9%-os rendszerszintű saját tőkearányos megtérülést értek el, ami az erős nettó kamatbevételeknek és a stabil eszközminőségnek köszönhető. A gazdasági lassulás ellenére nem tapasztaljuk a hitelminőség lényeges romlását, mivel a háztartások hitelképessége továbbra is rugalmas, az eszközminőség stabilizálódását pedig a korábban fizetési moratórium alá tartozó ügyletek átminősítése is támogatta".

A végére még egy érdekes kockázatot hagyott az S&P. "A központi bank függetlenségének korlátozására irányuló ismételt javaslatok vagy szándékok jelentős lefelé mutató kockázatot jelentenek a hazai bankszektorra vonatkozó értékelésünkre nézve, amennyiben átmennének a jogalkotási folyamaton" - figyelmeztetnek.

Az S&P ma esti közleményének megjelenésével beindult a nagy nemzetközi hitelminősítők Magyarországot érintő őszi felülvizsgálati sorozata. A hitelminősítő ezúttal megerősítette a 2023 januárja óta érvényben lévő "BBB-" besorolást, amely így továbbra is a még éppen befektetésre ajánlott sávban helyezkedik el.

A forint árfolyamának elmúlt napokban látott mozgása alapján volt egyfajta várakozás a piaci szereplőkben a hitelminősítő döntése kapcsán.

Mit mond a Nemzetgazdasági Minisztérium?

Az NGM a hitelminősítő péntek esti döntésére szinte azonnal reagált, közleményében a töretlen bizalom jeleként jellemzi az S&P jelzését. A minisztérium azt írja, hogy "bár nehéz időszakon vagyunk túl, egyre több pozitív jel mutat abba az irányba, hogy a magyar gazdaságban fordulatról beszélhetünk". A tárca megemlíti továbbá a kormány új növekedési célját, a 3-6%-os sávot, valamint hogy a legutóbb bejelentett 21 pontos akciótervvel elérhetővé válik ez a célsáv.

Mit mond a Pénzügyminisztérium?

Varga Mihály pénzügyminiszter Washingtonból jelentkezett be egy rövid videó keretében az S&P döntése kapcsán. Ebben kiemelte, hogy Magyarország továbbra is mindenhol befektetésre ajánlott kategóriában van. A miniszter azt emelte ki a hitelminősítő értékeléséből, hogy jövőre a magyar gazdaság erősebb pályára kerülhet. A költségvetési hiány csökkentése is azt szolgálja, hogy több fiskális, pénzügyi tere legyen a gazdaság növekedésének - fogalmazott a tárcavezető. A miniszter azt is felidézte, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta közel 20 hitelminősítői jelentés készült Magyarországról, amelyek megállapították a miniszter szerint, hogy a magyar gazdaság válságálló, a növekedési feltételek adottak és befektetésre ajánlott az ország.

Miért érdemes figyelni a hitelminősítői lépésekre?

Bár a hitelminősítőknek a befektetői kockázatértékelésekben már kisebb szerepe kapnak, azért a besorolásnak még mindig van jelentősége, különösen, ha az a két nagy kategória, a "befektetésre ajánlott" és a "befektetésre nem ajánlott" ("bóvli", "spekulatív") közötti döntést jelenti. Ha az S&P egy fokozattal visszavágta volna a magyar adósbesorolást, akkor az már a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne. Hogy ez pontosan milyen automatikus lépéseket (kényszereladásokat) indukálna, nem teljesen egyértelmű. Egyrészt a legtöbb pénzügyi intézmény inkább a három nagy hitelminősítő többségi véleményére ad, másrészt viszont a piaci tumultust elkerülendő a pénzpiaci szereplők előrehozhatják az ilyen döntéseiket, ha arra számítanak, hogy a bóvliba vágás hamarosan megtörténik más hitelminősítőnél is. Ez egyébként a hitelminősítők működését ismerve nem lehet túl közel, mert bár a gazdasági naptárak szerint a másik két intézmény is megszólal még az idén, náluk a magyar hosszú lejáratú államadósság még két fokozattal van a bóvli felett.

Mi volt eddig az S&P-nél?

Az S&P legutóbb épp fél évvel ezelőtt nyilvánított véleményt a magyar gazdaságról és az adósbesorolást befolyásoló tényezőkről. A hitelminősítő szakemberei akkor a költségvetési politikát tették a figyelem középpontjába, kihangsúlyozva, hogy szerintük a kormány a GDP 4%-a körül fogja tartani a hiányt, ami lehetővé teszi Magyarország számára, hogy középtávon stabilizálják az államadósságot. Akkor ugyanis azt is előrejelezték, hogy számításaik szerint idén 75,6%-ra ugrik a GDP-arányos adósságráta, ami jövőre is ugyanitt fog stagnálni, sőt 2026-ban 75,7%-ra emelkedik, majd onnan kezdhet csökkenni. Már akkor kockázatként jelenítette meg elemzésében a hitelminősítő, ha elcsúszás következik be a költségvetésbe, igaz azóta a kormány két lépcsőben (beruházáselhalasztás és adóemelés) is beavatkozott. Akkor az idei évre 2,2%-os GDP-növekedést valószínűsítettek a magyar gazdaságnak.

Ahogy írtuk, az S&P legutóbb 2023 januárjában módosította a magyar adósbesorolást, egy fokozattal visszavágva azt, amihez azóta is stabil kilátás tartozik.

Hogyan tovább?

Ahogyan korábban már beszámoltunk róla, a következő néhány hét hitelminősítői oldalról is hozhat izgalmakat a magyar eszközök befektetői megítélésében. Legközelebb a Moody's jelent a magyar adósbesorolásról, majd a Fitch zárja a sort. Mindkét hitelminősítő esetében Magyarország egy fokozattal jobban áll, mint az S&P-nél, azonban a Fitchnél negatív kilátás van érvényben 2023 januárja óta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images