A vállalatok nehéz gazdasági környezetének fő oka, „a problémák közös gyökere az infláció, így csak az árstabilitás állíthatja helyre a gazdasági bizalmat, a termelés és a beruházások újbóli növekedését” – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank több gazdasági, illetve vállalati hangulati felmérés, valamint konjunktúra-index vizsgálata alapján.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
A Fitch hitelminősítő "B"-ről "B+"-ra javította Törökország besorolását, kiemelve a szigorúbb monetáris politika inflációs nyomásokkal szembeni hatékonyságát, és pozitívra módosította az ország kilátásait is.
Meglepte az elemzőket a vártnál kedvezőbb februári inflációs adat, de többen is azzal számolnak, hogy a szolgáltatások átárazódása miatt refláció jöhet. A prognózisoknál jobb fogyasztói árindex adat komplikált helyzetet teremt a Magyar Nemzeti Banknak, ha kitartanak a 100 bázispontos kamatvágás mellett, akkor a forintárfolyam támogatása gyengülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont már győzött a kormány az infláció felett.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
A jelenlegi kilátások szerint éves átlagban 4,2 százalékos lehet az idei éves infláció, de sok kockázattal kell számolni. Például a forinttal, amely az elmúlt időszakban gyengülő irányba tört ki korábbi sávjából, ennek eredményeként 395 forint felett is járt az euró – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet által rendezett eseményen. A szakember egyebek mellett elárulta azt is, hogy mikor szűkülhet a jegybank mozgástere.
Felkavarta az állóvizet az MNB a forint piacán, miután átmenetileg gyorsított a kamatvágási tempón, miközben egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségvetési hiány kellemetlenül alakul. Elemzők szerint nem világos, hogy az MNB miért lépett a gázra, ha végül nagyobbat kell fékezni: vagyis a nyárra valójában ugyanoda érkezhet meg a kamat, mint az átmeneti gyorsítás nélkül. A forintpiac idegessé vált, az árfolyamingadozás megnőtt, a hazai deviza pedig közel egyéves mélyponton is járt. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyam alakulását, akik arról is beszéltek, hogy 400 felett alakul-e majd az árfolyam a várakozásuk szerint.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
A korábbi kamatemelések ellenére Törökországban 15 havi csúcsra gyorsult az éves infláció februárban a hétfőn közölt adatok alapján.
Az MNB egyoldalúan értelmezi úgy a jegybanki függetlenség intézményét, hogy ő bárkit és bármit kritizálhat, ugyanakkor az ő döntéseit nem szabad a nyilvánosság előtt elemezni, esetleg kifogásolni. A szakmai viták gyakran elősegítik egyes aktuális gazdasági kérdések mélyebb megértését. Nincs ez másként a világ nagy jegybankjai esetében sem. Meggyőződésem, hogy ezeknek a vitáknak az elnyomása az intézményi tudás megkopásához vezet, ami az optimálisnál gyengébb döntéseket eredményezhet. Személyesen tehát örülök annak, hogy írásomat az MNB szakértői válaszra méltatták és ennek szellemében válaszolok néhány állításukra.
Nincs egyetértés a hazai profi befektetők között annak kapcsán, mennyire vannak túlhúzva a részvénypiacok, de azért az óvatosabb hangok szerint egyre nő a negatív meglepetések esélye. Mindeközben a portfóliómenedzserek szerint a kötvénypiacok a kijózanodás pillanatát élik. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a befektetők egy tökéletesen időzített, hibátlanul végrehajtott monetáris politikát várnak a fejlett piacokon, és ebből nagy pofára esés lehet – derül ki a februári portfólió-ajánlókból. A magyar portfóliómenedzserek most inkább a kötvényeket súlyozzák felül, a részvényekkel már óvatosabbak.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Miután a PMÁP elérhető kamata az első évre 7,9%-ra csökkent, a Bónusz Magyar Állampapír új kamatfordulójával hosszú idő után most először áll fent az a helyzet, hogy egyik lakossági állampapír sem ad 9% feletti hozamot (ha a Babakötvénytől speciális volta miatt eltekintünk). Ahogy csökken a kamat- és inflációs környezet, úgy csökken a lakossági állampapírok kamata, ami azt is jelenti, hogy egy teljesen új korszak köszönt be a magyar megtakarítók számára. De melyik állampapír most a legjobb választás, ha csak pár hónapra, vagy 1, 3, 5 éves időtávon fektetnénk be? Mostani cikkünkben ezt járjuk körbe.
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony - indokolta az MNB azt, hogy a korábbi, havi 75 bázispontos kamatvágási tempót most 100-ra változtatta. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Mindez azt jelzi, hogy a következő hónapokban nem feltétlenül tartják a 100-as tempót.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor - derült ki az MNB meghívójából.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Kovács Zoltán és Patai Mihály 100 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott a Magyar Nemzeti Bank január 30-i kamatdöntő ülésén, míg a másik 7 tag 75 bázispontos vágást támogatott, és így többségi szavazás mellett alakult ki a 10%-os alapkamat – derült ki a ma nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből. Ez azt jelenti, hogy megbomlott a régóta egyhangú döntéshozatal, miután a süllyedő infláció és egyéb tényezők mellett voltak, akik bátrabb, felgyorsított kamatvágást támogattak. A friss fejleményre gyengülni kezdett a forint, a dollárral szemben új háromhavi mélypontra bukott.
Hafize Gaye Erkan, Törökország jegybankelnöke benyújtotta lemondását pénteken, részben arra hivatkozva, hogy meg kell védenie családját egy "hírnévgyilkosság" közepette, ami kérdéseket vet fel az általa támogatott agresszív monetáris szigorítási politikával kapcsolatban - írja a Reuters.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
