A The Business Booster (TBB) az energiapiaci innovátorok konferenciája és expója, amelyet évente rendeznek meg egy-egy európai nagyvárosban – idén Barcelonában. Az esemény azon startupok és más vállalkozások seregszemléje, amelyek az energiahatékonyság, a zöld energia, az újrahasznosítás és más, a fenntartható gazdasághoz kapcsolódó területeken kísérleteznek új ötletekkel. A TBB szervezője az EIT InnoEnergy, egy az Európai Unió által támogatott befektetési vállalat, amely többek között finanszírozást biztosít az energiaátmenetben közreműködő cégeknek, startupoknak, egyben abban is segít, hogy ezek a vállalkozások egymásra találjanak.
Az október 16-án és 17-én tartott konferencia előtti „nulladik” napon a barcelonai Forma–1-es versenypályára várták az újságírókat, ahol az Elaphe mutatta be egy régi-új technológiával felszerelt tesztautóit. A szlovén céget még 2006-ban alapította Andrej Detela kvantumfizikus és Gorazd Lampič, a start-up vezérigazgatója. Az Elaphe által (is) fejlesztett technológia lényege, hogy
AZ ELEKTROMOS AUTÓ MOTORJA NEM A MOTORHÁZBAN TALÁLHATÓ, HANEM KÖZVETLENÜL A KERÉKAGYAKBAN – EZ A KERÉKAGYMOTOR (WHEEL HUB MOTOR, IN-WHEEL MOTOR).
Bár legtöbbünk számára forradalminak tűnhet az ötlet, valójában már több mint egy évszázados technológiáról beszélünk, amely azonban a belső égésű motorok gyors győzelme miatt nem tudott elterjedni. A XIX. század végén több technológiát is szabadalmaztattak, amelyekben a kerékagyba építették be a motort, de a legtovább a híres feltaláló, Ferdinand Porsche jutott, aki több elektromos autót is tervezett és alkotott, amelyeket kerékagyba épített elektromos motor hajtott. A Lohner–Porsche márkanév alatt futó autók közül a Mixte versenyautót az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták.
Míg a Mixte típusban mind a négy kerékben volt motor, a kereskedelmi forgalmazásba is került Chaise típusban az első két kereket hajtotta kerékagymotor.
A XIX. század vége a kísérletezés kora volt az autók és motorjaik fejlesztésében, de végül a belső égésű motorok – az Otto-motor és a dízelmotor – bizonyultak széles körben is használható találmánynak.
Ez hosszú időre margóra tette a kerékagymotor koncepcióját, de az elektromos autózás elmúlt években látható felfutásával ismét megjelent a lehetőség, hogy létrehozzanak kerékbe épített motorral közlekedő autókat.
A szlovén Elaphe mellett más cégek is kísérleteztek és kísérleteznek kerékagymotorral. A japán Mitsubishi már 2005-ben jelentkezett egy ilyen fejlesztéssel Colt EV néven (ez nem került kereskedelmi forgalomba). A Hyundai és a KIA is fejlesztett közösen kerékagymotort, a szabadalmat be is adták az Egyesült Államokban, Európában és Dél-Koreában. A Toyota is dolgozik a technológián, most nyáron pedig arról érkeztek hírek, hogy a BMW és a Continental a DeepDrive nevű müncheni startuppal kezd kerékagymotoros autó fejlesztésébe.
De milyen előnyei is vannak a kerékagymotornak? Először is azzal, hogy a motor kikerül a motorházból, sok hely szabadul fel, és arra is lehetőség nyílik, hogy áramvonalasabbra tervezzék az autót, ennek révén pedig energia spórolható meg. Mivel a motor közvetlenül a kerékhez kapcsolódik, nincs szükség azokra az alkatrészekre, amelyek a motor és a kerekek közötti erőátvitelben játszanak szerepet, így például sebességváltóra sem.
Az előnyök mellett hátrányok is vannak persze, és ezek egyelőre megakadályozzák, hogy a kerékagymotorral rendelkező autókat ne csak tesztautókként lássuk, hanem a hétköznapi forgalomban is. A motorház biztonságában lévő motorral szemben a kerékagymotor jóval kitettebb az út- és terepviszonyoknak, nagyobb a meghibásodás veszélye. Szintén problémát jelent, hogy a kerékagymotorok növelik az autó rugózatlan tömegét, márpedig minél kisebb a rugózatlan tömeg, annál kényelmesebb az autózás, és fordítva. Ha nagyobb a rugózatlan tömeg, az autóban utazó jobban megérzi az út egyenetlenségeit, és a kocsi kezelhetősége is romlik.
A barcelonai Forma–1-es pályán természetesen ilyen probléma nem volt, úgyhogy a kerékagymotorossá átalakított Hyundaiban, illetve Mazdában ülve az Elaphe bemutatóján résztvevők megbizonyosodhattak róla, hogy a kerékagymotoros autók – legalábbis ilyen steril körülmények között – nagyon is működnek. Sőt, mivel a négy kerékagymotor révén a kerekek külön is irányíthatók, az ilyen autók olyan manőverekre is képesek, mint hogy csúszós úton saját maguk körül pörögjenek nagy sebességgel. A nagy kérdés az, hogy az izgalmas ötlet és a látványos megvalósítás eljut-e valaha a kereskedelmi forgalomba kerülésig és a tömeggyártásig.
Címlapkép: Az Elaphe bemutatója a barcelonai Forma-1-es pályán. Forrás: Elaphe
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
