Magyarország

Visszaélés az EU-pénzekkel: Magyarország a csúcson zárt tavaly

Összesen 17 gyanús uniós támogatási ügyet zárt le tavaly Magyarországon az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ebből 14 esetben meg is állapította a visszaélést, így a pénzek visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak. Az OLAF ma közzétett 2015-ös éves jelentése szerint mindkét szám a harmadik legmagasabb volt az EU-ban, de ha a román és bolgár számokból kivesszük a speciális agrárpénzeket (SAPARD), akkor a magyarországi 14 OLAF-megállapítás a legmagasabb az egész EU-ban. Az OLAF vezére tavaly decemberi magyarországi látogatása során már erős üzeneteket küldött a hatóságok felé:

Magyarország az új fénylő csillag külföldön

Lengyelország piacai veszítenek csillogásukból, mivel Magyarország fénylő csillagként ragyog - ezzel a felütéssel írt részletes beszámolót a Reuters hírügynökség a magyar és a lengyel piacok széttartásáról és eltérő befektetői megítéléséről.

Négy részre osztották a világot, Magyarország kiszorult az elitből

Olcsóbb forrásra cserélné a paksi hitelt Magyarország

"Jelen pillanatban Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult, Magyarország kész és képes lehet arra akár a közeljövőben, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani." - többek között ezt hangsúlyozta egy múlt keddi parlamenti interpellációra adott válaszában Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője által említett hitelkiváltás feltehetően az orosz hitel előtörlesztésére utal, amelynek lehetősége eredetileg is benne volt a paksi beruházás államközi szerződésében, de az új információ, illetve logikus lépés lenne, hogy a magasabb kamatozású orosz hitelt olcsóbb piaci alapú forrásra cserélje Magyarország.

Magyarország is kitüntetést nyert ma Brüsszeltől

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy idén mely kezdeményezések nyerték el a Natura 2000 díjat. A hat győztes projekt között, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés kategóriában díjazták azt a projektet, mely többek között Magyarországra is kiterjedően a legritkább európai vízimadár, a kis lilik megóvására jött létre.

Diplomataférj akart cigit csempészni Ukrajnából Magyarországra

Elkeserítő a magyar versenyképesség, eljár felettünk az idő

Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. Bár a külkereskedelmi mérlegünk drasztikus kiigazodáson ment keresztül, világpiaci exportrészesedésünk eközben jelentősen visszaesett, holott a többi régiós ország növelni tudta részesedését. Az export szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el, az Európai Bizottság szerint részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a magyar exportőrök nem tudták áraikat a régió többi országéhoz hasonló ütemben emelni, hiszen a minőség helyett sokkal inkább az árveresenyre helyeződött a hangsúly. A fenti folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.

Korrupció és feketegazdaság: szűk körbe került Magyarország

Átfogó táblázatot is közzétett ma az Európai Bizottság arról, hogy a 32 különböző témából melyeket vetette fel az egyes tagállamoknak az országspecifikus ajánlásokban. A Magyarországról szóló anyagban 11 témát szorgalmaz a Bizottság, köztük a munkapiaci aktivitás és a közbeszerzési verseny növelését, a szegénység csökkentését, és a korrupció, illetve a feketegazdaság elleni küzdelmet. Utóbbi témát egyébként csak 7 tagország esetén feszegeti Brüsszel, azaz mi egy szűk csoporthoz tartozunk.

Eladják jövőre a magyar Tescót? Itt a cáfolat

A Tesco brit anyavállalat jövőre lejáró egyik hitelének kifizetése után, 2017 második felében kerülhet eladósorba az áruházlánc közép-európai érdekeltsége, illetve azon belül a magyarországi leányvállalat - értesült a Magyar Idők londoni forrásokból. A még szombaton megjelent cikkben azt írták: "a Tesco nem cáfolta határozottan, hogy a jövőben felvetődhet a magyar hálózat áruba bocsátása", de saját forrásai ennél többet sejtetnek, illetve Lázár János múlt csütörtöki jelzése alapján azt is rögzítik, hogy nem a kormány készülne részesedés vásárlására az állam nevében, hanem több hazai magánbefektető érdeklődhet majd a lehetőség iránt.

Update: Megkeresésünkre a Tesco határozottan cáfolta a a kivonulás gondolatát.

Sereghajtó lett a magyar gazdaság Európában

A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország az európai növekedési rangsor legvégére csúszott vissza - derült ki az Eurostat legújabb statisztikájából. Negyedéves alapon a hazai gazdaság 0,8%-os visszaesése a leggyengébb volt az egész Európai Unióban, éves alapon pedig csak a recesszióval küzdő Görögország teljesített nálunk rosszabbul.

Nem hisz a magyar növekedési csodában az EBRD

Az elmúlt öt év folyamatos lassulása után az idén mérsékelt ütemű kilábalás kezdődhet az európai átalakuló térség gazdaságaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett idei első átfogó előrejelzése szerint. A bank Magyarországon az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít.

Két ábra arról, hogy Magyarország ott van a régió legjobbjai között

Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adatai szerint tavaly év végén a globális alapkezelői piac kezelt vagyona megközelítette a 37 ezer milliárd eurót, amelyből a legtöbb pénzt részvényalapokban tartják a befektetők. A legnagyobb alapkezelői piaccal a világon egyértelműen az USA rendelkezik, de a tíz legnagyobb kezelt vagyonnal bíró ország közül öt már Európában van. A régióban ráadásul Magyarország is előkelő helyen szerepel, a tavaly év végi adatok szerint mi vagyunk a harmadik legnagyobb vagyont kezelő ország Ausztria és Lengyelország mögött.

Így bukhat el a magyar felzárkózás

Az IMF szerint a magyar kormánynak a gazdaság potenciális növekedési kilátásainak javítása érdekében elsősorban a korrupció visszaszorítására, az üzleti szabályozás és az adórendszer egyszerűsítésére, valamint az oktatás és az egészségügy fejlesztésére kellene koncentrálnia. A Valutaalap a közép-, kelet-, és délkelet-európai térség többi országában is a termelékenységet növelő strukturális reformok megvalósítását sürgeti, ezek nélkül ugyanis a az elkövetkezendő évtizedekben nem várható érdemi konvergencia az euróövezethez képest.

Így látják Brüsszelből Magyarországot

Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése alapján 2016-ban 2,5%-kal, 2017-ben 2,8%-kal bővülhet a magyar GDP, ami rendre 0,4 és 0,3 százalékponttal magasabb, mint amire idén februárban számítottak. A munkanélküliség az idén 6,4%-ra, jövőre 6,1%-ra csökkenhet, a költségvetési hiány pedig 2% körül stabilizálódhat majd, ez a szám ugyanakkor nem tartalmazza a kormány utóbbi másfél hétben bejelentett költségvetési lazításainak deficitnövelő hatásait.

Megint külföldről mondják meg, mit kellene tennie Magyarországnak

A magyar gazdaság erőteljesen növekedett az utóbbi években, emellett jelentősen csökkent az ország sérülékenysége - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott friss értékelésében. Ugyanakkor a szervezet kiemeli, hogy még bőven vannak tennivalók a kormány számára, konkrét reformjavaslatokkal is előálltak.

Megváltozott Magyarország határa

Megváltozott a magyar-szlovén határ, egy 25 ezer négyzetméter nagyságú terület átkerült Szlovéniához, illetve egy ugyanekkora terület Szlovéniából Magyarországra - írja a hvg.hu.

A magyar cégvezetők kétharmada szerint mindent átsző a korrupció

Az elmúlt négy évben nemzetközileg nem változott érdemben a korrupciós és vesztegetési ügyek gyakoriságának megítélése a vállalatvezetők körében, derült ki az Ernst & Young legfrissebb tanulmányából. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ez az arány azonban Magyarországon még a régiós átlagnál is jóval magasabb, 66%.

Erre költenek a gazdagok és a szegények Magyarországon

2015-ben egy átlagos háztartásban az egy főre jutó havi fogyasztás 74 608 forint volt, ami 8,7%-kal magasabb a 2014-es értéknél, derült ki a KSH 2015-ös fogyasztási statisztikáiból. A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók között azonban továbbra is jelentős - megközelítőleg háromszoros - különbség van, igaz, az eltérés mértéke 2014-hez viszonyítva valamelyest csökkent. Az országon belül régiónként, illetve iskolai végzettség alapján is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a közép-magyarországiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fordították messze a legtöbbet fogyasztásra.

Így omlott össze az európai építőipar

A 2008-as válság Európába való begyűrűzése az összes ország minden gazdasági szegletét negatívan érintette, azonban az egyes szektorok közül messze az építőipart érte a legnagyobb csapás. Egyes perifériás országokban akkora volt ez a pofon, hogy 2015 végére a válság előtti csúcs 50%-át sem érte el az ágazat kibocsátása. A nagy nyugat-európai országok közül Németországnak és az Egyesült Királyságnak majdnem teljesen sikerült kimásznia a gödörből. Szinte mindenhol az "épületek" építménycsoport szenvedte el a nagyobb visszaesést, az állami megrendelésekhez kötődő "egyéb építmények" jobban teljesítettek.

Továbbra sincs megállapodás a pedagógusok és a kormány között

Bár némi előrelépés történt, megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány hétfői tárgyalásán az április 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól - derült ki a köznevelési helyettes államtitkárnak és a Pedagógusok Szakszervezete elnökének a megbeszélés után adott nyilatkozatából.