Eltiltották Marine le Pent a politika szerepvállalástól – derékba törhetett a karrierje

Marine Le Pent hétfőn a párizsi büntetőbíróság ítélete alapján öt évre eltiltották a közhivatalok viselésétől – az ítélet azonnali hatállyal végrehajtható, vagyis az RN elnöke nem indulhat a 2027-es francia elnökválasztáson, hacsak a másodfokú bíróság időben fel nem menti.

A politikai halálos ítélet mellett – egyelőre nem jogerősen – négy év börtönbüntetést kapott, ebből kettőt letöltendőt, elektronikus megfigyeléssel.

Továbbá 100 ezer eurós pénzbírságot is kiszabtak rá – számolt be a Les Echos.

A tárgyalóterem a döntés hallatán megdöbbent – Le Pen röviden egyeztetett ügyvédjével, majd szó nélkül távozott az épületből.

Az ügy, amely Marine Le Pen politikai karrierjét derékba törheti, az Európai Parlamenthez kötődik: a vád szerint a Nemzeti Front (később Nemzeti Tömörülés, RN) EP-képviselői asszisztenseket alkalmaztak közpénzből, akik valójában a pártnak dolgoztak Franciaországban, nem pedig a brüsszeli parlamenti munkát segítették. A bíróság szerint „fiktív szerződések” alapján működő rendszerről volt szó, amelyben az asszisztensek ténylegesen nem végeztek képviselői feladatokat, hanem a párt érdekeit szolgálták.

A kár mértékét 2,9 millió euróra becsülte a bíróság.

Az ítélet 24 vádlottat érintett: nyolc EP-képviselőt – köztük Le Pent –, valamint 12 asszisztenst. A bíróság hangsúlyozta, hogy nem politikai tevékenység volt a vádemelés tárgya, hanem a közpénzek jogellenes felhasználása.

Nem az volt a kérdés, hogy ezek az emberek politizáltak-e, hanem az, hogy elvégezték-e a munkát, amire szerződtették őket

– fogalmazott a bíró, Bénédicte de Perthuis. A visszaélések rendszerszintűek, hosszú ideig tartottak, és a közhivatalba vetett bizalmat ásták alá – indokolta a szigorú ítéletet.

A vádlottak közül többen szintén börtönbüntetést és eltiltást kaptak. Nicolas Bay volt pártfőtitkárt 18 hónap börtönre, 8 ezer euró pénzbírságra és három év közhivatali eltiltásra ítélték. Louis Aliot, Perpignan polgármestere – aki szintén vádlott volt és jelen volt az ítélethirdetésen – 18 hónap börtönt, 8 ezer euró pénzbírságot kapott, és három évre tiltották el, bár nála az eltiltás végrehajtása nem azonnali, „a választók döntésének tiszteletben tartása” érdekében.

Az ítélet drámai fordulatot jelent a francia politikában.

Marine Le Pen háromszor is elindult az elnökválasztáson, 2017-ben és 2022-ben is második lett. A közvélemény-kutatások szerint a 2027-es választás egyik legesélyesebb indulója lehetett volna. Az eltiltás ezzel gyakorlatilag kizárja a versenyből, és komolyan felboríthatja a francia jobboldal politikai stratégiáit. Bár Le Pen fellebbez – ahogy azt pártbeli szövetségese, Louis Aliot már a hétfői nap elején jelezte –, a másodfokú ítélet várhatóan legkorábban 2026 őszére születhet meg, néhány hónappal az elnökválasztás előtt, addig viszont érvényes a közhivataloktól való eltiltása.

A Nemzeti Tömörülés számára ez az ítélet nemcsak vezetőjük politikai jövőjét, hanem a párt hitelességét is érinti.

Bár az RN a közelmúltban igyekezett „normalizálni” magát és elhatárolódni szélsőséges múltjától, a közpénzekkel való visszaélés vádja épp azt az intézményesültséget kérdőjelezi meg, amelyet Le Pen az utóbbi években igyekezett felépíteni – számolt be a L'Express.

Az ítélet emellett új vitákat indíthat el az Európai Parlament belső ellenőrzési mechanizmusairól is, mivel a visszaélés évekig zavartalanul működött.

A francia politikai mezőnyben ezzel új helyzet állt elő. Ha Le Pen ténylegesen nem indulhat 2027-ben, a radikális jobboldalon utat nyithat más ambiciózus szereplők, például Marion Maréchal vagy Éric Zemmour számára. Eközben a kormányzó erők és a mérsékelt jobboldal számára is megváltozhatnak a választási esélyek, hiszen Le Pen távolmaradása alapjaiban rendezheti át az erőviszonyokat. A következő hónapokban dől el, hogy az RN képes-e új vezetőt állítani – és hogy Le Pen politikai öröksége túléli-e ezt a súlyos válságot.

Címlapkép: Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető elhagyja a sikkasztási ügye tárgyalótermét 2025. március 31-én Párizsban, Franciaországban. A fotó forrása: Tom Nicholson/Getty Images