Az MNB 81,6 millió forint bírsággal sújtotta a Magyar Cetelem Bankot az adósságfék-szabályok, továbbá a kapcsolódó belső szabályozási és adatszolgáltatási előírások megsértése miatt. A jegybank valamennyi intézményi vizsgálatában kiemelten kezeli és szigorúan szankcionálja a jövedelemarányos törlesztőrészlet számításával kapcsolatos szabályszegéseket.
Nemcsak a megtakarítási helyzetük rosszabb, de amikor hitelt vesznek fel, nagyobb terhet vállalnak magukra az alacsonyabb jövedelműek - derült ki az MNB ma közzétett jelentéséből.
Szigorította a hitelezést januártól a román nemzeti bank (BNR), amely így akarja megelőzni a lakosság túlzott eladósodását - közölte csütörtökön a román média.
A ma befogadott jelzáloghitel-igénylések esetében már az október 1-jétől érvényes adósságfék-szabályokat kell alkalmazniuk a hitelintézeteknek, vagyis mától él a szelektív szigorítás. Jó hír viszont a lakáshitel-felvevőknek, hogy a közjegyzői díjak emelését januárra halasztották.
Pozitívak Magyarország hitelminősítése szempontjából a Magyar Nemzeti Bank által a múlt héten bevezetett jelzáloghitelezési szabályok - közölte a Moody's.
Megjelent az adósságfékszabályok október 1-jei szigorításáról szóló MNB-rendelet. Az új szabályozás azzal jár, hogy a legolcsóbb, változó kamatozású lakáshiteleket az eddigi korláthoz képest kétszer akkora jövedelem, feleakkora hitelösszeg vagy jóval hosszabb futamidő mellett lehet majd igényelni. Az élelmes ügyfelek azonban nem búsulnak a változás miatt: lakás-takarékpénztári szerződésekkel jól alkalmazkodhatunk az új szabályokhoz, és még mindig "kikeverhetjük" magunknak a szinte hihetetlenül hangzó, 0%-os kamatozású lakáshitelt is.
A Magyar Közlönyben való megjelentetéssel hivatalosan is kihirdették az adósságfék szabályok október 1-jei módosításáról szóló MNB-rendeletet. Ahogy június közepén bejelentették, az 5 éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet maximuma 50%-ról 25%-ra csökken, az 5 éveseké pedig 35%-ra.
Közel 400 ezer lakáshiteles családnak rövid távon is elszállhat a törlesztőrészlete egy esetleges piaci sokk hatására. Pedig létezik ellenszer: a változóról fix kamatozású lakáshitelre válthatnak, hogy egy kisebb törlesztőrészlet-emeléssel kerüljék el a későbbi nagyobbat. Kevesen hívják fel azonban erre a figyelmüket, és közvetlen tapasztalataink alapján a bankok is gyakran inkább nehezítik, mint segítik a futamidő közbeni fixálást. Az alacsony kamatkörnyezetben és a bérrobbanásban bízva a szabályozók sem tesznek azért, hogy megkönnyítsék, általános gyakorlattá tegyék a korábban felvett hitelek kamatkockázatainak mérséklését. Félő, hogy a devizahitelek időszakához hasonlóan megint túl későn eszmélünk majd.
Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, ennek keretében az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaznak meg új kiegészítő szabályokat - mondta el Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
Igaznak bizonyultak a piaci hírek: szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50%-ról 25%-ra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35%-ra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.
A cseh jegybank ma bejelentette: éves jövedelmük kilencszeresében korlátozzák októbertől a hiteligénylők által felvehető jelzáloghitel-összeget Csehországban. Magyarországon piaci hírek szerint "csak" a változó kamatozású hitelek esetében tervez némi szigorítást a jegybank.
Szigorítás jöhet 2019 elejétől az MNB adósságfékszabályaiban. A K&H sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján a mostani 50%-ról 25-35%-ra csökkenő jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) képzelhető el a változó kamatozású és a 3 éves kamatperiódusú hiteleknél, de akár 5 éves kamatperiódus mellett is. Ez azt jelentené, hogy újabb lépéssel tereli a fix kamatozás felé a jegybank a hitelfelvevőket.
Erőteljes odafigyelést igényel a budapesti lakáspiac - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Banai Ádám. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint az adósságfékszabályok szigorítására nincs szükség Magyarországon, de két jelentős problémát még mindig lát a jegybank a lakossági hitelezésben. Az új lakások piacán mindenki a lakásáfa sorsának rendezésére vár, a jegybank szerint mielőbb dönteni kellene a kérdésről.
Egész Európa egyik legszigorúbb hitelfelvételi szabályozásával parancsolt megálljt a túlzott lakossági eladósodottságnak a Magyar Nemzeti Bank. A 2015 eleje óta élő adósságfékszabályok igazából nem fogták vissza eddig érdemben a hitelezést, de ha a jegybank makroprudenciális jelzőrendszere jól működik, valószínűleg hatékony eszköz lesz a hitelbuborékok megelőzésére. A bankok saját felmérésünk szerint elégedettek a szabályozás jelenlegi paramétereivel, de idővel finomhangolásra és akár szigorításra is szükség lehet.
A lakáshitelezés felfutását látva egyre többen szögezik nekünk a címben szereplő kérdést, hiszen túl frissek a 10 éve kezdődött pénzügyi válság emlékei. A kérdés mögötti félelem kettős: hitelfelvevőként a rekordalacsony kamatszint megszűnésétől, felelős állampolgárként pedig a bankok túlzott kockázatvállalásának negatív gazdasági hatásaitól is tartanak az emberek. Válaszunk ugyanígy kettős: a törlesztőrészlet megugrásától valóban lehet és kell is tartani, a tőketartozás viszont most teljesen másképp "viselkedik", mint a devizahitelek időszakában, és ez menekülőutat jelenthet az esetleges baj elől a hitelfelvevők számára. Jó hír az is, hogy nemzetgazdasági szinten egyelőre nincsenek jelei a túlhajtott lakossági hitelezésnek.
A szlovák központi bank (NBS) több lépcsőben szigorítja azokat a feltételeket, amelyeket a kereskedelmi bankoknak meg kell követelniük jelzáloghitelért folyamodó ügyfeleiktől. Magyarországon az MNB egyelőre nem szigorít(ott) az adósságfékszabályokon.
A hitelből finanszírozott lakásárbuborékok különösen veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását. Nemzetközi tapasztalatok szerint azok a gazdasági válságok a leghosszabbak és a legsúlyosabbak, amelyeket hitelből finanszírozott ingatlanár-buborék előz meg. Az MNB ezért folyamatosan nyomon követi a magyar lakáspiaci változásokat. Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése ellenére egyelőre nem észlelhetők árbuborék jelei. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni a lakásárbuborékokat fújó túlzott hitelezést.
Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.
Kevesen vannak tisztában azzal, mekkora hitelre tarthatnak igényt bizonyos értékű lakás megvásárlásához vagy bizonyos jövedelemszint mellett. Ezt foglalja össze az alábbi ábránk.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
