A német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint Európának el kellene felejtenie azt, hogy képes egyedül megvédeni magát az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – írja a Politico.
Oroszország szerint a NATO-nak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a szövetség jövőbeni tevékenységének fontos eleme lesz a Kína részéről megnyilvánuló biztonsági fenyegetések elhárítása.
Recep Tayyip Erdogan elnök azt állította egy nyilvános eseményen, hogy az Egyesült Államok F-16-os vadászgépeket ajánlott nekik azért az 1,4 milliárd dollárért cserébe, melyet Törökország az F-35-ös programba fektetett, melyből kidobta őket Amerika néhány éve – írja a Reuters.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.
Oroszország nem hisz a NATO-vezetők kijelentéseinek a párbeszéd szükségességéről, miután a katonai szövetség kiutasította képviseletének nyolc munkatársát - jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva.
Nyolc orosz diplomatát küldött haza a NATO, akiket azzal vádolt meg a katonai szövetség vezetése, hogy nem deklaráltan hírszerzőként dolgoznak a szervezet főhadiszállása körüli orosz misszióban – írja az ABC News.
Afgán tolmácsok, akik a holland katonai kontingensnek dolgoztak Afganisztán megszállása idején, bírósági idézést és a családtagjaikat fenyegető levelet kaptak a hatalmat augusztus végén erőszakkal átvevő táliboktól - jelentette pénteken a NOS holland közszolgálati tévé.
Úgy tűnik, ismét nő a feszültség Koszovó és Szerbia közt. Készültségbe helyezte a koszovói határ mentén állomásozó katonáit a szerb vezetés, illetve a térségben békefenntartói missziót teljesítő NATO-erők is fokozzák a határhoz közeli őrjárataik intenzitását. A mostani feszültséget gépjárművek rendszámaival kapcsolatos vita váltotta ki. Szerbia vezetése azt nyilatkozta, hogy nem akarnak háborút, de nem tűrik a megaláztatást, koszovói szerb aktivisták viszont már akcióba is lendültek és önkormányzati épületeket támadtak.
A NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a héten kipattant botrányos tengeralattjáró-ügy - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombat este a France2 tévéadónak adott interjújában.
A terrorizmus elleni fellépés folytatódik, a NATO pedig továbbra is ki fogja venni a részét ebből a küzdelemből - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára szombaton, a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások 20. évfordulója alkalmából a szövetség brüsszeli székházában tartott megemlékezésen.
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
Egy magyar felségjelzésű C-17-es típusú NATO-repülőgép sértette meg az osztrák légteret, mivel a megengedett 10-11 ezer méteres magasság helyett, eddig tisztázatlan okok miatt 10 ezer méter alá ereszkedett a Salzkammergut mellett fekvő Attersee közelében – írja a Die Presse.
Befejezte a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtökön a tálib fordulat miatt távozók kimenekítését Kabulból, az utolsó katonák röviddel a nemzetközi repülőtérnél elkövetett merényletek után távoztak az afgán fővárosból - jelentették be Berlinben. Közben a robbantás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön. Mindezzel párhuzamosan a NATO és az EU is elítélte a kabuli robbantást.
Megjelent Kabul utcáin a Badri 313 fedőnevű tálib akciócsoport, amely lényegében az iszlamista szervezet különleges műveleti egysége. Ellentétben egy „átlagos” tálib fegyveres alakulattal, a Badri 313 modern, nyugati vagy arra hajazó felszerelési elemeket használ és első ránézésre meg sem lehet különböztetni őket egy stabilan funkcionáló ország kommandósaitól.
A NATO-tagállamok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken, az afganisztáni tálib hatalomátvétellel kapcsolatban.