A lengyelek is kitartanak a kamatemelések mellett
A lengyel pénzügyminiszter szerint jövőre is magas inflációval kell számolni, míg a kormánykoalíciót vezető PiS párt elnöke szerint a jegybank jövőre is több alkalommal emel kamatot.
A lengyel pénzügyminiszter szerint jövőre is magas inflációval kell számolni, míg a kormánykoalíciót vezető PiS párt elnöke szerint a jegybank jövőre is több alkalommal emel kamatot.
Tíz éve nem mért, a várakozásokat is jelentősen meghaladó ütemre gyorsult novemberben az éves infláció Nagy-Britanniában, az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaságban. Az infláció meredek emelkedésének fő hajtóerői között voltak a rekordot döntő üzemanyagárak.
Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.
Az infláció leszorításáig még hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell készülni - erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak.
A jövő évben több mint 7 százalékos infláció valószínűsíthető Csehországban, elsősorban a dráguló energiaforrások következtében - mondta Petr Král, a Cseh Nemzeti Bank monetáris szekciójának vezetője abban az interjúban, amelyet hétfőn közölt a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
Ez a cikk arról szól, hogy miért nem fenntartható az az unortodox hazai jegybanki politika, amelyik a növekedés támogatása köré rendezte a stratégiáját az elmúlt években, és ehhez irreálisan alacsony kamatkörnyezetet rendelt. Arról is szól a cikk, hogy milyen szinten tetőzhet a hazai kamatszint, és miért?
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a lakossági állampapír piac fejlesztésére. A törekvések rendkívül sikeresnek mondhatók, ugyanis a lakossági állampapír-állomány 2011 végi 473 milliárd forintról 2020 végére 9 300 milliárd fölé emelkedett. Az ÁKK egy háromrészes cikksorozatban mutatja be a lakossági állampapír állomány felfutásának mérföldköveit, a lakossági finanszírozás költséghatását, illetve betekintést nyújt a lakossági állomány jövőbeni alakulásának előrejelzése során alkalmazott módszertanba is.
A novemberi kamatdöntő ülés előtt több szempontból is felfokozottak voltak a várakozások. Az októberi amerikai és az euróövezeti infláció is meghaladta a várakozásokat, megerősítve ezzel azt, hogy az inflációs nyomás a vártnál nagyobb és akár tartós is lehet. A dollár trendszerű erősödése pedig folyamatos nyomás alatt tartja a feltörekvő országok devizáit, köztük a régiós devizákat is – írja elemzésében Módos Dániel, a Diófa Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Óriásit zuhant a török líra a dollár ellenében és jelenleg is rekordalacsony szinten kereskednek vele a piacon. Ennek oka, hogy a török központi bank Erdogan elnök nyomására ismét csökkentette az alapkamatot és a befektetők kezdik elveszteni a bizalmukat az ország pénzügyi szabályozó rendszerében.
A koradélutáni órákban remekül teljesít az OTP a magyar tőzsdén, több mint 2 százalékos emelkedésével a BUX indexet is húzza magával a nagybank. A jó hangulat elsősorban annak köszönhető, hogy a várakozásokat meghaladói 70 bázispontos szigorítást láthatunk a jegybanktól, derült ki az egyhetes betéti tender mai meghirdetéséből.
A növekvő inflációs nyomás, az ismét felbukkant ikerdeficit, és a mélyen negatív reálkamat hatására egyre inkább gyengül a hazai fizetőeszköz. Mostanra a forint az euróval szemben már csak 3 Ft-ra található mindenkori mélypontjától, pedig az év közepén még az látszott, hogy kicsiny devizánk képes lesz akár hosszútávon is felülteljesítő lenni. Egyre több azonban a jel, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politika irányában kezd megingani a bizalom és az MNB-nek most már drasztikus lépésekre lesz szüksége, hogy a kötélen egyensúlyozó, nagy mélység felett lévő, a széllel egyre kevésbé dacolni képes forint alá stabil talajt tegyen. Technikai elemzésünkben azt néztük meg, hogy milyen szintekre érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban.
A világgazdaság újraindulása korántsem megy zökkenőmentesen. A lezárások során számos területen összeroppanó kereslet nagyon gyorsan magára talált, ezzel szemben a kínálati oldalon a helyreállás csak döcögősen halad. Az ebből következő súrlódások eredménye a világszerte elszálló infláció. Azonban az októberben 6,5%-ra szökő, majd novemberben várhatóan 7% fölött tetőző hazai inflációs adatban a globális hatások mellett hazai tényezők is szerepet játszanak. Ez a cikk amellett érvel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvan a lehetősége arra, hogy hatékonyan védekezzen a magas inflációval szemben. Az, hogy a bátorsága megvan-e hozzá, egyelőre még kérdéses.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó szerdai előrejelzései szerint a folyamatos inflációs meglepetések miatt az eddig vártnál jóval agresszívabb jegybanki kamatemelések várhatók a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon.
Csehországban jelentősen emelkedtek az árak októberben a statisztikai hivatal jelentése szerint.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai tanácskozásán újabb 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a román jegybank.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
Nem lenne túlzás 2 százalékra emelni a jegybanki irányadó kamatot és a zloty árfolyamának ezt követő természetes erősödése jelentősen mérsékelhetné a fogyasztói árindex emelkedését - fogalmazott Kamil Zubelewicz, a lengyel jegybank monetáris tanácsának a tagja a PAP hírügynökségnek adott interjúban. Ez másfél százalékpontos kamatemelést jelentene.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
