A francia kormány a 2025-ös költségvetésben 30 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 20 milliárd eurós adóemelést tervez, főként a nagyvállalatokra és a magas jövedelműekre kivetett új terhekkel. Miközben egyes képviselők még szigorúbb vagyonadót sürgetnek, elemzők szerint az adópolitika már most is aránytalanul nagy terhet ró a leggazdagabbakra, és fennáll a tőkekiáramlás veszélye. A szakértők szerint a fenntarthatóbb megoldás a kiadások csökkentése és a közszolgáltatások hatékonyságának növelése lehetne.
Rendkívül bonyolult makrogazdasági, geopolitikai képpel nézünk szembe, ezért a Checklistben egy rendhagyó adás erejéig hallgatói kérdésekre válaszolt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A műsorban szó volt jegybanki veszteségről, igazságtalan adórendszerről, argentin reformokról, befektetésekről és persze Trump vámháborújáról is.
Rendkívül változó gazdasági és geopolitikai környezetben rendezték meg idén is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos Gazdasági Évnyitóját, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A Portfolio által élőben tudósított eseményen a kormányfő többször is érdekesnek nevezte Varga Mihály újonnan hivatalba lépett jegybankelnök azon mai kijelentését, miszerint az MNB-elnök szerint türelmes monetáris politikára van szükség. Külön kihangsúlyozta azt is, hogy a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó adómentességét már nem lehet elvenni, az hosszabb távon része marad az adórendszernek, a vállalkozók ezzel számoljanak. A gazdaságpolitika pillérei között megemlítette az adócsökkentéseket, a foglalkoztatás bővítését (szerinte még mindig van 300 ezer magyar munkaerőtartalék tekintetében), a vállalkozások támogatását (Demján Sándor program), a befektetések ösztönzését, az elsődleges hiány kordában tartását, a békepárti álláspontot. Azt is elismerte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között kibontakozó vámháború a magyar gazdaságot is kedvezőtlenül érintheti, de lesz külön amerikai-magyar gazdasági egyezmény, ami a vámháború kedvezőtlen hatásait kiegyenlíti. Sokat beszélt a miniszterenök a nemzetközi környezetről, azon belül is arról, hogy fajsúlyos változások vannak kibontakozóban: itt megemlítette azt, hogy az Európai Unió elengedni készül a 3% alatti fiskális hiányszabályt, valamint fegyverkezésbe kezdett Németország. Ezek a fejlemények a magyar vállalkozások és a magyar gazdaság szempontjából rövid távon értékelése szerint nagyon-nagyon jók.
Hétfőn 13 órától Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök két nappal az évértékelője után szólal fel, ahol számos bejelentést tett. Többek között elmondta, hogy lép életbe a kétgyerekes anyák szja-mentessége.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen elmondott beszédében jelentette be: a 2 gyermekes anyáknak szóló szja-mentesség bevezetése 2026-ban indul és 4 év alatt épül be teljesen az adórendszerbe. Kiderült továbbá, hogy 600 ezer 2 gyermekes édesanya lehet ezzel érintett.
Brüsszelben tanácskoznak kedden az EU pénzügyminiszterei, ahonnan bejelentkezett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy jelenlegi formájában a globális minimumadó valóban érvényes lesz-e a jövőben, és képes-e elősegíteni az Európai Unió versenyképességének megőrzését vagy megerősítését.
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen: ezek a vállalkozások nemcsak a foglalkoztatás jelentős részét biztosítják, hanem kulcsszerepet játszanak a helyi gazdaságok fejlődésében és a társadalmi stabilitás fenntartásában is. Ezért a gazdasági ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt célja a magyar kkv-k – beleértve természetesen az egyéni vállalkozók – támogatása, a tehercsökkentésen, a jogkövetésük elősegítésén keresztül, versenyképességük javítása céljából. Ehhez a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó két háttérintézmény, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint az újonnan felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) támogató működése is hozzá fog járulni. Ezen intézkedések sorába illeszkedik az alanyi áfamentesség értékhatárának 12 millió forintról 18 millió forintra történő növelése, ami hozzávetőlegesen 30 ezer cégnek jelenthet számottevő kedvezményt. Az éves szinten mintegy 15-20 milliárd forintos segítséget legnagyobb arányban a kiskereskedelemben dolgozók élvezhetik, de számottevő az építőiparban dolgozók, valamint különböző szellemi tevékenységet (jogi, számviteli és egyéb tanácsadást) végző mikrocégek is az érintetti körben. Az adózási oldalon további egyszerűsítéseket, kedvezmények és új digitális megoldások bevezetését vizsgálja a Kormány, hogy több erőforrást fordíthassanak fejlődésükre és piaci pozíciójuk erősítésére a cégek. Emellett a vállalkozások életében meghatározó a fogyasztóvédelmi kötelezettségek betartása is, amelyek közül számos hatályos szabályt felülvizsgál a Kormányzat, hogy a jogkövető gazdasági szereplők minél kisebb (adminisztrációs és egyéb) teherrel szembesüljenek a működésük folyamán.
Donald Trump bejelentette, hogy megduplázhatja a külföldi állampolgárok és vállalatok amerikai adóit, ami globális adóügyi konfrontációt válthat ki. Az Egyesült Államok elnöke számos országot figyelmeztetett, hogy Washington komoly kihívásokat fog indítani a jelenlegi globális adószabályokkal szemben. Magyarország különösen rosszul járhat, mivel jelenleg nincs hatályos kettős adóztatás elleni egyezmény a két állam között, így eleve magasabb adóterheket fizetnek a magyar szereplők.
A német gazdaság válsága adja a februárban esedékes választás előtti kampány fő témáját. A kancellári poszt várományosa, Freidrich Merz ígéreteiben látványosan visszatükröződnek a német gazdaság problémái, a gazdaságpolitikai programja első látásra sokat ígér: alapavetően piacpárti fordulat várható az országban egy CDU-vezette kormánytól, hasonló reformok pedig már sok ország esetén bizonyították növekedésösztönző hatásukat. Ezzel együtt a szkepticizmus is indokolt: mind belső, mind a külső nehézségek akadályozhatják a jövőbeli kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtását, így a nagy ígéretekből végül nagy csalódás lehet. Mindenesetre a német fejleményeket fontos lesz szorosan követni, hiszen nem egyedül Németország szenved strukturális nehézségektől, a fejlemények így komoly tanulsággal szolgálhatnak egész Európa számára.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2024. január 14-én megerősítette javaslatát, miszerint növelni kellene az alanyi áfamentesség értékhatárát 18 millió forintra, amely előzőleg is szerepelt a tavalyi minimálbér kutatás gyorsjelentésében. A bejelentés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről kedden hangzott el, aki a Kamara javaslatát előremutatónak találta, és elismerte annak gazdasági fontosságát.
A szíriai kormány jelentős béremelést tervez a közszférában, miközben átfogó gazdasági reformokat készít elő. A pénzügyminiszter bejelentése szerint a fizetésemelés akár 400 százalékos is lehet egyes alkalmazottak esetében, ami havonta mintegy 1,65 milliárd szíriai font többletkiadást jelent az államnak - írja a Reuters
Gerlaki Bence nemzetgazdasági miniszter irányításával az adóügyekért, a fogyasztóvédelemért és a kereskedelemért fog felelni - jelentette be a minisztérium.
Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
Ugyan az első, globális minimumadóra vonatkozó bevallást még sokára kell benyújtaniuk az érintetteknek, már most is van egy fontos teendőjük. December 31-ig kell bejelenteniük, ha a GloBe kiegészítő adó alanyai, amivel együtt be kell mutatniuk vállalatcsoportjukat is. A 2024-es első bejelentés határideje még idén december 31., melyet ezentúl évente kell majd ismételni.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Három étvizeddel a konfliktus után még 93 ezer ember él aknamentesítetlen területen.
Kínában a fogyasztók hónapról-hónapra alacsonyabb árakkal találkozhatnak, mivel az ország nem tudja külföldön eladni termékeit.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
