Nem enged tovább a francia kormány Le Pen követeléseinek?
A Nemzeti Összefogás vezetői vasárnap bejelentették, hogy a francia kormány elutasította további költségvetési engedményeket megtételét. Marine Le Pen, az RN törvényhozója hétfőig adott határidőt Barnier-nek a követeléseik teljesítésére, ellenkező esetben a párt támogatni fogja a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A kormány gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak
- nyilatkozta Le Pen az Agence France-Presse hírügynökségnek, jelezve a helyzet súlyosbodását.
Az RN követelései között szerepel a nyugdíjak inflációval arányos emelése, a gyógyszer-visszatérítések tervezett csökkentésének eltörlése, valamint a gázadó-emelés és az Európai Unió költségvetéséhez való francia hozzájárulás csökkentése - emlékeztet tudósításában a Reuters hírügynökség. Barnier korábban már elvetette a villamosenergia-adó tervezett emelését, de ez nem elégítette ki a szélesjobboldali pártot.
A Bloomberg hírügynökség szerint Barnier legutóbbi meghátrálása bizonyítja csak igazán, hogy milyen erős politikai befolyása lett Le Pennek. Arra is emlékeztet a hírügynökség cikke, hogy az RN pártnak ez sem volt elég, és hétfőig adott haladékot a francia kormánynak. A Le Pen vezette Nemzeti Összefogás azt követeli Barnier-től, hogy finomítsa tovább a 2025-ös költségvetést, amely 60 milliárd euró költségvetési kiigazítást tartalmaz.
A Bloomberg szerint most Le Pen a végső hatalomgyakorló Párizsban és élvezi a helyzetet.
A kormány és az RN közötti patthelyzet már hétfőn kiéleződhet, ha Barnier-nek alkotmányos jogkörével élve kell keresztülvinnie a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez várhatóan bizalmatlansági indítványt váltana ki a baloldal részéről.
Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter vasárnap kijelentette, hogy a kormány tiszteletben tartja a törvényhozók által elért kompromisszumot a társadalombiztosítási törvényjavaslattal kapcsolatban. Jordan Bardella, az RN párt vezetője ezt úgy értelmezte, hogy a kormány nem hajlandó további változtatásokra.
A pénzügyminiszter figyelmeztetett, hogy egy esetleges bizalmatlansági szavazás közvetlen következményekkel járna a francia adófizetőkre és nyugdíjasokra nézve. Antoine Armand pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche című lapban elmondta, hogy sürgősségi törvényt kellene elfogadni az év eleji költségvetés biztosítására, ami a nyugdíjak befagyasztását és 17 millió ember számára magasabb adóterhet jelentene.
A politikai bizonytalanság már most is nyomást gyakorol a francia pénzügyi piacokra. Az államkötvények kockázati felára 12 éves csúcsra emelkedett a múlt héten. A Standard & Poor's pénteken változatlanul hagyta Franciaország AA- adósságbesorolását, de kétségeket fogalmazott meg a kormány hiánycsökkentési céljainak teljesíthetőségével kapcsolatban.
A Bloomberg tudósítása felidézi, hogy a politikai nehézségek és a piaci idegesség júniusban kezdődött, amikor Emmanuel Macron elnök előrehozott választásokat írt ki, hogy tisztázza a helyzetet a Nemzetgyűlésben, ahol pártja már nem rendelkezik teljes többséggel. A húzás viszont visszafelé sült el, és az alsóház három, egymással hevesen szemben álló tömbre szakadt: az elnököt támogató, megfogyatkozott centrumra, a baloldali szövetségre és a Le Pen vezette, megerősödött szélsőjobboldalra.
Hétfőn sok minden eldőlhet
A jelenlegi kormánynak, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért a 2025-ös költségvetés parlamenti szavazás nélkül készül elfogadni.
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.
A baloldali blokk - az Új Népi Front - ígéretet tett arra, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményez, ha a kormány a 49.3. alkotmányos rendelkezéssel él. A kormányt azonban csak a baloldal és a szélsőjobboldal együttes szavazataival, az egyik vagy a másik által benyújtott bizalmatlansági indítványra lehetne eltávolítani. Ezáltal a szélsőjobboldali Le Pen és törvényhozói a de facto hatalomgyakorló szerepét kapták. Az általa vezetett Nemzeti Összefogás a parlament legnagyobb pártja.
Vasárnap mind a szocialista párt, mind a baloldali blokk többségét tömörítő szélsőbaloldali France Unbowed megerősítette, hogy a bizalmatlansági indítványban Barnier ellen szavaznak, ha a 49.3 cikkelyt alkalmazza, kivéve, ha a miniszterelnök figyelembe veszi politikai javaslataikat.
Le Pen most nemcsak a 2025-ös költségvetés módosítását kéri cserébe azért, hogy tartózkodjon a bizalmatlansági szavazáson, hanem azt is, hogy Barnier "tiszteletet" tanúsítson pártja szavazói iránt, és hangosan kiírja, hogy engedményeket tesz, hogy a kedvükben járjon.
A legfrissebb felmérések szerint Le Pen továbbra is esélyes a 2027-es francia elnökválasztáson.
Vagyis a francia kormány szorult helyzetbe került: ha enged a költségvetés lazításának, akkor fiskális oldalról lesz nehéz dolga jövőre, ha viszont nem enged, akkor viselnie kell annak a politikai következményeit és a bizalmi szavazás kockázatát.
Nem csak Franciaország a tét
Közben a Politico vasárnapi címlapsztorijában azzal foglalkozik, hogy Le Pen húzásai gazdasági és politikai káoszt hozhatnak Európa második legnagyobb gazdaságában, ha megbukik Barnier fiatal kormánya.
Marine Le Pen Görögországhoz hasonló eurózóna-válságot válthat ki, amikor eldönti, hogy megbuktatja-e Franciaország alakulóban lévő kormányát - írja a lap.
Megemlíti, hogy Németország most nincs jó állapotban, miközben Donald Trump megválasztott elnök politikája is kihívások elé állítja az egész Európai Uniót.
"Marine Le Pen álláspontja felelőtlen" - mondta Gabriel Attal volt miniszterelnök, Macron szövetségese. "Nem játszhat fej vagy írás az ország jövőjével".
Ha holnap a kormány összeomlik a költségvetés miatt, azonnal pénzügyi válság lesz
- figyelmeztetett Bruno Retailleau belügyminiszter. "Ne higgyék, hogy Franciaország védve van".
A Politico felidézi Görögország egy évtizeddel ezelőtti válságát, ami egyfajta európai adósságválságot váltott ki. Ez arra világított rá, hogy a krízisek nem állnak meg az országhatárnál, nem kellett sok ahhoz, hogy Portugália, Írország és Spanyolország gazdasága és bankrendszere is meginogjon. Nagy különbség - állapítja meg a lap - hogy Németország akkor erős és stabil volt, mára viszont gazdasági zűrzavar jellemzi és kormánya is megroppant.
Az ikonikus német ipari cégek sorra jelentik be kellemetlen híreiket, gyárbezárásokat, elbocsátásokat.
Az Európai Központi Bank a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy
az alacsony növekedés és a politikai bizonytalanság miatt a blokk egy új euróövezeti adósságválság küszöbén állhat.
A francia kormányerőknek egy ilyen helyzetben az az érdeke, hogy minél magasabbra emelje a mostani költségvetési vita tétjét, és ennek megfelelően kommunikálnak is. Barnier már figyelmeztetett, hogy az eurózóna gazdasági stabilitása forog kockán a francia költségvetési tárgyalásokon.
"Tiszteletben kell tartanunk az eurózóna szabályait, mert különben, ha az egyik ország nem tartja be - láttuk, mi történt Görögországgal -, minden felrobbanhat" - mondta pénteken a Medef francia üzleti lobbi által szervezett rendezvényen Párizsban. Az Európai Bizottság kedden várhatóan jóváhagyja a Barnier-kormány által benyújtott többéves kiadási tervet, és felvázolja a reformok listáját. Ha Franciaország követi a Bizottság reformjavaslatait, akkor négyről hét évre hosszabbítják meg a hiány csökkentésének idejét - emlékeztet a Politico.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/EPA/Christophe Petit Tesson
