A török hatóságok hétfőn csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját az infláció elleni küzdelem részeként. Az elnök ezen felül arra kérte az élelmiszeripari cégeket, hogy csökkentsék áraikat.
Januárban 8,35 százalékra nőtt a román éves inflációs ráta, miután decemberben 8,2 százalékon jegyezték - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
A cseh jegybanki tanács 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte csütörtökön Markéta Fischerová, a jegybank szóvivője. A lépés a várakozásokkal megegyező mértékű szigorítást jelent, érdekessége, hogy ezzel a cseh irányadó ráta újra a magyar fölé emelkedett.
Eddig nagyrészt találgathattunk csak, hol lesz a vége az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusának, a napokban azonban újabb részleteket árult el a jegybank. Ezek függvényében pedig már megbecsülhető, hogy alapesetben mire lehet számítani a következő hónapokban: 5 százalék feletti irányadó kamatra, és ez csak a konzervatív forgatókönyv.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált a ma reggeli 30 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma.
A vártnál nagyobb mértékben emelte a kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A közleményükben további várható szigorításról írtak. Az elemzők a magas inflációval indokolják a lépést, és az irányadó kamat akár 5%-ig is nőhet.
A tartós inflációs hatások erősödése a monetáris kondíciók folyamatos szigorítását indokolja – mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az alapkamat nagyobb emelésével néhány hónapon belül összeérhet az irányadó rátával.
Jelentősen emelkedett az irányadó kamatszint Magyarországon tavaly, és nagyon úgy látszik, hogy a kamatemelési ciklusnak nincs vége. Milyen hatással lesz ez a gazdasági növekedésre? Befolyásolja-e a hitelezést, a belső keresletet és az exportot? Cikkemben erre keresem a választ.
Habár a magyarországi kamatemelési ciklus még javában tart, és az MNB a kormánnyalkaröltve igyekszik letörni az évtizedes árrobbanást, Matolcsy György jegybankelnök cikkében arról ír, hogy az árnyomás letörése után visszatérhet a laza monetáris politika, ha a kormány rendbe hozza a költségvetést.
A világ legtöbb országa minden létező eszközzel igyekszik visszafogni az egyre nehezebben kordában tartható inflációs nyomást, egymást érik a jegybankok kamatemelései és az állampapírhozamok is egyre magasabbra szöknek a tengerentúlon és Európában is. Mindeközben a világszerte látható dinamizmusokkal szembemenve kamatot vágott ma Kína, azzal a tisztán kommunikált céllal, hogy segítsék az ország gazdaságának stabilizálását. Kinek remek hír ez? Például a növekedési potenciáljaik alapján árazott tech-cégeknek.
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
Decemberben 8,2 százalékra nőtt a román éves inflációs ráta, tavaly egész évben pedig a fogyasztói árak átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek 2020-hoz képest - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. Novemberhez képest 0,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így továbbra is effektív a jegybank egyhetes betéti tenderének 4%-os kamata – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9600 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma, ez új rekord.
Meglepetésre nem emelte irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A következő két hétben még 40 bázispont emelésre van lehetősége a jegybanknak a kamatfolyosó változtatása nélkül. A hírre átmenetileg gyengült a forint.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 20 bázispontos kamatemelés – derül ki a délutáni eredményhirdetésből.
Újabb 20 bázisponttal 4%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A következő négy hétben még 40 bázispont emelésre van lehetősége a jegybanknak a kamatfolyosó változtatása nélkül.
Rekordösszegű, 12 ezer milliárd dollárt meghaladó új piaci finanszírozást hajtott fel a globális vállalati szektor az év eleje óta, kihasználva a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítését célzó likviditásözönt és a járvány sokkja utáni piaci kilábalást.