A radikális iszlamista afganisztáni tálibok szerdán óva intették a környező országokat attól, hogy a nemzetközi erők kivonását követően területükön lehetővé tegyék amerikai katonák állomásoztatását a dél-ázsiai országban végrehajtandó műveletekhez.
A NATO és a Varsói Szerződés alapvetően meghatározta a hidegháború dinamikáját, amelyet elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása testesített meg. A nagyhatalmak egymással fenntartott viszonya a hidegháború alatt azonban váratlan fordulatokat is tudott produkálni. Ezek közé sorolható a Szovjetunió arra tett kísérlete, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba. Bár a próbálkozás nem járt sikerrel, a szovjetek lépése sokat elárulhat a hidegháborús események mögött megbúvó nagyhatalmi érdekekről.
Bő egy hónapja jelentette be Joe Biden elnök, hogy az Egyesült Államok hadereje 2021. szeptember 11-én kivonul Afganisztánból, velük együtt pedig a teljes NATO-misszió is leépíti jelenlétét. Bár nem akarják teljesen elvágni az évtizedes háborútól sínylődő ország felé a támogatást, nem reális, hogy helyszíni koalíciós segítség nélkül életben marad a mostani államapparátus, hiszen az országot mérgező mély társadalmi problémákat – a vallási ellentéteket, a működésképtelen gazdaságot, az extrém korrupciót -, 20 év alatt közel sem sikerült megoldani. Az, hogy Amerika kiképezett egy csomó katonát és rendőrt, illetve hátrahagytak nekik jelentős mennyiségű fegyvert, Irak esetében már egyszer humanitárius katasztrófát hozott, most sem várható más kimenetel.
Május 16-án, hivatalos ünnepség keretein belül levonták az afganisztáni Északi Tanácsadó Kiképző és Támogató Parancsnokság zászlaját. A támaszponton szolgálatot teljesítő magyar katonák júniusban térnek haza – írja a Honvédelem.hu.
Klaus Iohannis szerint Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért a NATO elrettentő képességének megerősítését, az amerikai katonai jelenlét növelését tartja szükségesnek Romániában és a Fekete-tenger térségében.
1003 milliárd forint honvédelmi kiadást irányoz elő a 2022-es költségvetés benyújtott tervezete, ezzel jelentősen növekszik hazánk védelmi költségvetése a következő évben – írja a tervezetet szemlézve a Magyar Nemzet.
A NATO megkezdte csapatai kivonását Afganisztánból - jelentette be az észak-atlanti katonai szövetség egyik illetékese csütörtökön.
A Nyugat-Balkán békéje és stabilitása fontos a régió és egész Európa számára, a NATO ezért számos eszközzel segíti a térség stabilitásának megőrzését - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Sztevo Pendarovszkival, Észak-Macedónia elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján szerdán.
Az amerikai külügyminisztérium kedden elrendelte diplomatái kivonását az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva.
Az Egyesült Államok és a NATO helyi lépéseket hajt végre a csapatai Afganisztánból történő kivonásának folyamata keretében - közölte a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka vasárnap újságírók előtt Kabulban.
Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat.
A NATO június 14-én tartja a tagországok vezetőinek következő csúcstalálkozóját a szövetség központjában, Brüsszelben - jelentette be a szervezet főtitkára közleményben csütörtökön.
Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden, külföldi újságíróknak tartott online sajtótájékoztatóján.
Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.
Norvégia lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy három repülőterén és egy haditengerészeti támaszpontján katonai létesítményeket építsen - jelentették be pénteken Oslóban.
Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig - jelentette be szerdán Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Roosevelt-termében elmondott beszédében. Ezzel csaknem egy időben a NATO-főtitkár is bejelentette a csapatkivonást, amelyhez a magyar kormány alkalmazkodik.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Oroszország kész megvédeni magát abban az esetben, ha a nyugattal való feszültség katonai konfliktusba csap át – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tegnap Moszkvában az RT cikke szerint.
Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.
Felszólította Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az orosz vezetést arra, hogy vonják ki az ukrán határ mentén található térségből katonáikat – írja a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Így lesz a magasan képzett katonákból ágyútöltelék.
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
