A német gazdaság válsága adja a februárban esedékes választás előtti kampány fő témáját. A kancellári poszt várományosa, Freidrich Merz ígéreteiben látványosan visszatükröződnek a német gazdaság problémái, a gazdaságpolitikai programja első látásra sokat ígér: alapavetően piacpárti fordulat várható az országban egy CDU-vezette kormánytól, hasonló reformok pedig már sok ország esetén bizonyították növekedésösztönző hatásukat. Ezzel együtt a szkepticizmus is indokolt: mind belső, mind a külső nehézségek akadályozhatják a jövőbeli kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtását, így a nagy ígéretekből végül nagy csalódás lehet. Mindenesetre a német fejleményeket fontos lesz szorosan követni, hiszen nem egyedül Németország szenved strukturális nehézségektől, a fejlemények így komoly tanulsággal szolgálhatnak egész Európa számára.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2024. január 14-én megerősítette javaslatát, miszerint növelni kellene az alanyi áfamentesség értékhatárát 18 millió forintra, amely előzőleg is szerepelt a tavalyi minimálbér kutatás gyorsjelentésében. A bejelentés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről kedden hangzott el, aki a Kamara javaslatát előremutatónak találta, és elismerte annak gazdasági fontosságát.
A szíriai kormány jelentős béremelést tervez a közszférában, miközben átfogó gazdasági reformokat készít elő. A pénzügyminiszter bejelentése szerint a fizetésemelés akár 400 százalékos is lehet egyes alkalmazottak esetében, ami havonta mintegy 1,65 milliárd szíriai font többletkiadást jelent az államnak - írja a Reuters
Gerlaki Bence nemzetgazdasági miniszter irányításával az adóügyekért, a fogyasztóvédelemért és a kereskedelemért fog felelni - jelentette be a minisztérium.
Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
Ugyan az első, globális minimumadóra vonatkozó bevallást még sokára kell benyújtaniuk az érintetteknek, már most is van egy fontos teendőjük. December 31-ig kell bejelenteniük, ha a GloBe kiegészítő adó alanyai, amivel együtt be kell mutatniuk vállalatcsoportjukat is. A 2024-es első bejelentés határideje még idén december 31., melyet ezentúl évente kell majd ismételni.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Az Európai Unióban az adókedvezmények javítanak a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésén, de gyakran bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkenti annak átláthatóságát és hatékonyságát. Az Európai Bizottság új jelentése szerint a személyi jövedelemadóhoz és az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó kedvezmények jelentős bevételkiesést okoznak az uniós tagállamoknak, miközben a költségvetések így is feszítettek. A jelentés rámutat, hogy bizonyos áfakedvezmények megszüntetése lehetőséget adna az állami támogatások fokozására. Helyettük Brüsszel az újraelosztást támogató célzott, utólagos adóvisszatérítések erősítését javasolja.
Az adórendszer egyszerűsítésére készül a kormány, melynek keretében az adónemek számának csökkentési lehetőségeit vizsgálják, akár kivezetéssel, akár érdemi egyszerűsítést jelentő összevonással - derül ki Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervéből, amit a napokban kapott meg az Európai Bizottság. A dokumentum érdekessége továbbá, hogy részletes becslést ad a kormány elmúlt két évet érintő bevételi intézkedéseinek hatásáról. Ezek szerint messze a legnagyobb adóbevételemelkedést a KATA eltörlése hozta az államkassza számára.
Jelentős adóügyi változtatásokat tervez a kormány, a parlamentnek bemutatott tervezet az új építésű lakások áfájára is kitér, melynek értelmében a kedvezményes, 5%-os lakásáfa 2026 végéig meghosszabbodik.
A kormány jelentős adóügyi változtatásokra készül, amelyek célja a családok támogatása, az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság átláthatóságának növelése – jelentette be a Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében. A kormány által a parlamentnek bemutatott tervezet a jövő évi adótörvény-módosítások révén bővíti a családbarát adórendszert, kivezet néhány extraprofit adót, és az adminisztráció csökkentéseket is ígér. A tárca bővítette az október közepén társadalmi egyeztetésre küldött adócsomagtervezetet, de jelentős meglepetés nincs a PM javaslatában.
Lengyelország gazdasági növekedése az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt, azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint további reformokra van szükség a fejlődés fenntartásához. Az ország költségvetési hitelessége erős, de a középtávú növekedésést több tényező is veszélyezteti, többek között az elöregedő népesség és a klímaváltozás elleni küzdelem költségei.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az európai törzsutasokra kivetett adó jelentősen csökkenthetné a repülés környezeti hatásait, miközben évente több tízmilliárd eurós bevételt generálna - derül ki egy új jelentésből. A javasolt intézkedés a legtöbb utas számára nem jelentene többletköltséget, viszont hatékonyan korlátozná a leggazdagabbak "túlzott" repülését - jelentette a The Guardian.
Franciaország vagyonadót vetne ki a leggazdagabb állampolgáraira, Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter szerint az intézkedés a háztartások kevesebb mint 1%-át érinti majd – írja a Reuters.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Mint egy 280 milliárd eurós tételre teheti rá a kezét Kijev.
Létfontosságú támogatást veszíthet el a háború sújtotta ország.
Gyakorlati, hasznos, érthető
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
