Évente 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak az adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak, Magyarország a legnagyobb mértékben károsuló tagállamok között van - írta kedden a Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű offshore-botrányt kirobbantó német Süddeutsche Zeitung.
Szerdán kezdi meg működését az East West European Venture Capital Fund, amely zártkörű és piaci szabályok szerint működő tőkealapként Magyarországon és Portugáliában fog befektetni. A kockázati tőkealap befektetői - többek között - az Eximbank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és a MOL Nyrt. - jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Egyre több szó esik az utóbbi időben a visegrádi országok szorosabb együttműködéséről, igaz, vannak még bőven konfliktushelyzetek a V4-ek között. Az együttműködési törekvések apropóján megnéztük, milyen fontosabb különbségek vannak a lengyel, magyar, cseh és szlovák alapkezelői piac szerkezetében. Kiderítettük, tényleg egyedi-e a magyarok ingatalanalap-imádata, és megnéztük azt is, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok is ódzkodnak-e annyira a részvényektől, mint ahogy a magyarok. Egy azért biztos: lélekszámarányosan Magyarország a győztes a befektetési alapokban tartott vagyon szempontjából.
Az infokommunikációs és távközlési iparág, vagyis az ICT-szektor az innováció és a digitális gazdaság alapja, az internetadó utáni pálfordulás óta a csapból is ez folyik Magyarországon. Nem véletlenül: kifejezetten jó induló pozícióban vagyunk ahhoz, hogy Magyarország egy kicsi, gyorsan fejlődő digitális országgá váljon, amit a nagy hozzáadott értéket termelő ICT-szektor hajt. Ugyanakkor nálunk az egyik legmagasabb a külföldi, a hazainál produktívabb cégek részaránya az ICT-szektor értékteremtésében, így a külföldi cégekkel szemben nagy kitettséggel rendelkezünk. Az OECD friss jelentése alapján mutatjuk, mi történik a szektorban a világon és itthon.
Bár például a migráció témájában "aggasztó, szinte reménytelen" az álláspontok különbözősége a visegrádi országok vezetői és az Európai Bizottság között, de összességében "a találkozó eredményes volt" és így lát esélyt az együttműködés javulására a felek között - mondta el a szerdai "békítő vacsoráról" a mai EU-csúcs után az üzeneteit a közmédiának Orbán Viktor kormányfő.
Egyetlen OECD-s ábra, de komoly üzenete van, főleg a magyarok számára: próbálj meg csak pár évet kiesni a munkából, vagy később munkába állni, és szívhatod a fogad nyugdíjas korodban.
Miközben az egész EU-ban Magyarország halad a leggyorsabban a 7 éves fejlesztési keretének nyertesekkel való lekötésével, aközben még mindig nagyon kevés pénzt kértek a magyar hatóságok Brüsszeltől, ami az EU fővárosában is fejtörést okoz - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Az EU-pénzek gyors magyarországi kifizetési tempója és a csordogáló brüsszeli kifizetések együttes következménye egyébként jól látszik a magyar államháztartás hatalmasra ugró deficitjén is, és ezért is nehezen értik Brüsszelben a magyar hatóságok stratégiáját. Azt egyébként EU-szerte meg lehet figyelni, hogy nagyon lassan halad a 7 éves ciklus keretének lehívása, és éppen emiatt igencsak nehéz alátámasztani, hogy miért is maradjanak meg a 2020 utáni újabb EU-s büdzsében nagy súllyal a kohéziós források.
Nagy hasonlóságok vannak az MFB Csoport és a többi visegrádi ország állami fejlesztési intézményeinek működésében - derült ki a Budapest Economic Forum ma délelőtti előadásaiból. A magyar, lengyel, cseh, szlovák, horvát és szlovén intézmények tegnap Budapesten tartottak workshopot, a mai bemutatkozások alapján pedig egyértelmű céljuk, hogy egyre szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Különösen energetikai és közlekedési infrastruktúra projektek keretében tervezik ezt.
A brit kormányzó Konzervatív Párt keddi konferenciáján több befolyásos miniszter is amellett érvelt, hogy a 2019. márciusi brit EU-kilépés után 2021 végéig tartson az átmeneti periódus, ami hosszabb, mint a kormányfő-aspiráns Boris Johnson külügyminiszter által lefektetett maximum 2 éves időszak - hívta fel a figyelmet ma reggeli összefoglalójában a Financial Times. Ha valóban 2021 végéig tartana a brit átmeneti időszak, az azt jelentené, hogy az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe Nagy-Britannia 2021 végéig várhatóan hozzájárulna az EU közös költségvetéséhez is, így a 2014-2020-as EU-ciklusban nem lenne menetközben költségvetési lyuk és magyar forrásvesztés sem, sőt a várhatóan 2021-től induló újabb EU-ciklus első évére is lenne még brit befizetés.
"Amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le", helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot - hangsúlyozta a német Bildnek adott interjúban Jean-Claude Juncker az MTI tudósítása szerint.
Kivonulhat a Tesco Magyarországról, sőt, a régiós operációkat magában foglaló Tesco Europától is megválhat jövőre, amennyiben a helyi munkavállalók folytatják a sztrájkokat, ezzel tizedelve a Tesco bevételeit - értesült a Magyar Idők. Nem lehet véletlen, hogy pont ma látott napvilágot a híresztelés, hiszen ma újra tárgyalóasztalhoz ül a cég a szakszervezetekkel.
Több mint 1,2 milliárd forintos beruházás keretében valósul meg a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. új üzeme. A vállalat üllői logisztikai központjának területén épülő léte-sítményben majonézes saláták és szendvicsek összeállítását végzik majd.
A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Varsóban, a lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón. A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult - ezt már Beata Szydlo lengyel miniszterelnök hangsúlyozta a közös eseményen.
Négy év után megközelítette az egymilliárd dolláros értéket a hazai M&A piac első féléves becsült forgalma. Mindez 12 százalékos növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest, amikor az ügyletek összértéke megközelítette a 900 millió dollárt. Szektorok tekintetében az idei első félévben az ingatlanszektor volt a legaktívabb, a tranzakciók 24 százalékát hajtották végre ebben az iparágban - derül ki az EY legfrissebb közleményéből.
A jövő héten egy román ügyben arról határoz az Európai Bíróság, tisztességtelen-e, hogy a bankok egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatokat - írja a Magyar Idők.
Nagyobb német felelősségvállalást sürgetett a gazdasági és monetáris uniót jellemző egyensúlyhiányok kiküszöbölésében egy brüsszeli beszédében Andor László, korábbi magyar bizottsági tag, aki szerint "a gazdaságot jobban értő" és az euróövezet fenntarthatósága mellett elkötelezettebb pénzügyminiszterre van szüksége Németországnak - számolt be az eseményről a Bruxinfo.
A németeknél tavasz óta megduplázódott, a franciáknál pedig háromszorosára ugrott azoknak az embereknek az aránya, akik szerint összességében jól mennek az országa dolgai - derült ki a Bertelsmann Alapítvány héten közzétett friss felméréséből. A hangulati fordulat jelei egyébként az Eurobarometer nyáron közölt éves felmérésében is látszanak valamelyest, ahogy az is, hogy a lengyelek, de különösen a csehek EU-val és euróval kapcsolatos megítélése meredeken romlott az elmúlt években.
A papírforma érvényesült az Európai Bíróság ma kihirdetett ítéletében, amelynek lényege, hogy teljes egészében elutasította a testület Magyarország és Szlovákia felperesi keresetét, amely kifogásolta a 2015. szeptemberi ideiglenes menekültáthelyezési döntés végrehajtását.