A Portfolio szeptemberi piaci értesülésének megfelelően jövőre már a forgalmi érték 90%-áig lehet majd lakáshitelt felvenni a zöld lakóingatlanokra, praktikusan minden új építésű lakásra. Erre eddig csak a 41 év alatti első lakásvásárlóknak volt lehetőségük idén év eleje óta, energetikai besorolástól függetlenül. Emellett egységesen 60%-ra emelkedik a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet a zöld lakáshitelek esetében, így a 600 ezer forint alatti jövedelműek is magasabb törlesztőrészletet vállalhatnak. Minderről friss Makroprudenciális jelentéséhez kapcsolódóan adott most hírt az MNB.
Hosszú alkudozások után pénteken megállapodott a német kormánykoalíció három vezetője a 2025-ös szövetségi költségvetés tervezetéről, amelynek értelmében maradni fog jövőre is az adósságféknek nevezett korlát, és ezt a 2028-ig tartó középtávú pénzügyi terv is előirányozza. Emellett elfogadta a kormány vezetése a növekedési turbónak nevezett intézkedéscsomagot is.
Németország a gazdasági nehézségek miatt 2025-ben további 8 milliárd euró nettó új adósságot bocsát ki, miközben a kormánykoalíció összetett tárgyalásokat folytat a jövő évi költségvetésről - számolt be a Bloomberg.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei közel állnak a megállapodáshoz a blokk költségvetési szabályainak felülvizsgálatáról, és Laurence Boone, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere szerint a megállapodás várhatóan még ezen a héten megszületik. A Bloomberg televíziónak adott keddi interjújában Boone arról beszélt, hogy bízik benne, hogy az utolsó néhány részletkérdésre is választ találnak, így szerda délutánra várhatóan már az új költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó szabályok is érvényesek lesznek.
Olaf Scholz kancellár a német kormánykoalíció kulcsembereivel együtt egyik napról a másikra felfüggesztette a 2024-es költségvetés felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, és a folyamatban lévő tárgyalásokat ismerő források szerint csak hétfő délután folytatják a megbeszéléseket – számolt be a Bloomberg.
A német pénzügyminiszter, Christian Lindner kizárta az adóemeléseket és az adósságszabályok módosítását, ami megnehezíti a költségvetési válsággal kapcsolatos tárgyalásokat – írja a Reuters.
Németország azt tervezi, hogy 2023-ban "rendkívüli vészhelyzet" miatt felfüggeszti az adósságféket. Emellett Christian Lindner német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy pótköltségvetést terjeszt a kormány elé az idei év vonatkozásában. Egy interjúban pedig előrevetítette: szigorú költségvetési gazdálkodásra készül a koalíciós kormány.
Németország egyre mélyülő pénzügyi válsággal küzd, mivel a koalíciós kormány 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az ország legfelsőbb bíróságának nemrégiben hozott döntése váltott ki. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet.
Jelentős csapást mérve Németország éghajlat- és energiapolitikájára, Olaf Scholz kancellár kormánya elrendelte a központi Klíma- és Átalakítási Alapból (KTF) folyó összes kifizetés befagyasztását, miután az ország legfelsőbb bírósága jogellenesnek minősítette 60 milliárd euró elkülönítését. A német szövetségi alkotmánybíróság által hozott ítélet gazdasági és politikai zűrzavarba sodorta a kormányt, ami a következő évek energia- és klímaterveinek újraértékelésével járhat.
Költségvetési kiköltekezésbe kezdené, hogy mentse a német gazdaságot, leírja Kínát és Oroszországot, mint megbízható partnereket – mondta el egy interjúban Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Nagy bejelentést tett szerdán az MNB az elsőlakás-vásárlóknak: esetükben a hitelfedezeti mutató valamikor jövő év első felétől akár 90%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy 20% helyett 10% önerő is elegendő lesz a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi azokat a hitelfelvevőket, akik kisebb önerővel (és így nagyobb hitelösszeggel) igénylik a lakáshitelüket. Az MNB Makroprudenciális jelentéséből szemezgettünk.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Olaf Scholz német kancellár az ország feszes költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította a további nagyszabású gazdasági támogatásra vonatkozó felhívásokat - írja a Reuters.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner olyan szövetségi költségvetést fog javasolni 2024-re, amely 16,6 milliárd eurós nettó új adósságot és rekordösszegű védelmi kiadásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
Futótűzként terjed a Skipton nevű lakás-takarékpénztár (building society) által meghirdetett jelzáloghitel, melynek segítségével akár önerő nélkül is lehet lakást venni – írja a FT Adviser.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
