A híradó által megkérdezett virológusok szerint más országokban már javában oltanak az új vakcinákkal, a magyar beszerzés tehát megkésett.
Korábban már a Portfolio is beszámolt arról, hogy az őszi felsőlégúti szezon kezdetén nem is az influenza a leggyakoribb előforduló betegség, hanem a Covid, és ez terjedt az elmúlt hetekben is látványosan, okozva hasonló tüneteket.
Szabó András pécsi háziorvos a csatornának elmondta, hogy már nem tesztelik a pácienseket a rendelőkben, így nem lehet különbséget tenni a vírus és vírus között. Póta György házi gyermekorvos szerint a gyermekeket érinti erőteljesen a Covid terjedése.
A csatorna idézte Oroszi Beatrixot, a Semmelweis Egyetem Survaillance Központjának igazgatóját, aki a héten az Inforádió vendége volt. Értékelése szerint
Magyarországon ölbe tett kézzel nézzük, mi zajlik a koronavírus terjedése terén, pedig lenne eszköz ezt megelőzni.
Az idősebb korosztályt, a kockázatosabb csoportokat meg kellene védeni a Covid-fertőzéstől idehaza is, és erre alkalmas lenne az időben beszerzett és beadott vakcina.
Magyarországon jóval többet tehetnének, mint amit tesznek, és ez azét is lenne fontos, mert a Covid még mindig sokkal több szövődménnyel járhat, mint az influenza. "A Covid-19 ellen nem rendelkezünk védőoltással, miközben a járvány idehaza zajlik. A nyugat-európai országokban a koronavírus ellen már bőven oltanak" - fogalmazott Oroszi Beatrix.
Tibold Antal, a Pécsi Oltóközpont vezetője megerősítette, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina koronavírus ellen, a beszerzés folyamatban van.
Rusvai Miklós virológus úgy véli, hogy ha meg is jön novemberben a vakcina és megkezdődik vele az oltás, akkor is már késő lehet.
Az NNGYK a csatorna megkeresésére a következő hivatalos választ adta:
"A vakcina beszerzési eljárása folyamatban van, az november végén érkezhet Magyarországra.
Arról, hogy mikortól kérhet a lakosság az oltást, az NNGYK időben tájékoztatást ad.
Mindez azt jelenti, hogy a koronavírus ellen tervezett, idén ismét megkésett oltási programmal Magyarország újra kockázatokat vállalt. Tavaly október végén, valamint november végén rendre 7 és 10 százalékos többlethalálozást azonosítottak a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központ szakemberei, és ez a szomorú trend december végéig fennállt a 65 évesek és idősebbek körében (az influenza járvány idején, 2024 első heteiben ilyen többlethalálozás nem volt mérhető). Már akkor azt írtuk, hogy ezek a kiugró számok minden bizonnyal összefüggtek a tavaly év végén megfigyelhető súlyos járványhelyzettel, amiért a felsőlégúti megbetegedések gyors terjedése volt elsődlegesen a felelős, többek között a koronavírus, ám eközben akkoriban még nehezen volt elérhető az újabb vakcina felvétele. Oroszi Beatrix a Portfolio-nak adott júliusi interjújában arra mutatott rá, hogy 2023 őszén az 50. héten vált elérhetővé csak a vakcina és a tájékoztatás sem volt elérhető. Ha ezek a vakcinák, főként a legújabb összetételű védőoltás időben és nagy adagszámban állt volna rendelkezésre, továbbá az oltóorvosok és a lakosság figyelmét is felhívták volna a Covid-veszélyre és a megelőzés lehetőségére, akkor a többlethalálozást meg lehetett volna előzni. A mostani őszi szezonról érkező fejlemények fényében tehát hasonló kockázatot fut Magyarország, mint tavaly: a kockázatos csoportok több héten át védtelenek az újabb Covid-hullám ellen, mert nem áll rendelkezésre időben a védőoltás (ha az NNGK által jelzett időre megérkezik a vakcina, az a 48. hetet jelenti, szemben a tavalyi helyzettel, amikor az 50. hét környékén váltelérhetővé az oltóanyag, vagyis most sem sokkal jobb a helyzet). Hazánk tehát nem tanult az elmúlt évekből, és nem alkalmazta ezúttal sem azokat a nyugati példákat, miszerint korábban érdemes elkezdeni az oltási kampányt, már augusztusban.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balázs Attila
