A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Miután a PMÁP elérhető kamata az első évre 7,9%-ra csökkent, a Bónusz Magyar Állampapír új kamatfordulójával hosszú idő után most először áll fent az a helyzet, hogy egyik lakossági állampapír sem ad 9% feletti hozamot (ha a Babakötvénytől speciális volta miatt eltekintünk). Ahogy csökken a kamat- és inflációs környezet, úgy csökken a lakossági állampapírok kamata, ami azt is jelenti, hogy egy teljesen új korszak köszönt be a magyar megtakarítók számára. De melyik állampapír most a legjobb választás, ha csak pár hónapra, vagy 1, 3, 5 éves időtávon fektetnénk be? Mostani cikkünkben ezt járjuk körbe.
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony - indokolta az MNB azt, hogy a korábbi, havi 75 bázispontos kamatvágási tempót most 100-ra változtatta. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Mindez azt jelzi, hogy a következő hónapokban nem feltétlenül tartják a 100-as tempót.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor - derült ki az MNB meghívójából.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Kovács Zoltán és Patai Mihály 100 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott a Magyar Nemzeti Bank január 30-i kamatdöntő ülésén, míg a másik 7 tag 75 bázispontos vágást támogatott, és így többségi szavazás mellett alakult ki a 10%-os alapkamat – derült ki a ma nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből. Ez azt jelenti, hogy megbomlott a régóta egyhangú döntéshozatal, miután a süllyedő infláció és egyéb tényezők mellett voltak, akik bátrabb, felgyorsított kamatvágást támogattak. A friss fejleményre gyengülni kezdett a forint, a dollárral szemben új háromhavi mélypontra bukott.
Hafize Gaye Erkan, Törökország jegybankelnöke benyújtotta lemondását pénteken, részben arra hivatkozva, hogy meg kell védenie családját egy "hírnévgyilkosság" közepette, ami kérdéseket vet fel az általa támogatott agresszív monetáris szigorítási politikával kapcsolatban - írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében Németországgal foglalkozunk, az ország ugyanis az átalános konszenzus szerint gazdasági szempontból bajban van, a frankfurti tőzsde viszont mégis szárnyal. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének hátterét vizsgáltuk, arra kérdésre kerestük a választ, hogy miért vághatott az elemzői várakozásoknak megfelelő 100 bázispont helyett csak 75-öt a jegybank az alapkamaton. Ezzel kapcsolatban Beke Károly, lapunk makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Az óvatosságot, az adatvezérelt üzemmód fontosságát hangsúlyozva indokolta a mai kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Az ukrán központi bank csütörtöki ülésén arról döntött, hogy nem változtat az alapkamaton, ami így továbbra is 15 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Kína központi bankban úgy döntöttek, hogy változatlanul tartják az irányadó kamatszinteket. A kereskedelmi bankok is tartják magukat ehhez a hitelkamatoknál.
A globális befektetési óriás, a Pimco stratégiai lépéseket tesz a török kötvénypiacon, mivel bíznak abban, hogy beérik Recep Tayyip Erdoğan elnök átfogó gazdaságátalakítási terve. A kaliforniai székhelyű cég, amely a világ legnagyobb kötvényalap-kezelői közé tartozik, 2023 közepe óta vásárolja Törökország lírában denominált állampapírjait, azóta hogy a korábbi laza monetáris politikán változtatott az elnök.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" - jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás.
Az Európai Központi Bank (EKB) davosi fórumon jelen lévő monetáris politikai döntéshozói nem adtak betekintést a lapjaikba az első lehetséges eurókamat-csökkentés dátumát illetően, egyebek között az infláció nehezen felmérhető alakulására és számos, még mérlegelendő makrogazdasági adat hiányára hivatkozva.
A decemberi infláció az elemzői konszenzusnál is jobb lett, éves alapon 5,5 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése. A kilátások alapján a szakértők arra számítanak, hogy az infláció tovább csökkenhet az év elején, részben a bázishatások és a nemzetközi árak visszaesése miatt. Az MNB várhatóan folytatja a kamatok csökkentését, és ugyan tér látszik a tempósabb kamatvágásra, óvatos lehet még a jegybank a felfelé mutató kockázatok miatt. A részletes elemzés azt is megmutatja, hogy a visszatérés az egyjegyű inflációhoz lassabb lehet, és a bérnövekedés és egyéb tényezők kockázatot hordoznak a tartós dezinfláció előtt.
Jól teljesítettek decemberben a tőkepiacok: a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, és bár van arra esély, hogy januárban is folytatódhat ez az emelkedés, az alapkezelők többsége szerint a növekedés később kifulladhat. Ennek az az oka, hogy bár az amerikai gazdaságról pozitív hírek érkeztek, a „puha landolás” esélye továbbra sem túlságosan magas. Emiatt több portfóliómenedzser is inkább elfordult a részvényektől, és biztonságosabb eszközökben helyezte el a pénzét.
Négy állattartó telepen van jelen a betegség.
Oroszország és Kína a legfőbb kihívó.
Több ezer dolgozót érint a lépés.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
