Magyarországon hozzávetőlegesen 100 ember rendelkezik 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyonnal, és ők ezzel globálisan is az ultramagas pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek közé tartoznak - derül ki a Boston Consulting Group frissen megjelent vagyoni jelentéséből.
A piaci várakozásokkal, illetve a délután 2-kor közzétett közlemény értelmezésével összhangban valóban 100 bázisponttal 15%-ra vágta az MNB ma az egynapos betéti rátát, ami a ténylegesen számító kamatláb a pénzpiacon. Az MNB most a közleményt is közzétette a döntés indoklásaként, illetve zajlik a kamatdöntési sajtótájékoztató is.
Magyarország közzétette a megújított Zöld Kötvény Keretprogramját – közölte az Államadósság Kezelő Központ, amelyben azt is kiemelte, hogy a keretprogramban hangsúlyosan figyelembe vették az új uniós irányelveket, szabványokat, illetve a friss japán és kínai irányelveket is. Az anyag egyúttal rögzíti: „a megújult Zöld Kötvény Keretprogram biztosítja, hogy a jövőbeni zöld kötvény-kibocsátások vagy rábocsátások összhangban legyenek a legjobb piaci gyakorlattal és a befektetők szigorodó elvárásaival. Magyarország célja, hogy a kitűzött klímacélok megvalósításához hatékonyan vonjon be forrást a kötvények segítségével.”
Kína gyakorlatilag teljes dominanciával bír az akkumulátorgyártás ellátási láncában, a monopol helyzete pedig lehetővé teszi, hogy fegyverré tegye az egész iparágat. Az ázsiai ország megkerülhetetlen szereplő, így ha leállítja a szállításokat, nemhogy a magyarországi gyártatás, de még az Egyesült Államok termelése is veszélybe kerülhet. Akhil Ramesh, a Pacific Forum vezető munkatársa a Portfolio-nak azt mondta, hogy a hazai kínai akkumulátorgyárak ugyan súlyos kockázatot jelenthetnének, de az Orbán-kormány kiváló pekingi kapcsolatai miatt egyelőre kicsi az esély, hogy megbénítanák a magyarországi termelést.
Bekérették a szlovák külügyminisztériumba hétfőn Balogh Csaba magyar nagykövetet, hogy adjon magyarázatot arra a megjegyzésre, amely Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban hangzott el, és amelyben a kormányfő "elszakított országrészekről" tett említést - erősítette meg a TASR szlovák állami hírügynökség megkeresésére a külügyi tárca sajtóosztálya.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
Egész Európában, azon belül Magyarországon különösen jelentős potenciál rejlik az agri-fotovoltaikus naperőművek telepítésében, amelyek a hagyományos nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkhoz hasonlóan termőföldre települnek, de azokkal ellentétben a villamosenergia-termeléssel egy időben a napelemek alatt és között mezőgazdasági növénytermesztés is folyik. A napelemes rendszerekkel való kombinált termőföldhasználat megfelelő stratégiának bizonyulhat az agrárium előtt részben a klímaválság miatt álló kihívások kezelésére, amely kölcsönös előnyökkel jár a naperőmű és az ültetvény számára is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint hétfőn késő délutántól, kora estétől egyre nagyobb területen válik erőteljessé a gomolyfelhő-képződés, és alakulnak ki záporok, zivatarok, nagyobb eséllyel északon heves zivatarok is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 31 és 36 fok között várható.
Egyetlen magyar sincs életveszélyben az erdőtűz által sújtott Rodoszon - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Facebookon közzétett bejegyzésében. Az evakuálási műveletekről tudni kell, hogy azok Görögország történetében az eddigi legnagyobbak, aminek az az oka, hogy már hatodik napja tombolnak erdő- és bozóttüzek Rodosz szigetén.
Szombat délelőtt megtartotta hagyományos tusványosi beszédét Orbán Viktor. Beszéde elején a kormányfő többek között a világ erőegyensúlyának elmozdulásáról, napjaink kihívásairól, valamint Románia schengeni övezethez történő csatlakozásának támogatásáról beszélt. Ezt követően pedig ismertette, hogy melyek a 2030-ig tartó időszak legfontosabb gazdasági céljai.
Szombaton kezdetben még felhős-napos idős várható, később azonban nyugat felől megnövekszik majd a felhőzet és egyre több felé alakulhatnak ki jégesővel, felhőszakadással, viharos széllel zivatarok - írja az időkép.
„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
Várhatóan több mint 36 évet fognak munkával tölteni a 15 éves fiatalok Magyarországon – közölte az Eurostat a tavalyi adatok alapján. A 36,2 évnyi hazai mutató alig marad el az EU átlagától (36,5 év). Mind a hazai, mind az uniós adat szinte folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, egyedül 2020-ban a Covid miatt történt visszaesés. 2013-ban még csak 30,8 munkával eltöltött évre számíthattak az akkori 15 éves magyar fiatalok, így a hazai mutató egy évtized alatt közel 5 és fél évvel nőtt.
Gulyás Gergely szerint "most már látszik a fény az alagút végén", a kormány most már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egyszámjegyűre törje az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.
Az ukrán gabona tranzitszállításaival nincs gond, azt továbbra is engedélyezzük, de a gabonatermékek tényleges importját országainkba továbbra sem akarjuk engedni – tisztázta a témában illetékes öt frontország közül kettő kormánya csütörtökön.
A csütörtökön közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter "Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat" kitüntetésben részesítette csütörtökön Budapesten volt török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut, a két ország barátságának elmélyítéséért.
Magyarország lakossága az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re – derül ki a KSH napokban megjelent elemzéséből. A csökkenő népességszám mellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140%-on áll. A mutató értéke 2060 körül akár 190%-on tetőzhet.
Megállapodtak az Európai Parlament főbb politikai csoportjainak képviselői kedd éjjel abban, hogy kezdeményezik egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, amely az uniós alapszerződésekbe nyúlna bele azt célozva például, hogy kivegyék a vétófegyvert többek között Magyarország kezéből. Nagy kérdés egyelőre, hogy az EP kezdeményezése hova vezet, mert azt, hogy az egyhangúsági követelményről lemondjanak a tagállamok, azaz a vétó lehetőségét elengedjék bizonyos ügyekben, szintén egyhangúsággal kellene jóváhagyni. Az EP-képviselők azonban egy nagy csomagban gondolkodnak, amelyben cukorka és keserű pirula is van a kisebb tagállamok számára, így elképzelhető, hogy a csomag egyes elemei akár valóra is válhatnak.