Az MNB 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a MetLife Magyarországi Fióktelepére többek között az ügyféltájékoztatást, a panaszkezelést érintő jogszabálysértések miatt. A vizsgálat szerint nem megfelelően végezték az igényfelmérést, és hiányosak, egyes esetekben félrevezetők voltak az ügyfelek tájékoztatására szolgáló dokumentumok. A jegybank emellett hiányosságokat tapasztalt a panaszok felvétele és kezelése területén is.
A kedden bejelentett 100 bázispontos alapkamat emeléssel párhuzamosan ma szintén 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte a Magyar Nemzeti Bank az egyhetes betéti tenderre felkínált kamat mértékét.
A magyar jegybank új diszkontkincstárjegyei a másodlagos piacon a nem rezidens befektetők számára is elérhetőek lesznek - közölte a Magyar Nemzeti Bank szerdán a Reuters kérdéseire küldött e-mailben küldött válaszában. A válasz megerősíti a lépés bejelentésekor adott értékelésünket.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Már meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy egy győrszentiváni, egyházi fenntartású iskolában szombati tanítást vezetnek be az őszi időszakra, a téli szünetet pedig meghosszabbítják, így spórolva a megemelkedett fűtési költségeken. A témával kapcsolatban Hardi Titusz atya, a Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolát fenntartó Pannonhalmi Főapátság oktatási igazgatója volt a vendégünk. Ezt követően foglalkoztunk az MNB mai kamatdöntésével, a Bankholding első alkalommal közzétett együttes eredményeivel, végül pedig a hatnapos tanítási hét kapcsán a hazai közoktatás általános helyzetéről kérdeztük Horn Dánielt, a KRTK Közgazdasági Tudományintézetének igazgatóját, oktatás-közgazdászt.
Az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet, augusztusban már 15-16% között lehet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kamatemelési ciklus határozott folytatására van szükség, emellett a likviditás szűkítése válik kulcsfontosságúvá: ezért három új eszközt is bevezet a jegybank, melyekkel a likviditás felét kiszívná.
A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a Monetáris Tanács három új intézkedést hozott, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek - derül ki a jegybank mai kamatemelését indokló közleményéből.
- A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét.
- Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart.
- Hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntés értelmében a kamatfolyosó két széle is ugyanennyivel kerül feljebb, illetve várhatóan az irányadó kamat is leköveti majd ezt az emelést csütörtökön.
A hagyományos rendnek megfelelően, egy órával a kamatdöntés bejelentése után, 15 órakor online háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank.
Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen jön az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése, illetve egy sor fontos makroadat jelenik meg. Többek között a második negyedéves GDP részletes statisztikája, melyből kiderül, mi hajtotta még a magyar gazdaságot a várható komoly fékezés előtt.
A szakértők előzetesen biztosra veszik, hogy kedden újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeli majd az alapkamatot a Monetáris Tanács, majd csütörtökön ezzel összhangban ugyanakkora szigorítás jöhet az irányadó egyhetes betéti ráta esetében is. Ha nem így történne, az hatalmas meglepetés lenne, de épp a nagyon biztosra vett döntések nemteljesülése okozza a legnagyobb piaci hatásokat, ezért a döntés tartogat izgalmakat - főleg úgy, hogy a forint az utóbbi napokban újra gyengélkedett. A rendkívül sűrű gazdasági helyzet fényében a jegybank kommunikációja szintén figyelemre lesz érdemes.
Változatos témákban jelentek meg podcastjeink a héten, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
Az elmúlt években több jegybanki tanulmány is elemezte a vállalati és lakossági fizetési szokásokat, a Covid-19 járvány azokra gyakorolt hatását, valamint a forgalomban levő készpénzállomány alakulását. A készpénzforgalom vizsgálatakor azonban a legtöbb esetben a lakosság és a vállalatok által felvett, valamint a hitelintézetekbe, majd onnan a jegybankba befizetett bankjegyekre fókuszálunk, s csak ritkán ejtünk szót az érmékről. Pedig a köznyelvben aprópénznek nevezett címletek is fontos szereplői a készpénzforgalomnak. Kezelve ezt a „hiányosságot”, a következőkben áttekintjük a hazai érmeforgalom elmúlt 5 évének legfontosabb jellemzőit.
Az eddigiekkel megegyező, 10,75%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem szigorít egyelőre tovább. A jövő héten összeül a Monetáris Tanács, utána az irányadó kamat is emelkedhet, most azonban semmi nem indokolta a változtatást.
Az uniós Taxonómia rendelet új közzétételi kötelezettségeket vár el a pénzügyi intézményektől európai és hazai szinten egyaránt az eddig tapasztalt adathiányok áthidalása érdekében. Ennek köszönhetően a nagyvállalatok mellett már a pénzügyi intézményeknek is számot kell majd adniuk, mennyire fenntartható működésük környezeti szempontból. A nyilvánosságra hozatali kötelezettségeket részletező kiegészítő rendelet alapján a pénzügyi intézményeknek első alkalommal 2024-ben kell nyilvánosságra hozniuk az ezzel kapcsolatos adatokat éves beszámolóikban.
Az MNB 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek – egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői – bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésükről, s ez alapján végeztek ügyletkötést. Mindez félrevezető, hamis jelzést adhatott a befektetőknek az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól.
A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.
A piramisjáték egyes jegyeit hordozó multi level marketing terméket reklámoznak a közösségi médiában HyperVerse néven, mely a korábbi HyperFund rendszer újragondolása - olvasható az MNB közleményében. Az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Ezen eszközök árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, s bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket. A jegybank figyelmeztetést adott ki honlapján, kérve a fogyasztókat: kellő körültekintéssel járjanak el e termékeknél.
A készpénz töretlen népszerűségnek örvend, az állampapír-vásárlások helyét azonban a tőzsdézés vette át a magyar háztartások körében, soha nem látott összegű lakossági tőke áramlott ugyanis az első félévben részvényekbe – mutatják az MNB friss adatai. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése érthető fordulat ebben az inflációs környezetben, a negatív befektetési hozamok és az infláció azonban óriásit rontanak a képen: a háztartási megtakarítások reálértéke csaknem 6%-kal csökkent az első félévben.
Az első negyedév végi 77,3%-ról 77,5%-ra emelkedett az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága – derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlákból. Ezzel még messzebb kerültünk a tavaly év végi 76,6%-tól, lesz mit ledolgozni a második félévben.
Több mint kétmillióan írták alá a petíciót.
Az utasok nem voltak veszélyben.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Életműrekordok mellett jelentős a visszaesés a forgalomban.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
