Ha az uniós gázársapka kezelése tényleg fejfájást okoz a magyar állami cégnek, és szükségesnek látszik, akkor módosulhat a hosszútávú orosz-magyar gázvásárlási szerződés – jelezte a RIA Novosztyinak adott, csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet. Jevgenyij Sztanyiszlavov a Paks II. projekt kapcsán is fontos dolgot mondott, azt ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.
Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés - mondta az MTI megkeresésére a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) alelnöke. A tojástermelők figyelmeztetnek: a vásárlás évről évre későbbre tolódik, egyre inkább az ünnep előtti utolsó napokra marad a vevői roham.
A fejlődő országok közül a legmagasabb inflációs szinttel, fennmaradó jegybanki szigorral és visszafogott növekedéssel számol Magyarország esetében az S&P Global Ratings. Elemzésük szerint idén az alapkamathoz nem is nyúl majd hozzá a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb az egynapos betéti tendernél (a tényleges, 18%-os irányadó kamat esetében) jöhet vágás. Ráadásul valószínűnek tartják, hogy a bankpiacok felől egy új, leginkább bizalomhiányból fakadó válság megrogyaszthatja a magyar gazdaságot.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
Az Európai Unió kilenc tagállam részvételével feltárja az Oroszországgal szembeni szankciórendszer hiányosságait, valamint részt vesz a meglévő intézkedések szigorúbb betartatásában - közölték uniós tisztviselők a Bloomberggel.
Miután a szlovén kormány azt tervezi, hogy egy új vezeték vezethet Magyarországra, amelyen Algériából érkezhet gáz, most arról tárgyalnak a horvátokkal, hogy beszállnának a Krk-szigeten lévő LNG-terminál bővítésébe. Ez utóbbi a hazai gázellátás b-terve az orosz szállítmányok kiegészítésére vagy kiváltására. Eközben Ljubljana az atomenergia felé is kacsintgat.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.
Szuverenitási okok miatt Lengyelországgal együtt nemmel szavazott ma Magyarország arra az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatra, hogy a 15%-os gázspórolási rendelet hatályát egy évvel jövő tavaszig ki kell nyújtani – jelentette be az Energia Tanács mai brüsszeli ülésének szünetében Szijjártó Péter, miután kiderült, hogy megvan a megállapodás a témában.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
A Roszatommal folytatott konzultációk során a magyar kormány illetékesei nem vetették fel az együttműködés esetleges megszüntetésének kérdését, "ez a kérdés nem került szóba" – hangsúlyozta a Roszatom-Közép-Európa képviselője az orosz TASZSZ hírügynökségnek hétfőn, és megismételte ugyanazt az állásfoglalást, amelyet a Portfolio szombaton már közölt. Ez azután történt, hogy a Financial Times cikke és a saját háttérinformációink alapján pénteken átfogó cikkben vázoltuk a Roszatom, mint orosz fővállalkozó kilátásait a Paks II. projektben.
Egyre nagyobb az elégedetlenség az Európai Bizottságnál, hogy sok tagállam hevenyészetten jelenti le az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések alkalmazását, vagy egyáltalán nem aktív a szankciók végrehajtásában. Most Brüsszel kőkeményen bevasalná a tagállamokon a lépések alkalmazását, és más országok mellett a magyar kormány is szamárpadba kerülhet - értesült a Portfolio. Eközben már arra is vannak tervek, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket befektessék, vagy Ukrajnának utalják át.
Megnyílt Üzbegisztán budapesti nagykövetsége – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.
Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Magyarország és Szerbia kapcsán a három fő kihívás közül a legfontosabb az energiaellátással kapcsolatos, és ha valami történne a Török Áramlattal, amely Szerbián keresztül szállít orosz gázt Magyarországra, akkor anélkül „Magyarország ellátása nem lenne lehetséges”, így „Magyarország és Szerbia stratégiai szövetsége, barátsága nagymértékben járul hozzá ahhoz, hogy az előttünk álló példátlan kihívásokat jobban tudja kezelni” – ezeket jelezte a Belgrádból szombaton visszatérő Szijjártó Péter a Facebook-videójában.
A Biden-adminisztráció 121 ország vezetőit várja a március 28–30. közötti Demokrácia Csúcstalálkozóra, de Magyarország és Törökország nem kapott meghívót. A budapesti kormány állítólag jelezte aggályait, de így sem vehetnek részt.
Június 5. és 12. között állítja le a Gazprom az éves tervezett karbantartási munkálatok miatt a Török Áramlat gázvezetéken a szállítást – írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
A svéd parlament szerda délutáni ülésén elfogadták az ország NATO-csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot – Írja a Reuters.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
