Az Európai Központi Banknak óvatosan kell eljárnia a kamatlábak túlzott csökkentésével kapcsolatban,
mivel a hitelköltségek már most közel vannak ahhoz a szinthez, amely már nem korlátozza a gazdaságot, és a további csökkentés visszaüthet. A túlzott lazítás értékes politikai mozgásteret pazarolhat el – figyelmeztetett Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának tagja.
„Az inflációs kilátások fényében úgy gondolom, fokozatosan elmozdulhatunk a semleges szint felé, ha a beérkező adatok továbbra is alátámasztják az alapszcenáriónkat” – mondta Schnabel frankfurti irodájában.
„Óvnék azonban attól, hogy túllépjünk ezen, és a gazdaságot ösztönző tartományba kerüljünk.”
Egyelőre úgy tűnik, hogy az EKB-ban nem tartanak attól, hogy a megrekedt európai növekedés annyira belassítaná az inflációt, hogy emiatt később gyorsítani kelljen a kamatcsökkentések ütemén.
A semleges kamatszintet, amelyet pontosan nem lehet meghatározni, Schnabel 2–3%-ra becsüli – magasabbra, mint a lazább monetáris politikát támogató tisztviselők, például Jannisz Sztournaras (Görögország) és Mario Centeno (Portugália). Miután az idei három negyed százalékpontos csökkentést követően a betéti kamatláb 3,25%-on áll, Schnabel szerint „most talán már nem is állunk olyan messze” ettől.
Kicsit előreszaladtak a befektetők
Ezek a megjegyzések új lendületet adnak annak a vitának, hogy az EKB hogyan reagáljon az euróövezeti gazdaság romlására, miközben az infláció gyorsabban közelíti a 2%-os célt, mint korábban várták – ugyanakkor nem hagyva figyelmen kívül bizonyos aggodalmakat.
A befektetők arra számítanak, hogy a kamatok jövőre körülbelül 1,75%-ra csökkennek, ami ellentétes Schnabel saját értékelésével.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint a kamatlábak 2025 második felére 2%-ra csökkenhetnek.
„Úgy tűnik, a piacok azt feltételezik, hogy a gazdaságot ösztönző tartományba kell lépnünk” – mondta Schnabel. „A mai nézőpontból nem gondolom, hogy ez megfelelő lenne.” Emellett elutasította a fél százalékpontos lépésekről szóló piaci spekulációkat, mondván, hogy „határozottan előnyben részesítem a fokozatos megközelítést.”
Nem biztos, hogy a kamatcsökkentés segítene a gazdaságon
Még ha az infláció nem is érné el a célt, a kamatlábak csökkentése kontraproduktív lehet, ha az alapvető gazdasági problémák okozzák az elmaradást – figyelmeztetett Schnabel.
„Ilyen helyzetben a gazdaságösztönző tartományba lépés költségei magasabbak lehetnek, mint az előnyei” – mondta Schnabel. „Értékes politikai mozgásteret használnánk fel, amelyre a jövőben szükség lehet, amikor a gazdaság olyan sokkokkal szembesül, amelyeket a monetáris politika hatékonyabban kezelhet.”
A növekedéssel kapcsolatban Schnabel kevésbé aggódik az idei magánszektori aktivitás váratlan csökkenése miatt, amit az európai politikai problémákból és Trump választási győzelméből fakadó magasabb bizonytalanságnak tulajdonít. Az adatok esetleg túlbecsülhetik a gyengeség mértékét – tette hozzá.
„A kemény adatokkal kombinálva a felmérések azt sugallják, hogy az euróövezeti gazdaság továbbra is stagnál”
– mondta Schnabel, hozzátéve, hogy jelenleg nem lát recessziós kockázatot. „A fogyasztás a harmadik negyedévben – az elérhető adatok alapján – erősebb volt a vártnál. Az adatokban a fogyasztásvezérelt fellendülés némi jeleit látjuk. Ez megerősíti azt a narratívát, hogy a helyreállás továbbra is valószínű.”
Nem mindenki ért ezzel egyet
Ez a nézet ellentétben áll Fabio Panetta, az olasz jegybank elnökének múlt heti értékelésével, aki nagyobb figyelmet szorgalmazott a „reálgazdaság lassúságára,” és azt mondta, hogy a kamatok „valószínűleg még messze” vannak a semleges szinttől. Szerinte a politikának bővítővé kell válnia – még ha mások ezt túl korainak is tartják.
Egyes tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az árnövekedés túl alacsonnyá válhat, ha a kamatok túl sokáig maradnak magasak, ahogy azt a francia jegybank elnöke, François Villeroy de Galhau a múlt héten hangsúlyozta. Schnabel azonban nem tartja ezt jelentős kockázatnak, és arra számít, hogy az EKB decemberi előrejelzései azt mutatják majd, hogy az infláció „középtávon közel marad a célunkhoz.”
Új szelek fújnak
„Míg a semleges kamatszint valószínűleg magasabb, mint a járvány előtt, „nagyon más világban élünk” – mondta Schnabel.
„Sokkal magasabb az államadósság, nagyobb a széttöredezettség, és jelentős beruházási szükségleteink vannak, hogy kezeljük a szembenálló kihívásokat” – tette hozzá. „Emellett az AI-forradalom potenciális termelékenységi lendületet adhat.”
Az inflációval kapcsolatban Schnabel biztos abban, hogy jövőre eléri a 2%-os célt – annak ellenére, hogy a szolgáltatási szektorban továbbra is magasak az árnyomások. Ugyanakkor óva intett attól, hogy túlságosan ragaszkodjunk ahhoz, hogy pontosan mikor teljesül a cél, mondván, hogy 2025-ben az út továbbra is „döcögős” lehet.
Néhány gondolat Donald Trumpról
Trump visszatérése további fejfájást okoz az EKB-nak, de mivel kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy pontosan mit fog tenni, még túl korai következtetéseket levonni – mondta Schnabel. A vámok veszélyeztetnék a növekedést, de az árakra gyakorolt hatás kevésbé egyértelmű – tette hozzá Schnabel, megjegyezve, hogy a nagyobb protekcionizmus inkább inflációs hatással járhat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
