A NATO és az Egyesült Államok használta "nagyon agresszív retorikát" is meg fogja tárgyalni szerdai videomegbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Európa nem engedi meg Ukrajna területi egységének megsértését, ezt pedig az uniós tagállamoknak egységesen kell egyértelművé tenniük - jelentette ki Olaf Scholz új német kancellár vasárnap Varsóban a Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten.
Nem szerepel a lehetőségek között az, hogy az Egyesült Államok csapatokat telepítsen Ukrajnába elrettentésként egy esetleges orosz invázió ellen - jelentette ki szerdán Joe Biden amerikai elnök.
A NATO főtitkára szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie egy Ukrajna elleni esetleges új katonai akció esetén, amelynek gazdasági és politikai következményei is lehetnek – írja a Politico.
Immár eldőlt, hogy a történelemben először női külügyminisztere lesz Németországnak, aki 16 év után ismét a Zöldek soraiból érkezik. Az már most világos, hogy Annalena Baerbock vezetése alatt láthatunk majd áthangolódásokat a német politikában számos területen. Ez természetesen igaz az Európai Unióval, valamint a NATO-val való viszonyra, de változhat a német külügy hozzáállása Oroszországhoz és Kínához is. Az utóbbi évek történéseit figyelembe véve pedig kijelenthető, hogy új szelek fújhatnak Berlinből Budapest felé is.
A NATO-szövetségesek nyitottak a párbeszédre Oroszországgal, sajnálatos, hogy a moszkvai vezetés megszakította velünk a diplomáciai kapcsolatot, mivel most az eszmecserére nagy szükség lenne -jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki brüsszeli sajtókonferenciáján.
A NATO leállította az együttműködést Fehéroroszországgal - közölte kedden a fehérorosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a lépést az észak-atlanti szövetség kezdeményezte.
Egy nyugalmazott orosz admirális azt állítja, hogy a 2000-es Kurszk tengeralattjáró katasztrófáját egy NATO-tengeralattjáróval való ütközés okozta. A Kreml nem kommentálta az állítást.
Néhány hete írtunk az Egyesült Államok hidegháborús nukleáris célpontjairól Magyarországon, ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni az amerikai terveket arra vonatkozóan is, hogy győztek volna a Szovjetunió és szövetségesei ellen egy totális háború során. Erre valamennyire választ adhat az Operation Dropshot vázlata, egy pár évvel a második világháború után, 1949-ben készült amerikai tervezet, amely egy 1957-ben megvalósuló harmadik világháború forgatókönyvét vázolja fel. A tervek szerint Amerika atomcsapással kényszerítette volna korai megadásra a Szovjetuniót, de ha így nem járnak sikerrel, szárazföldi inváziót terveztek a rivális nagyhatalom ellen.
A Nyugat nem veszi elég komolyan Oroszország figyelmeztetéseit arra vonatkozóan, hogy ne lépjenek át bizonyos vörös vonalakat, ezért Moszkvának biztosítékokra van szüksége arról, hogy a nyugati országok figyelembe veszik nemzetbiztonsági érdekeiket – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz televízióban.
Oroszországnak átláthatóvá kell tennie katonai tevékenységeit, mert csak így lehetséges elkerülni a feszültség fokozódását Ukrajnával - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartottak brüsszeli egyeztetésüket követően.
A NATO határozottan elítéli a kialakult migrációs válságot, amelyet Fehéroroszország okozott a lengyel, lett és litván határon politikai céllal indított hibrid támadásai részeként - olvasható a brüsszeli székhelyű szervezet pénteki sajtóközleményében.
Van egy régió Európán belül, amely nem sokszor kerül a figyelem középpontjába, azonban stratégiai jelentőségét nehéz lenne elvitatni. A Baltikum ugyanis egy olyan térség, amely kiemelt jelentőséggel bír mind a NATO, mind pedig Oroszország számára, ráadásul a balti államok az utóbbi években egyre inkább hangot adtak aggodalmuknak az orosz fenyegetés miatt. De mégis miként képes Oroszország a mai napig ilyen szintű hatást kiváltani a térség országaiból, amelyek már évtizedes viszonylatban tagjai a NATO-nak?
Kész megerősíteni az Európai Unió (EU) és a NATO közötti szövetséget Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - ezt a két államfő jelentette be pénteken Rómában, ahol megbeszélést tartottak a szombaton kezdődő G20-csúcs előtt.
Ázsiai fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztetett szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egyúttal moratóriumot sürgetett a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésében.
Oroszország felszólítja az Afganisztánnal szomszédos országokat, hogy utasítsák el a NATO területükön való jelenlétét - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az iráni, a kínai, a pakisztáni, a tádzsik, a türkmén és az üzbég diplomácia vezetői tanácskozásához intézett videoüzenetében.
Az Egyesült Államok hamarosan hivatalosan is megállapodást köt Pakisztánnal az ország légterének használatba vételéről, melynek segítségével Afganisztánban akarnak amerikai repülőgépekkel katonai műveleteket véghez vinni – értesült a CNN bennfentes forrásokból.
Az orosz védelmi miniszter azzal vádolta meg szombaton a NATO-t, hogy a szövetség fokozatosan vonultatja fel az erőit az orosz határok közelében, és nem hajlandó egyenlő partnerként megvitatni Moszkvával az európai biztonság kérdését - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, Európa nem támaszkodhat kellően Amerika segítségére. Egy közös haderő csírái már több helyen látszódnak, azonban minimum évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy tényleges szintet lépjen az integráció ezen a téren. A folyamatot ugyanis egyszerre lassítják a tagállamok közti politikai ellentétek, valamint az, hogy az uniós intézmény- és döntéshozatali rendszer sem alkalmas jelen formájában egy közös védelmi politika vezetésére. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio Globál podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
A NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése, ugyanakkor nem hisz az egyoldalú leszerelésben, ha ugyanis csak olyan országok, mint Kína, Oroszország és Észak-Korea rendelkeznének ilyen fegyverekkel, a világ nem lesz biztonságos – jelentette ki a Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.