Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését elemeztük, de szó volt az inflációról és a fogyasztásról is. Vendégünk volt Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője. A második részben a Ferrari részvények szédületes teljesítményéről kérdeztük Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét.
Az MNB 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre és feljelentést tesz a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy a magánszemély Waberer's részvények megvásárlására bennfentes információk felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.
Ma reggel stabilan 394,5-nél kezdte a napot a forint az euróval szemben, aztán volt egy mininális forintgyengülés 395-ig, majd 393,5-ig erősödött a magyar fizetőeszköz az MNB délutáni kamatdöntése előttig. Aztán kiderült, hogy 6,75%-on tartotta az irányadó rátát a jegybank, amely megegyezett a Portfolio elemzői konszenzusában valószínűsített forgatókönyvvel. Ezzel együtt is érdemes lesz figyelni 3 órától a jegybanki üzenetekre, hiszen újra személyes háttérbeszélgetés lesz a döntés hátteréről és a kilátásokról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a háztartások külföldön tartott megtakarításaival foglalkozunk, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a saját statisztikáiban újfent korábbi időszakokra vonatkozóan is növelte a nem belföldön tartott, kimutatható vagyonok méretét. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A vagyonkezelés egyébként kiemelt téma lesz a Future of Finance 2024 konferencián szeptember 17-én is, a rendezvénnyel kapcsolatban további részletek ide kattintva érhetők el. Az adás második részében röviden folytatjuk a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos kormányzati tervek elemzését. Lapunk információi szerint ugyanis nem egészen esnek egybe a kabinet elképzelései az eddig nyilvánosságra került kalkulációkkal, tehát hogy milyen ütemben érné el a minimálbér összege az átlagbér felét. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Mai ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a jegybank 2023 májusa óta először tartott szünetet a kamatcsökkentésben. Virág Barnabás alelnök az esemény utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az MNB a következő üléseken óvatos megközelítést alkalmaz majd, a korábban jelzett 1-2 kamatcsökkentés idén tartható, a friss fejlemények alapján inkább a 2 kamatcsökkentés felé billent el a mérleg. A jegybank a pénzpiaci stabilitást, az infláció alakulását, a külső folyamatokat, hazánk kockázati megítélést fogja figyelembe venni következő ülésein, amelyeken adatvezérelt üzemmódot folytatnak, ülésről-ülésre döntenek majd.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, az továbbra is 6,75%. A lassan másfél éve tartó kamatcsökkentési ciklusban ez volt az első szünet, ám ez nem okozott meglepetést.
Gyengüléssel kezdi a hetet a forint. Hétfő délután már a 395-ös szintet is átlépte az euró jegyzése a hazai fizetőeszközzel szemben. Erre legutóbb közel egy hete volt utoljára példa, a piaci szereplőket azonban most nem a mai események, hanem sokkal inkább az MNB holnapi kamatdöntése mozgatja. A forint piacán ráadásul most egy aggasztó folyamat is elkezdődött, ezért megnéztük, hogy mire lehet számítani a következő napokban.
A kamatdöntés ismertetése után holnap is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját, amely ezúttal már nem online lesz - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Változatlan működési környezettel számolnak a bankok az első félév után az év második felében is. A hitelkereslet és a gazdasági környezet javulása mellett a jövedelmezőség romlik, az ügyfélkockázatok emelkednek - számolt be az MNB friss banki konjunktúrafelmérésének eredményéről.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta egy magánszemélynek, hogy Magyarországon jogosulatlanul betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, illetve portfóliókezelés befektetési szolgáltatási tevékenységet végezzen. A jegybank a magánszeméllyel szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis legalább kétszáz természetes személyt érintően az MNB engedélye nélkül jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenységet végez - közölte az MNB.
Szinten tarthatja a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank a holnapi ülésén: noha a gyenge gazdaság további kamatcsökkentést indokolna, a volatilis forintárfolyam és a júliusban megugró infláció óvatosságra intheti a jegybankot – ez derül ki a Portfolio által megkérdezett elemzők válaszából. Az év hátralevő részében folytatódik a kamatcsökkentés az elemzők szerint, de ennek mértéke elsősorban attól függ, hogy a külső környezet hogyan alakul.
Bár a kibocsátáscsökkentés és a faültetés a klasszikus vállalati fenntarthatósági projektek közé tartozik, ma már messze nem elég, ha felelős klímavédelmi elköteleződésről beszélünk. Az MNB a WWF Magyarországgal együttműködésben a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött, amelyről a mai napon publikálták az élőhely-helyreállítások eredményeit bemutató értéklevelet. Az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője is előadónk lesz lesz a szeptember 4-i Sustainable World konferencián.
Svájc közelebb került a készpénzmentes működéshez, miután elindította az azonnali fizetési rendszert, amely lehetővé teszi a másodpercek alatt történő átutalást - közölte szerdán a Svájci Nemzeti Bank és a SIX pénzügyi infrastruktúra-üzemeltető. Magyarország négy és fél évvel korábban, közvetlenül a Covid előtt, 2020. március 2-án vezette be az azonnali fizetési rendszert.
Az MNB számításai szerint a tranzakciós illeték megemelése idén 0,1, 2025 elejétől 0,2 -0,3 százalékponttal dobhatja meg az inflációt - közölte Matolcsy György jegybankelnök Tóth Bertalan országgyűlési képviselő kérdésére.
2023-ban 3 százalékponttal bővült az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, 100 fizetésből 38 már digitálisan zajlott. A lakossági fogyasztáshoz viszonyítva az elektronikus fizetések aránya 5 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot. A területi különbségek szembetűnőek, Magyarország szó szerint kettészakadt: míg Budapesten a vásárlások 54 százaléka zajlik elektronikusan, addig Nógrádban vagy éppen Szabolcsban a vásárlások háromnegyede készpénzben történik. Az MNB Fizetési Rendszer Jelentése nyomán megnéztük, hogy áll most Magyarország "készpénzmentes harca".
A vártnál nagyobb gyorsulást mutató júliusi inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, illetve az infláció szerkezete továbbra is aggasztó – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg az elemzők a KSH által ma reggel közzétett júliusi inflációs adatok, illetve az MNB inflációs alapmutatóinak értékelése során. Úgy látják, hogy az MNB emiatt még inkább óvatos lehet egyelőre a kamatpolitika terén, és akár augusztusban meg is állhat a vágási sorozatban, illetve év végéig legfeljebb 1-2 vágás férhet bele jelen állás szerint. Az alábbiakban a négy elemzői kommentárt abc-sorrendben mutatjuk be.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.
Júliusban kissé emelkedhetett az infláció a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ám még így is az MNB toleranciasávjában maradhatott. Néhány szakértő azokban úgy véli, hogy a kötelező akciózás és a korábbi árstopos termékek árkorlátozásának eltörlése a jegybank 2-4%-os célsávja fölé lökhette az inflációt. Drágultak az üzemanyagok, de nőhettek az üdülési, a lakhatási, illetve egészségügyi szolgáltatások árai is. A szakértők úgy vélik, hogy a következő hónapokban emelkedhet a pénzromlás, az év végére pedig megközelítheti az 5%-ot.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A frank menedékdeviza maradhat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
