Fókuszban az elektrifikáció
Az áramszektor kitüntetett szerepet tölt be a zöldátállásban, a megújuló energia terjedésével párhuzamosan a végső energiafelhasználás mind nagyobb része villamos energia formájában valósul meg. Az áram részaránya az energiafogyasztásban ma még nem sokkal haladja meg a 20%-ot az Európai Unióban, de az évszázad közepéig megközelítőleg 60%-ra emelkedhet, ha a közösség az energia- és klímapolitikai célok eléréséhez szükségesnek tartott fejlődési pályára áll.
Az elektrifikáció az energiahatékonyság növekedését is maga után vonja,
ami a kibocsátáscsökkentési, ellátásbiztonsági, energiaszuverenitási, ellátásbiztonsági megfontolásokon túl a megfizethetőség és a versenyképesség tekintetében is kívánatos fejlemény.
A magyar kormány által az Európai Bizottságnak októberben benyújtott aktualizált, végleges Nemzeti Energia- és Klímatervből (NEKT) számos fontos kormányzati célkitűzés és várakozás olvasható ki a villamosenergia-szektor jövőjére vonatkozóan.
Bár a 27 EU-tagállam közel fele a maga saját NEKT-je végleges változatát még nem, csak a tervezetét adta be a brüsszeli testületnek, vagyis ezen uniós országok villamosenergia-szektorra irányuló jelenleg ismert céljai még érdemben módosulhatnak, a magyar dokumentum számainak kontextusba helyezéséhez mégis érdemes röviden összevetni a vonatkozó nemzeti elképzeléseket.
Így változhat a tiszta, a fosszilis források és a villamos energia aránya
Magyarország az áramszektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében
magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott uniós ország,
jellemzően azonban ezzel együtt is az ezek alapján összeállított ranglisták második felében található. Ilyen mutató a tiszta, kis karbonkibocsátású források 2030-ban az áramtermelésben várható arányára vonatkozó célszám is.
A tiszta források (megújulók és nukleáris energia) aránya jelenleg már mintegy 70%-ra tehető a magyarországi villamosenergia-termelési mixben, amivel hazánk a 67,2%-os uniós átlagot meghaladva az EU középmezőnyébe tartozik.
A magyar mutató 2030-ig 79%-ra emelkedhet a legutóbbi NEKT alapján, ami ugyan nagyobb például, mint a (nem végleges) 75%-os német célszám, de kisebb, mint a 83%-os uniós cél, és mint az országok többsége által tervezett érték - derül ki az EMBER nevű agytröszt kimutatásából.
Ha az áramtermelő forrásokon belül csak a megújulók arányát vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy Magyarország a maga 25,7%-os aktuális mutatójával jelenleg a sereghajtók közé tartozik az EU-ban, jócskán elmaradva a 44,3%-os uniós átlagtól.
A 2030-as célokat tekintve valamivel ugyan jobban szerepel Magyarország, de 42%-os kitűzött aránnyal még távolabb van a 67%-os uniós célszámtól, mint a pillanatnyi érték alapján. A Magyarország által így is megelőzött országok többnyire - Csehország, Franciaország és Szlovákia - a magyar kormányhoz hasonlóan jelenleg és a jövőben is nagy szerepet szánnak az atomerőműveknek az áramtermelésben, nem függetlenül a megújukra irányuló ambíció viszonylagos gyengeségétől.
A magyarországi áramtermelésnek ma már csak
megközelítőleg 30%-a történik fosszilis alapon (szén/lignit, földgáz, kőolaj),
amivel hazánk az EU-átlagnál jobban állva (32,8%) valahol az uniós középmezőnyben foglal helyet.
A tervek alapján a fosszilis források részesedése a hazai villamosenergia-termelésben 21%-ra csökkenhet 2030-ig. Mivel több ország a hagyományos, szennyező források gyorsabb kivezetését tervezi árammixéből, ezért Magyarország e tekintetben az uniós mezőny utolsó harmadába csúszhat az évtized végére, miközben az EU célja a fosszilis arány 18%-ra való visszaszorítása.
Az egyik legfontosabb kapcsolódó mutató azt jelzi, hogy mekkora az országok végső energiafelhasználásában a villamos energia részaránya. Ez az elektrifikációs index a következő években, évtizedekben érdemben emelkedhet a nap- és szélerőművek, valamint a hőszivattyúk és elektromos autók terjedésével, illetve az ipar villamosításával.
Magyarország végső energiafelhasználásában a villamos energia aránya jelenleg 19,8%,
ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban (az uniós átlag 23%).
A NEKT alapján a magyar mutató 2030-ig 24,8%-ra nőhet, amivel az ország a középmezőnyébe emelkedhet - legalábbis a ma ismerhető, sok esetben nem végleges nemzeti célszámok szerint. A végleges nemzeti energia- és klímaterveik benyújtásával még adós országok jó része azonban várhatóan magasabb elektrifikációs szintet céloz majd meg aktualizált NEKT-jeikben.
Mi a helyzet a kapacitással?
Az EMBER villamosenergia-szektorral kapcsolatos NEKT-es célszámokra fókuszáló oldala egyebek mellett azt is nyomon követi, hogy hogyan változhat az egyes áramtermelő források/technológiák telepített kapacitása országonként a következő években a stratégiai dokumentumok alapján.
A kimutatás tükrözi az országok eltérő adottságait és ezzel összefüggő stratégiai hangsúlykülönbségeit, de a főbb trendek szempontjából hasonló képet fest az uniós tagállamokról. E szerint
az országok nagy többsége a fosszilis források - különösen a szén - szerepének drasztikus csökkenésével számol 2030-ig,
illetve 2040-es kitekintésben, a megújulók esetében ugyanakkor általános cél a kapacitás fokozatos bővítése, míg a nukleáris energia tekintetében megoszlik a mezőny, de a többség már itt is legalább szinten tartással, de akár kapacitásbővítéssel is tervez a következőkben.
A (törpeállamokat nem tartalmazó) összevetés szerint Magyarország egyes technológiákkal kapcsolatos tervei többnyire beleillenek az európai trendbe, kivéve a fotovoltaikus naperőművekre vonatkozó célokat.
Bár 2030-ig másokhoz hasonlóan a magyar kormány is a naperőművi kapacitás jelentős bővülésével számol (a jelenlegi több mint 7 gigawattról 12 gigawattra), ezt követően azonban a NEKT alapján gyakorlatilag befagyasztaná a szegmens további növekedését, az EU-ban lényegében egyedüliként. A NEKT végleges változata azt vetíti előre, hogy a 2030-tól 2050-ig terjedő 20 évben alig, a 2030-as 12 GW-os célhoz képest mindössze 0,4 GW-tal bővül majd a hazai naperőmű-kapacitás, míg a 2023-as verzió még 8,4 GW-os növekedéssel számolt a tervezett kiegészítő intézkedések megvalósulása esetén.
Képek forrása: EMBER
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
