A NATO tagországok nem terveznek közvetlen katonai beavatkozást az ukrajnai válság rendezése érdekében - mondta Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség amerikai főtitkárhelyettese. Ezt megelőzően az ukrán illetékes úgy fogalmazott, hogy segítségképp fegyvereket szeretnének, de katonákat nem. A kérdés, hogy akkor mit lépnek az orosz agresszióra a nyugati államok.
Csütörtökön több forrás szerint is orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Ezt azonban a különböző európai országok másképp értelmezték, vannak, akik nyílt háborút emlegetnek.
Az Európai Unió leggyorsabb második negyedéves GDP-növekedése a magyar volt, ami a működőképes magyar modellt bizonyítja és a lakossági fogyasztás miatt van még tartalék a gazdaságban - többek között ezt mondta az MR1-Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjúban Orbán Viktor. A kormányfő szavai szerint arra kell törekedni, hogy 5 millióra bővüljön az adófizető munkavállalók köre, így jutunk majd el a munkaalapú gazdaságszerkezethez. Leszögezte: válsághelyzetben a magyar államnak nem a nyugati liberális demokrácia mentén kell gondolkodnia, hanem igenis kötelessége, hogy akár sok százezernyi munkahelyet teremtsen a dolgozni akaró magyaroknak. A tusnádfürdői beszédével kiváltott jelentős hazai és nemzetközi visszhangot természetesnek nevezte, igaz elismerte, hogy a környezetében is sokan lebeszélnék az ilyen gondolatébresztő beszédekről, közben viszont újra kifejtette nézeteit a liberális demokráciáról. A műsorban a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt, így például arról, hogy az Oroszországgal szemben hozott EU-szankciókkal a közösség lábon lőtte magát, így ez a politika nem áll a magyar nemzet érdekében, még ha jogos is az orosz lépések tükrében. Azt is elismerte, hogy jogosan vetik Magyarország szemére, hogy NATO-tagként nem tartja be a katonai kiadásokra vállalt kötelezettségét.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár felszólította csütörtökön Oroszországot, hogy a kelet-ukrajnai válság további mélyítése helyett inkább a helyzet stabilizálására összpontosítsa erőfeszítéseit.
A NATO-nak új védelmi terveket kell kidolgoznia, mert az Ukrajnával szembeni orosz agresszió vészjelzést jelent - mondta egy francia lapnak adott vasárnapi nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára, aki szerint a szövetségnek növelnie kellene védelmi kiadásait.
Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Az ukrán gazdaság egyébként is súlyos bajait tetézve az első negyedévben 9%-kal zuhant az acélkitermelés az országban, amellyel párhuzamosan mára az ukrán hrivnya is történelmi mélypontra bukott a dollárral szemben. A közelmúltban "összedobott" EU/IMF-mentőcsomag mellett mindez jól mutatja a piac fokozott aggodalmait Ukrajnával kapcsolatban és így erősen kérdéses, hogy a pénzügyi tárca idei árfolyam "előrejelzése" tartható lesz-e.
Oroszország olyan nagy erőket vont össze az ukrán határ közelében, hogy amennyiben be akarna hatolni Ukrajna keleti vagy déli részére, akkor azt 3-5 napon belül képes lenne megtenni, mondta Philip Breedlove, a NATO-erők főparancsnoka. A tábornok a Reutersnek azt mondta, hogy 40 ezer katona lehet a térségben, amit rettentő aggasztónak tart - tudósít az Index.
Csütörtökön éjszakába nyúló egyeztetés után az Európai Unió vezetői döntöttek arról, hogy 12 újabb orosz személyt szankcionálnak vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással. Közben az Egyesült Államok is hasonló intézkedésekről döntött, amire Oroszország azonnal reagált. A gazdasági szankciókat még csak most készítik elő az Európai Bizottságban. Az uniós csúcs második napján az EU aláírta a társulási megállapodás politikai fejezetét Ukrajnával. Oroszország pedig közben durva lépést helyezett kilátásba Ukrajnával szemben.