Már jövőre nettó karbonsemleges lenne az OTP Bank Magyarországon, az ezt szolgáló kreditek vásárlására évi 50 milliót költene a pénzintézet. Az OTP egyúttal 100 ezer euróval csatlakozott a Mastercard Priceless Planet Coalition kezdeményezéséhez, amelynek tagjai öt év alatt 100 millió fa elültetését támogatnák világszerte.
Várhatóan október 4-én indul a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Programja, amelyben legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelhez juthatnak a legalább BB energiahatékonyságú ingatlant építők vagy vásárlók. Novák Katalin családügyi miniszter most megerősítette augusztusi bejelentését, miszerint a kormány kiegészíti ezt egy még kedvezőbb, 0%-os kamatozású lakáshitellel is azok számára, akik a CSOK igénybevételével költöznek ilyen ingatlanba. Két gyermek mellett 10, három gyermek mellett 15 millió forint erejéig lesz ez felvehető, de azt még nem tudni, mekkora MNB-s zöldhitelt kell igénybe venni a feltételeként.
Cikkünk megjelenése után megjelentek a 2,5%-os Zöld Otthon Program hiteltermékének paraméterei, itt írtunk róluk.
Az utóbbi hetekben több cikk is napvilágot látott a szigorodó monetáris politika törlesztőrészletekre gyakorolt, „pokoli” hatásáról. Az alapkamat növekedése valóban megemeli a törlesztőrészleteket azon adósok esetében, akik nem védekeztek fixálással a kamatkockázat ellen az elmúlt években. Ezen hitelek esetében e hatás mértéke leginkább a hátralévő futamidő nagyságától függ: minél több év van hátra még az adósságszolgálatból, annál nagyobb mértékben emelkedik a törlesztőrészlet egy kamatemelkedés hatására. Miközben az egyes érintett adósok esetében ez magasabb törlesztőrészletekben tükröződik, a makrogazdaság szempontjából ugyanakkor egyértelműen kijelenthető: a változó kamatozású hitelek mára korántsem jelentenek akkora kockázatot, hogy „pokoli” helyzetre kelljen készülnünk.
Méltánytalan a hitelkártya- és folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsönök kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő – reagált a kormányrendeletre a Magyar Bankszövetség.
Csaknem 400 ezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél - mondta el Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek csütörtökön.
Rossz esetben elodázza, jó esetben mérsékli is a koronavírus-válság miatt várható fizetésképtelenségi hullámot a törlesztési moratórium legújabban (október 31-éig általánosan, június 30-áig célzottan) bejelentett meghosszabbítása. Különösen a személyi kölcsönnel rendelkezők egy részénél lehet probléma a törlesztés újraindításából, hiszen az érintettek eddig a jövedelmüknek ezt a részét főleg fogyasztásra költhették, és sokan már a hitel felvételekor túlvállalták magukat. A háztartások 90 napon túl késedelmes banki hitelállománya egyelőre mélyponton van, de sajnos várhatóan már nem sokáig.
Novák Katalin augusztusi és tegnapi bejelentésének megfelelően több ponton is módosította a kormány az otthonfelújítási támogatásról szóló rendeletet. A Magyar Közlönyben megjelent, szeptember 29-én életbe lépő módosítások szerint bővült azoknak a felújítási munkálatoknak a köre, amelyek elszámolhatók a legfeljebb 3 millió forintos lakásfelújítási támogatás igénybevételéhez. A legtöbbeket érintő változás az, hogy a Magyar Államkincstár csak elektronikus benyújtás esetén lesz köteles 30 napon belül elbírálni a kérelmet, minden más esetben 60 nap lesz a határidő.
Jelenleg 1,150 millió lakossági adós él még a moratórium lehetőségével, közülük mintegy 800 ezer adós maradhat benne november 1-jétől a kormány által közzétett jogosultsági feltételek alapján. A jegybankhoz hasonlóan a bankszövetség is arra kér mindenkit, hogy ha teheti, kezdje meg a hitele törlesztését – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Magyar Bankszövetség 10 pontos fenntarthatósági javaslatcsomagját. A csomag az elektronikus fizetések adóterheinek eltörlése mellett egy új, kedvezményes korszerűsítési hitel bevezetését, az ügyfelek adataihoz való banki hozzáférés javítását és a közjegyzői díjszabás megváltoztatását is szorgalmazza.
Október 31-éig meghosszabbítja a kormány a törlesztési moratóriumot a jelenlegi formájában, azt követően pedig, egészen 2022. június 30-áig csak a rászoruló jogosultak vehetik majd igénybe külön nyilatkozattétellel – jelentette be tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter. A Portfolio vezető elemzője beszél arról videónkban, mit jelent mindez az érintettek számára.
A monoton feladatok automatizálásával igyekeznek megállítani a Wall Street-i befektetési bankok a fiatal befektetési bankárok tömeges pályaelhagyását és csökkenteni a munkaterhelését – írja a Financial Times.
Október 31-éig meghosszabbítja a kormány a törlesztési moratóriumot a jelenlegi formájában, azt követően pedig, egészen 2022. június 30-áig csak a rászoruló jogosultak vehetik majd igénybe külön nyilatkozattétellel – jelentette be a Facebookon a pénzügyminiszter. Alább olvasható elemzésünk szerint a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, de lehetett volna okosabban is csinálni.
Hat és fél éve tart az extrém áremelkedés a hazai ingatlanpiacon, melyet mára rekord szintre emelkedő hitelezés és európai szinten kiugróan magas, családok számára elérhető állami támogatások kísérnek. Jogosan merülnek fel a kritikus kérdések. Érdemes most ingatlant vásárolni? Újra kritikus szintet ért el a hitelezés és közel az összeomlás? Van-e érdemi különbség a nagy 2008-as válság és napjaink piaci mutatói között? Ha fordulat lesz az ingatlanpiacon, milyen mértékű áresés következhet be? A moratórium vége bedönti-e az ingatlanárakat?
Soha nem látott összegben vett fel lakáshitelt a magyar lakosság az elmúlt hónapokban, ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványában a jegybank szakértői összegyűjtötték ennek okait. Megállapították azt is, hogy az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében.
Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.
Adathalászok magukat az OTP Bank ügyintézőinek kiadva próbálják a gyanútlan ügyfelektől megszerezni banki adataikat, majd ezek segítségével a pénzüket – figyelmeztetett a pénzintézet.
Fejlett, illetve ígéretes fejlődést mutató credit management módszereket ismerhetett meg a közönség a Business and Finance Summit 2021 mai kora délutáni szekciójának előadásaiból, a panelbeszélgetésből pedig kiderült: sokak várakozásával ellentétben nem következett be nagy csődhullám a cégeknél, eljöhet azonban az igazság pillanata.
Bár a hazai bankszektor közel 10 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett el a koronavírus járvány következtében 2020-ban, a szektor gyors és hatékony reagálása, valamint a megképzett tőke elégséges volta miatt stabil maradt a működés a pandémia ellenére is. Az elszenvedett károk mértékét döntően nem az adott intézmény mérete vagy a tőkeszámítás fejlettsége, hanem a hitelintézet által választott kezelési stratégia, illetve az egyedi infrastrukturális sajátosságok határozták meg.
A brazil központi bank átutalási plafont határoz meg az új, azonnali fizetéseket lebonyolító PIX rendszerében, miután elszaporodtak az úgynevezett „villám-emberrablások”.
A Billingo online számlázó rendszert üzemeltető társaság bejelentette, hogy mostantól 10 bankkal képes szinkronizálni a számlázójában a banki pénzügyi tranzakciók adatait.
A törlesztési moratórium meghosszabbítása várható 2022 júliusáig, de csak a rászorulók számára, mai bejelentés szerint ezt a megoldást támogatta ugyanis a Nemzeti Konzultációban véleményt nyilvánítók 91%-a, vagyis 1,3 millió ember. Nekünk is megerősített lapértesülés alapján már döntött is a kormány: a nyugdíjasok és a gyermekesek mellett azok kérhetik a hosszabbítást, akiknek csökkent a jövedelmük, akármilyen mértékben. A vállalkozások esetében pedig azok élhetnek továbbra is a lehetőséggel, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal csökkent (hogy mely időszakhoz képest, nem tudni). Úgy tudjuk, külön jelezni kell a bentmaradási szándékot, és bár a bankoknak nem kell ellenőrziük a jövedelem vagy a bevétel csökkenésének mint igénybevételi feltételnek a teljesülését, erről (utólag akár bíróságon is bizonyítható módon) nyilatkozniuk kell a maradni szándékozó ügyfeleknek. A nyugdíjasok a moratóriumban lévők 10-15%-át, a gyermekesek a harmadát tehetik ki, a többi jogosult aránya nem ismert.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
