Fontos döntés született a Gazdasági Kabineten, a kormány segítséget nyújt az önkormányzatoknak a megemelkedett energiaárak kigazdálkodásához, derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztjából.
Újfajta adatszolgáltatási kötelezettségre kell felkészülniük a vállalkozásoknak, ugyanis a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár specifikus adatszolgáltatás részletes szabályait. Ezzel az adóhatóság újabb eszközt kap a kezébe, amivel célzottan és hatékonyan ellenőrizheti a cégek adott csoportját. Valószínűsíthető, hogy a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe a szigorúbb transzferár ellenőrzések után az emelt összegű bírságokkal.
Már elérhető a transzferár rendelet módosításának tervezete, amely részletesen felsorolja, hogy a transzferár dokumentációhoz kapcsolódóan milyen adatokat kell majd feltüntetni a társasági adóbevallásban 2023-tól. Az új adminisztrációs feladat mellett várhatóan változik a dokumentációs értékhatár is, csökkenhet a dokumentálandó ügyletek száma - emelték ki az RSM adószakértői.
Az Európai Unió Tanácsa egy hivatalos levélben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar iparűzési adó (hipa) beleszámítson a globális minimumadóba, és így a 9%-os társasági adókulcsot (tao) nem kellene megemelni a 15%-os effektív adókulcsra – írta hétfőn este a Világgazdaság a birtokába került hivatalos levélre hivatkozva.
Véleményírást közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain az extraprofitadók nemzetközi terjedéséről és az új sarcok indokoltságáról.
Egyszerre ígérte meg a magyar kormány a helyreállítási pénzekért cserébe az adóelkerülés elleni határozottabb fellépést, az adórendszer egyszerűsítését, több ágazati különadó kivezetését, az adók számának csökkentését, de még a személyi jövedelemadó szabályai terén is nagy dolgokra készül a kormány. Mindezt egy átfogó adóreform keretében, amit 2026 közepéig bonyolítanának le a Pénzügyminisztérium és a NAV irányításával. Az RSM adószakértőinek csapatával sorra vesszük, értelmezzük és értékeljük a helyreállítási terv keretében beígért adóügyi lépéseket. Csak egy konkrét példa elöljáróban: a kormány letette a nagy esküt arra is, hogy az átmenet jelleggel legutóbb bevezetett extraprofitadókat a megígért határidőre kivezetik.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
Tovább szigorítja a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokhoz (power purchase agreement, PPA) kapcsolódóan, támogatási rendszereken kívül megvalósítani kívánt naperőmű-beruházások körülményeit a Robin Hood adóként közismert elvonás szerda esti váratlan megemelése. Ez a nagy energiafogyasztó vállalatok és az orosz energiafüggőség csökkentésének célja szempontjából is kedvezőtlen fejlemény.
Akár 17 százalékkal is emelkedhet jövőre a minimálbér összege, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megegyeznek egy új, kompromisszumos javaslatról, tudta meg a Napi.hu.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy Magyarország 2023 végéig kér felmentést az Európai Uniótól azon kötelezettség alól, hogy emelje az üzemanyagok jövedéki adóját. Ha az Európai Bizottság nem fogadja el a magyar kérést, akkor az adó mértéke 32,5 forinttal emelkedhet.
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehetett becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. Ugyanakkor a tegnap esti rendelettel a kormány egy másik jelentős adóemelést is végrehajtott, amely a Mol adóemelése mellett kisebb hangsúlyt kapott: az úgynevezett Robin Hood adót 31-ről 41 százalékra emelték.
A Mol által fizetett extraprofitadó kulcsa az eddigi 40%-ról 95%-ra emelkedik azonnali hatállyal. Vagyis a kormány szinte teljes egészében elvonja az olajcég olcsó orosz olajbeszerzésből származó extra jövedelmét. Megközelítő számításunkban bemutatjuk, hogy ezzel mennyit nyerhet az amúgy is nagyon pengeélen táncoló magyar költségvetés.
A kőolaj termelőkre eddig kivetett 40%-os mértékű különadó (a kormány által extraprofitadónak nevezett teher) kulcsát 95%-ra emeli a kormány. Vagyis a Molnál - az olcsóbb orosz beszerzéséből - lecsapódó többletprofit közel egészét elviszi a kormány. Ezzel számításaink szerint százmilliárd forintokat nyer az állami költségvetés.
A világ legszegényebb 50 országa az idén 62 milliárd dollárt költ adósságszolgálatra, ez 35 százalékkal haladja meg a 2021. évi szintet - közölte a Világbank kedden publikált éves adósságjelentésében.
A globális minimumadó második pillérében a 9%-os magyar társasági adót 15%-ra kellene emelni, ami „magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését” – rögzítette a mai uniós pénzügyminiszteri tanácsülés után kiadott közlemény szerint Varga Mihály.
A következő időszakban a magyar gazdaságnak, a gazdaság szereplőinek nehéz nemzetközi körülmények között kell teljesíteniük - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) hagyományos éves üzleti eseményén, a 23. Vállalkozók Napján.
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez egyáltalán nem egyenlő a home office-szal és korántsem csak számítógéphez kötött munkát jelenthet. Tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát a szabályokat: hogyan és hol kell adózni, milyen munkaszerződést érdemes kötni és milyen pénznemben kaphatjuk a bért?