Ha Katalin locsog, országos átlagban közel 0,8 fokkal van hidegebb karácsonykor – ez derül ki a Starschema által végzett elemzés eredményéből. A legnagyobb magyar adatelemző cég adattudósai a 24.hu szemléje szerint az egyik legismertebb népi hiedelem pontosságát vizsgálták az elmúlt 100 év adatait felhasználva. A statisztikák szerint a ma hajnali hőmérsékleti értékek alapján az ország nagy részén több mint 84 százalék az esély arra, hogy fagyos karácsonyunk lesz.
Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára - állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön. Eduard Heger szlovák kormányfő segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, miután a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, és több mint kétezer orvos adta be felmondását.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
"Úgy érezzük, hogy minden akadály elhárult az európai intézmények, a Bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta" - jelentette ki az uniós források kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, a visegrádi négyek kassai találkozóját követő sajtótájékoztatón. Egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen kiderült: a magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött, fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy "már van 18. igény is", és azt is teljesíteni fogjuk. A legfrissebb információk szerint azonban nem 17 vagy 18, hanem összesen 27 vállalást kell előre és maradéktalanul teljesíteni ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz tudjon jutni a helyreállítási programból.
A magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával - derült ki egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen. Ezzel együtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztéssel érintett pénzen kívül a többi pénzről megszülethetnek év végéig a szükséges megállapodások, illetve a helyreállítási programról is, így a Brüsszel felől érkező folyósítások volumenét egyelőre nem érinti a jogállamisági eljárás fennmaradó monitoringja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen utalt rá, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelprogram kapcsán a magyar kormányzati álláspontban esetleg lehet változás, de a globális minimumadóval kapcsolatos magyar álláspontban nem.
Információk szerint a korábbi ígéretekkel ellentétben Magyarország csak a jövő évben, 2023 első országgyűlési ülésén veszi napirendre Finnország és Svédország NATO-tagságát. Lengyelország kormányfője, Mateusz Morawiecki csütörtökön közölte, hogy ígéretet kapott Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől arra, hogy Magyarország alig több mint egy hónapon belül ratifikálja Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Nincs nagy tolongás a civil szakmai szervezetek részéről, hogy holnap éjfélig jelentkezzenek az Integritás Hatóság mellett létrejövő Korrupcióellenes Munkacsoportba, a témában szakmailag illetékes Korrupciókutató Központ Budapest például „ebben nem kíván részt venni” – írja a hvg.hu.
Miután szerdán napközben ismeretlen okok miatt leállt Ukrajnában a Barátság kőolajvezetéken a szállítás, este azt közölte az orosz olajmonopólium Transznyeft a TASZSZ tudósítása szerint, hogy újraindult a szállítás.
Elégedetlen a magyar kormány által szombaton átküldött végső teljesítési listával az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban, ezért azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a jövő szerdai ülésen, hogy 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást függesszenek fel Magyarország felé – értesült a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megbízható bizottsági forrásokból. A lap úgy tudja, hogy erről és az eljárási lépésekről tegnap Ursula von der Leyen bizottsági elnök már tájékoztatta is az Európai Parlament frakcióvezetőit, és a Bizottság a megállapítását többek között arra is alapozta, hogy elégedetlenek az Integritás Hatóság egyik alelnökével, Holbusz Tímeával is.
A Paksi Atomerőmű (Paks I.), illetve a tervezett második komplexum (Paks II.) telephelyét szeizmológiai okok, aktív törésvonal kockázata, miatt alkalmatlannak kell tekinteni nukleáris erőmű létesítésére mind a magyar szabályozás, mind a nemzetközi ajánlások, mind az orosz előírások szerint – állapította meg az a jelentés, amelyet az osztrák környezetvédelmi hivatal adott ki hétfőn.
Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.
Addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok Magyarországon, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást, ne fogadja el az Európai Bizottság, és a tagállamok az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, illetve továbbra is blokkolni kell a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást – olvasható abban a csaknem végleges ötpárti európai parlamenti határozati javaslatban, amelybe a Népszava nyert betekintést.
A Safeguard Defenders, egy európai székhelyű emberi jogi szervezet szeptemberben tette közzé a jelentést, amely szerint Kína rendőrségi "szolgálati helyeket" létesített több amerikai és európai nagyvárosban, például New Yorkban és Budapesten. Az ügy kapcsán nemrég megszólalt az FBI vezetője, Christopher Wray, majd a washingtoni kínai nagykövetség is reagált. A magyar Belügyminisztérium szerint Magyarország területén nem működnek kínai rendőrőrsök.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Az eddig megjelent tervekhez képest egy teljesen más gázársapkában gondolkodik az Európai Bizottság és ha erre a november 24-i energiaminiszteri ülésen felhatalmazzák, akkor gyorsan hivatalos javaslatot is tesz rá – jelezte a Reutersnek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Valószínűleg nem kerül a november 22-i európai bizottsági ülés napirendjére a magyar helyreállítási programról és a 17 féle korrupcióellenes intézkedésről szóló bizottsági értékelés témája, így tehát az is kérdéses, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén jóvá tudják-e ezeket hagyni, amikor egyéb, ezekhez képest prioritást élvező témákról kell döntést hozni, mint az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a globális minimumadó, amely két ügyet éppen Magyarország blokkolja egyedüli tagállamként – derült ki a Bloomberg friss információiból.
