Az MVM Csoport növeli a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólióját: megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. egy 28,8 megawatt beépített teljesítményű fotovoltaikus kiserőművet - napelemparkot - épít Debrecenben - jelentették be a város és a cég vezetői csütörtökön, miután a helyi repülőtér melletti déli ipari övezetben elhelyezték a beruházás alapkövét.
Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján, csütörtökön. A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet "a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására" hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít.
Egy évtized után új stratégiai koncepcióval fog előállni a NATO a héten esedékes csúcstalálkozón. A stratégia első alkalommal fog Kínáról mint aggasztó tényezőről beszélni, azonban a tagállamok között vita van arról, hogyan írják le az országot, illetve az Oroszországhoz való viszonyát – írja a Reuters.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága. De mégis kik finanszírozzák ezt az óriási összeget, ami a GDP 76,6 százalékának felel meg? Többek között erről is beszélt Beke Károly, lapunk Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Ha az EU-nak sikerülne elérnie a most eldöntött magas gáztároló töltöttségi szinteket őszre, akkor továbbra is tudna majd pénzt és a fegyvereket küldeni Ukrajnába, éppen ezért „nagyon magas az esélye, közel 100%”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még júliusban, vagy augusztusban leállítja az orosz gázszállításokat Európába, hogy megakadályozza a tárolók magasra feltöltését – jósolja Mihail Krityihin, az orosz Gazprom ügyeit alaposan ismerő vezető gázpiaci elemző.
Az Európai Bíróság friss döntése után fellélegezhetnek az Ausztriában, illetve bármely tagállamban dolgozó magyarok, ugyanis nem csökkenthető akkor sem az ott kapott családi pótlékuk, ha a gyermekeik idehaza maradtak, sőt Ausztria esetén utólag pénzügyi kártérítésre is jogosultak az érintett családok – írja a döntés következményeként az Infostart.
Miután a többi EU-tag támogatja a globális minimumadóról szóló tervet és csak Magyarország vétózott múlt héten, ma arról beszélt az Európai Parlamentben a francia soros EU-elnökség nevében Clément Beaune, hogy „szeretnénk a megerősített együttműködés felé terelni a tagállamokat”.
Nagy többséggel megszavazta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a rendelet tervezetet, amely idén október 1-ig kötelezően legalább 80%-os, később még magasabb feltöltési arányt ír elő az európai stratégiai gáztárolókra az orosz fenyegetettség visszaszorítása érdekében. Emellett a tárolóval nem rendelkező országok számára is kötelező betároltatást ír elő más tagállamokkal együttműködve.
Miután az Északi Áramlat-1-en drasztikusan visszafogták az oroszok a gázszállítást Németországba, amit Magyarország is hasonlóan drasztikusan megérez Ausztria felől, mindez pedig az égbe emelte a tőzsdei gázárakat, kiadott szerdán egy sürgető közleményt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy a versenypiaci szereplők jobb, ha a mostani magas árak mellett is bebiztosítják az ősztől induló gázellátásukat. Ezután pedig ma kiadott egy újabb közleményt, amelyben nyugtatja a közvéleményt, hiszen az az üzenet, hogy összességében rendben jön a gáz az országba, szépen telnek a gáztárolók, így nem kell aggódni, „a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok és világpolitikai helyzet ellenére a hazai felhasználók ellátásbiztonsága megfelelő”.
Új vállalat költözik a Johnson Electric nemrég Ózdon bezárt üzemébe, a Neutrik Group elektronikai vállalat 3,6 milliárd forintos beruházása nyomán az első ütemben 200, középtávon pedig 300 új munkahely jön létre a városban - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Kormánypárti képviselők egy határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely kijelölné, hogy a kabinetnek milyen álláspontot kellene képviselni az Európai Unió jövőjéről szóló tárgyalásokon. Noha a dokumentum elfogadása esetén sem bírna kötelező érvénnyel, a benne foglalt javaslatok egy jelentős része az uniós integráció gyengítését tűzné ki célul.
Együttműködési megállapodást kötött a Lidl Magyarország és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának fellendítése érdekében az EU egységes piacán, valamint a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemben - közölték a felek szerdán az MTI-vel.
A leszerződött gázmennyiségnek jelenleg csak a 88%-át kapja meg Magyarország a Gazpromtól, ami úgy jön ki, hogy osztrák irányból a naponta várt 2,6 millió köbméternyi gáznak csak kevesebb, mint a fele, 1,2 millió köbméter érkezik, de közben déli irányból, Szerbia felől, zavartalanul jön a sokkal nagyobb, napi 9,4 millió köbméternyi leszerződött mennyiség – derült ki Szijjártó Péter ma délutáni Facebook-bejelentkezéséből.
Kedden is a megrendelt mennyiségnek csak a 40%-át küldték az oroszok az Északi Áramlat-1 vezetékpáron Németországba, így a gázpiaci zavar továbbra is fennáll, amit az is jelez, hogy egyre több országban jelentenek be vészintézkedéseket a helyzet további romlásának fékezése érdekében. Közben a BDI német iparszövetség ma 3,5%-ról 1,5%-ra vágta az idei évi gazdasági növekedési előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy ha az orosz gázszállítások teljesen leállnának, elkerülhetetlen lenne a recesszió. A német energiahatóság közben már közzé is tette a német iparvállalatok gázfogyasztásának visszafogását ösztönző tervének pár részletét.
Távozik posztjáról Magyarország állandó uniós képviselője, Stelbaczky Tibor (képünkön balra), így a kontinens - és az EU - legújabb kori történetének egyik legmeghatározóbb pillanatában üresedik meg a poszt – írja mai hírlevelében a Politico, amellyel megerősítette a Magyarországon már pénteken szárnyra kapott értesülést. A befolyásos brüsszeli lap nagyon érdekes információkat is hallott a távozáshoz vezető út lehetséges hátteréről.
Hétfőn is csak a szokásos gázmennyiség 40%-át szállítják az oroszok az Északi Áramlat 1-en Németországba, ezért az osztrákok és szlovákok is csak a szerződéses mennyiség felét kapják az oroszoktól, és az olaszoknál is jócskán érződik a helyzet, így ott akár már holnap dönthetnek a gázpiaci riasztási fokozat elrendeléséről. Mindez ma is felfelé hajtotta a gáztőzsdei árakat, akárcsak az alternatívaként szóba jövő szénárakat is. Közben külön figyelemre méltó, hogy Magyarország felé nem vágják vissza az oroszok a szerződéshez képest a leszállított gázmennyiséget, legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn is arról beszélt, hogy nálunk nem tapasztalható az orosz gázszállítások visszafogása és múlt pénteken is ugyanezt mondta, amikor már több régiós országban is panaszkodtak a Gazprom szállításainak visszafogására. A magyar állami gázszerződés szerint évi 3,5 milliárd köbmétert Szerbián keresztül délről kapunk a Gazpromtól, további 1 milliárd köbmétert pedig Ausztrián keresztül, így tehát a nyugat-európai gázpiaci helyzet hozzánk elvileg eleve korlátozottabban szűrődne be.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv még nem jelentené azt, hogy egységes lenne a legkisebb bér az EU-ban. Ugyanakkor fontos lépést tennének abba az irányba, hogy "tisztességes életszínvonalon" meg lehessen élni a minimálbérből minden országban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban a minimálbér/átlagbér, illetve a minimálbér/mediánbér arány, tehát van helye a felzárkóztatásnak, de ez egyrészt az országon belüli bérszintekre vonatkozik (átlaghoz és mediánhoz képest), másrészt ezt nem szabad túl gyorsan végrehajtani, mert az versenyképességi gondot okozhat. Ugyanakkor tény, hogy az irányelv nem is ír elő erre kötelezettséget, csak ajánlásokat fogalmaz meg.