Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Az Európai Unióban az adókedvezmények javítanak a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésén, de gyakran bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkenti annak átláthatóságát és hatékonyságát. Az Európai Bizottság új jelentése szerint a személyi jövedelemadóhoz és az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó kedvezmények jelentős bevételkiesést okoznak az uniós tagállamoknak, miközben a költségvetések így is feszítettek. A jelentés rámutat, hogy bizonyos áfakedvezmények megszüntetése lehetőséget adna az állami támogatások fokozására. Helyettük Brüsszel az újraelosztást támogató célzott, utólagos adóvisszatérítések erősítését javasolja.
Az adórendszer egyszerűsítésére készül a kormány, melynek keretében az adónemek számának csökkentési lehetőségeit vizsgálják, akár kivezetéssel, akár érdemi egyszerűsítést jelentő összevonással - derül ki Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervéből, amit a napokban kapott meg az Európai Bizottság. A dokumentum érdekessége továbbá, hogy részletes becslést ad a kormány elmúlt két évet érintő bevételi intézkedéseinek hatásáról. Ezek szerint messze a legnagyobb adóbevételemelkedést a KATA eltörlése hozta az államkassza számára.
Jelentős adóügyi változtatásokat tervez a kormány, a parlamentnek bemutatott tervezet az új építésű lakások áfájára is kitér, melynek értelmében a kedvezményes, 5%-os lakásáfa 2026 végéig meghosszabbodik.
A kormány jelentős adóügyi változtatásokra készül, amelyek célja a családok támogatása, az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság átláthatóságának növelése – jelentette be a Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében. A kormány által a parlamentnek bemutatott tervezet a jövő évi adótörvény-módosítások révén bővíti a családbarát adórendszert, kivezet néhány extraprofit adót, és az adminisztráció csökkentéseket is ígér. A tárca bővítette az október közepén társadalmi egyeztetésre küldött adócsomagtervezetet, de jelentős meglepetés nincs a PM javaslatában.
Lengyelország gazdasági növekedése az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt, azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint további reformokra van szükség a fejlődés fenntartásához. Az ország költségvetési hitelessége erős, de a középtávú növekedésést több tényező is veszélyezteti, többek között az elöregedő népesség és a klímaváltozás elleni küzdelem költségei.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az európai törzsutasokra kivetett adó jelentősen csökkenthetné a repülés környezeti hatásait, miközben évente több tízmilliárd eurós bevételt generálna - derül ki egy új jelentésből. A javasolt intézkedés a legtöbb utas számára nem jelentene többletköltséget, viszont hatékonyan korlátozná a leggazdagabbak "túlzott" repülését - jelentette a The Guardian.
Franciaország vagyonadót vetne ki a leggazdagabb állampolgáraira, Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter szerint az intézkedés a háztartások kevesebb mint 1%-át érinti majd – írja a Reuters.
Az Egyesült Királyság "non-dom" adórendszerének tervezett módosítása jelentős hatással lehet az ország gazdaságára és ingatlanpiacára. Egy új tanulmány szerint a tehetős befektetők többsége fontolgatja az ország elhagyását, ha a munkáspárti kormány megszünteti a jelenlegi adókedvezményt - tudósított a Cnbc.
Az olasz kormány nemrégiben megduplázta a gazdag külföldi állampolgárok külföldi jövedelmére kivetett átalányadót, évi 200 000 euróra emelve azt. Ennek ellenére a brit és francia adófizetők továbbra is vonzónak találják Olaszországot - írta meg a Financial Times.
A Magyarország és Svájc közötti gazdasági kapcsolatokat tovább erősítheti a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény, amelyet várhatóan júniusban fogad el a svájci parlament – emelte ki a Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminiszterrel folytatott budapesti tárgyalásai után Varga Mihály magyar pénzügyminiszter.
Gustavo Petro kolumbiai elnök indítványozta a 35 százalékos társasági adókulcs csökkentését, ami jelenleg a világon az egyik legmagasabb – írja a Bloomberg. A latin-amerikai ország vezetője cserébe a legmagasabb kerestűek jövedelamdójából szedne be több pénzt.
Több mint egy tucat előterjesztést fogadhat el kedden az Országgyűlés, amely elkezdi a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitáját is.
A Portfolion nemrégiben jelent meg a KRTK kutatóinak az egykulcsos adó negatív hatásait hangsúlyozó cikke. Ezzel vitatkozva, cikkemben először röviden elsorolom a legfontosabb érveket az egykulcsos adó mellett. Ezt követően bemutatom, hogy miért rendkívül félrevezető a kutatók által alkalmazott módszer, amely az adók újraelosztási hatásait csak az adott egyén adóbevallásában szereplő jövedelmei alapján vizsgálja. Egyúttal néhány egyszerű mikroszimulációs példával is illusztrálom, hogy sok esetben drasztikusan eltérő eredményekre jutunk, ha ezeket a hatásokat ehelyett az érintettek valós szociális helyzetét jobban közelítő mutató, a háztartás ekvivalens jövedelme alapján vizsgáljuk.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
