A tech-rali múlt szeptemberi megtorpanása során reflektorfénybe kerülő "Nasdaq bálna", a japán SoftBank most úgy tűnik ismét mozgásba lendült, a nemrég közzétett pénzügyi jelentésük alapján ugyanis olyan vállalatok részvényeitől szabadult a több, mint 100 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező konglomerátum, mint például a Facebook, a Microsoft, az Alphabet és a Netflix.
A kínai trösztellenes szabályozó hatóság közel egymilliárd dolláros bírságot készül kiszabni a Meituanra, mivel az óriáscég állítólag visszaélt piaci erőfölényével a kereskedők és a versenytársak kárára, írja a The Wall Street Journal.
A kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba ma tette közzé első negyedéves gyorsjelentését, a teljesítmény elmaradt az elemzői várakozásoktól a bevételek tekintetében, míg profit soron jobban teljesített a vállalat az elemzők által vártnál. Több ok is meghúzódhat a növekedés lassuló üteme mögött, többek között egyre telítettebb lesz a kínai e-kereskedelmi szektor az olyan szereplők térnyerésének köszönhetően, mint például a JD.Com és a Pinduoduo, de emellett a kínai állam tech-cégek ellen indított hadjárata is alaposan rányomta a bélyegét a vállalat megítélésére az elmúlt hónapokban.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Ennek apropóján elemzésünkben megnézzük, hogy a piaci alapon a világ második legnagyobb e-kereskedelmi cége, a Jack Ma vezette Alibaba jó befektetés lehet-e a vérengzések és a növekvő országkockázat közepette.
A Cathie Wood által menedzselt ARK Investment Management híres arról, hogy olyan vállalatokba fektet be, amelyek évek, ha nem évtizedek múlva lesznek csak várhatóan profitábilisak. De úgy tűnik, hogy még a növekedési kilátásokra összpontosító sztárbefektető türelmét is próbára tette a szigorú kínai szabályozási rendszer.
A technológiai szektor amerikai dominanciáját a tőzsdéken egyedül a kínai cégek tudják kicsit megszorongatni. Az 1000 milliárd dolláros amerikai gigászok között, az elmúlt években 500-600 milliárd dolláros kapitalizációjú céggé hízott az Alibaba vagy a Tencent.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
A Nasdaqon jegyzett, kínai Twitternek is nevezett Weibo elnöke és egy kínai állami befektető azt tervezi, hogy magánkézbe adja, tudta meg a Reuters. A hír megjelenése után a Weibo részvényárfolyama már több mint 50 százalék pluszban is állt.
Margrethe Vestager versenyjogi biztos megvédte az unió hamarosan életbe lépő, digitális piacokról szóló jogszabályát, mondván, hogy az nem csak az amerikai techóriásokat célozza – számol be a hírről a Financial Times.
Közzétette néhány bizalmi vagyonkezelő, köztük a Duquesne, a Soros Fund Management és a Blue Pool Capital, hogy milyen befektetésben tartja a leggazdagabb családok vagyonát – számol be a hírről a Bloomberg.
Létrejön a kínai-magyar légi Selyemút, az erről szóló megállapodást kedden írta alá Budapesten a Budapest Airport, a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője) és a CECZ / Utlink kínai-magyar üzleti és logisztikai fejlesztő vállalat.
Rekordösszegű, 18 milliárd jüanos (mintegy 2,75 milliárd dolláros) büntetést szabtak ki az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi portálra Kínában, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.
Az elmúlt hetekben számos növekedési részvény - amelyek jellemzően a technológiai szektorból kerülnek ki - komoly korrekción esett át. Nem egy esetben már a trendforduló lehetősége is felmerült. Mivel az árazás a hasonló papírok esetén széles tartományban szóródik a vélemény forrásától függően, ilyenkor a technikai elemzés sokat segíthet tartással kapcsolatos döntés meghozatalában. Ennek segítségével néhány olyan részvényt néztük meg, ahol egy hajszál választja el a nagy eséstől a papírokat, jellemzően egy-egy fontos támasz felett egyensúlyozva.
Nagyot raliztak kedden a kínai mozirészvények Hongkongban, miután a mozipénztárak több mint 6 milliárd jüanos (929,63 millió dollár) bevételrekordot állítottak fel a február 11-én kezdődő héten azt követően, hogy a Holdújév kezdetén valósággal megrohamozták a mozikat a fogyasztók.
A kínai piacfelügyelet (SAMR)közzétette vasárnap az internetes platformokat célzó, új monopolellenes irányelveket, amelyek szigorítják a hazai technológiai óriásvállalatokra eddig is vonatkozó korlátozásokat.
Az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi portál negyedéves forgalma a vártnál nagyobb mértékben nőtt a cég december végével záródott harmadik pénzügyi negyedévében, miután az online kereskedelme tovább bővült a koronavírus-járvány idején.
Három év után ismét az Apple a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó vállalat 2021-es Global 500 ranglistája szerint.
Három hónap után előkerült Jack Ma, Kína leggazdagabb embere. Az Alibaba alapítója azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy bírálta a a kínai hatóságok pénzügyi és technológiai innovációkat akadályozó magatartását.
Egyes források szerint a Trump adminisztráció azt mérlegeli, hogy az Alibabát és a Tencentet is hozzáadja azoknak a cégeknek a feketelistájához, amelyek állítólagosan a kínai hadsereg irányítása vagy befolyása alatt állnak, és így megtiltaná az amerikai befektetők számára, hogy részesedést szerezzenek ezekben. Ezzel a jelenlegi kormányzat gyakorlatilag a két legértékesebb kínai céget venné célkeresztbe, amelyek együttes értéke 1300 milliárd dollár. Ez pedig nyilván rányomná a bélyegét a feszültebbé váló kínai-amerikai viszonyokra is, de a befektetők sem boldogok.
Azt szeretnék elérni Kína felügyeleti szervei, hogy Jack Ma engedjen hozzáférést az Ant Group által tárolt bizalmas ügyféladatokhoz az állam szervezetei számára. Eddig ennek a kérésnek ellenállt a milliárdos, most viszont több büntetőeljárást is indított ellene a kommunista párt, melyekkel arra presszionálhatják, hogy tegyen eleget a korábbi kérésnek – írja a Wall Street Journal.
Trump elnök alatt ez lehet, hogy csak rosszabb lesz.
Az OTP szakértői szerint a digitális megoldások a pénzügyi tudatosság fejlesztésében is segíthetnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ekkora területre kötött szerződést a vállalat.
Az RSV elleni készítményeket vizsgálták.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
