A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
Újra a nagy tech vállalatok részvényárfolyamának esésére figyelmeztetett a Wells Fargo Securities részvénystratégája, Chris Harvey, aki szerint a leszámolás napja még előttünk áll, írja a CNBC.
Kijött az új, 3 éves inflációkövető állampapír ismertetője, ez alapján holnaptól már csak 0,75%-os kamatprémiummal lehet megvenni a korábban még infláció felett 1%-os prémiumot kínáló papírt.
Miközben az Európai Központi Bank tovább pörgeti az így is bőkezű gazdaságélénkítő politikáját, a világ többi jegybankja már továbblépett és sokan már a fékek behúzására készülnek. A diszkrepancia komoly hatással lehet az európai pénzpiacokra is - írja a Bloomberg.
Az orosz jegybank 25-100 bázispont közötti mértékben emelheti az alapkamatot legközelebbi, július 23-i kamatdöntő ülésén - közölte az orosz központi bank vezetője hétfőn.
A cseh jegybanki tanács szerdán 0,25 százalékról 0,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte Markéta Fiserová, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője a testület ülése után Prágában.
Ugyan az MNB kamatemelését a piac már az elmúlt bő egy hónapban elkezdte beárazni, ma reggelre a kamatemelés után egy kisebbet még ugrott a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak mértéke, a BUBOR több lejáraton is több bázispontot emelkedett. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztője is emelkedhet majd.
Londoni pénzügyi elemzők előrejelzése szerint rövid, gyors, meredek ütemű monetáris szigorítási ciklus kezdődött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden bejelentett kamatemelésével. A City elemzői közösségében ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB további kamatemeléseinek várható ütemezéséről és az egyes emelések valószínű mértékéről is.
Az MNB mai kamatemelését már az elmúlt hetekben elkezdte beárazni a piac, ennek következtében a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak is emelkedtek: a BUBOR 3-6-12 hónapos lejáraton is öt éves csúcsra emelkedett. Az adósok nagy többsége a következő kamatfordulónap után várhatóan magasabb törlesztőrészlettel néz majd szembe.
Az eddigi 0,6 százalékról 0,9%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ezzel közel tíz év után az első hasonló lépést láttuk. Hamarosan jön a döntés indoklása a közleményben, illetve sajtótájékoztatót is tart a jegybank vezetése. Mindezek mellett a friss GDP- és inflációs prognózis is megjelenik.
Az inflációs veszélyekre reagálva közel tíz év után ma először emel (hivatalosan) kamatot a Magyar Nemzeti Bank - nagyjából ennyit tudhatunk biztosan a monetáris tanács mai ülése előtt. Az izgalmakat fokozza, hogy nem csak a kamatemelés mértéke bizonytalan, hanem a sajátos monetáris politikai eszköztár miatt annak módja is. Sorra vesszük a mai lehetőségeket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
Az öt évvel ezelőtti szintre emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az utóbbi hónapokban, az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata pedig további lendületet adott a jelenségnek. Minél inkább elköteleződik az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete növekedésével (részben a moratórium után), hiszen majdnem minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. 411 ezer darab, 1969 milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozást érinthet rövid távon probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt érdemi törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kilőtték az első példányt.
Jó rejtekhelyet választott az ukrán katona.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
