MNB

Viharos vizeken is stabilan – Az MNB értékelése a monetáris politika 12 évéről

Viharos vizeken is stabilan – Az MNB értékelése a monetáris politika 12 évéről

2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.

Őrület, ami a lakossági hiteleknél folyik, már dagadnak a bankszámlák is

Őrület, ami a lakossági hiteleknél folyik, már dagadnak a bankszámlák is

A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.

Itt a friss GDP-adat – Ugrik a dollár

Itt a friss GDP-adat – Ugrik a dollár

A forint délelőtt gyengült a főbb devizákkal, így az euróval és a dollárral szemben is, de később korrigált. A nap legjobban várt adata az amerikai GDP volt, amely a várakozások felett 2,8 százalékkal bővült. Viszont a második negyedévben a PCE infláció a várakozások alatt alakult. Ez összességében kedvező a Fed-nek, hiszen egy erősebb gazdaság, csökkenő inflációval párosul.

Az MNB megbírságolta az Opust

Az MNB megbírságolta az Opust

Bírságot szabott ki az MNB az Opusra, miután az megsértette a bennfentes információk közzétételére vonatkozó EU-s jogszabályt.

Keményen megbírságolta az MNB a Raiffeisent

Keményen megbírságolta az MNB a Raiffeisent

Az MNB csoportszintű átfogó vizsgálata nyomán összesen 69,75 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bank Zrt.-re és a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.-re. A bank esetében a vállalatirányítás, hitelkockázat, követelésminősítés, értékvesztésképzés, tőkekövetelmény-számítás, számvitel, likviditás, adatszolgáltatás, IT és a betétbiztosítás terén merültek fel különböző súlyú problémák. Mindezek nem veszélyeztetik a bank megbízható működését, de mielőbbi kiküszöbölésük elengedhetetlen - közölte a felügyelet.

A gázt vagy a féket nyomja a jegybank? Mi történik?

A gázt vagy a féket nyomja a jegybank? Mi történik?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését és az azt követő tájékoztatót értékeltük, de szó volt arról is, hogy mit tehet az MNB a magas szolgáltatásinflációval szemben. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A második blokkban a meglepetést okozó, májusi kereseti adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét.

Nagyon rossz napja van a forintnak

Nagyon rossz napja van a forintnak

A június közepén indult fokozatos forinterősödés a keddi MNB-kamatdöntés előtt megállt, azóta a 25 bázispontos vágás és az idénre kilátásba helyezett további akár 1-2 vágás mellett inkább kicsit gyengült a forint. Ebben az erősebb dollár is szerepet játszhat, a ma beérkezett BMI-adatok az euró további gyengülését hozták, ami fájt a forintnak is. Az euró ellenében jócskán 390 felett, a dollár ellenében 360 felett mozog szerdán a forint.

Bejelentette az MNB, hogy miért vágott ma újra

Bejelentette az MNB, hogy miért vágott ma újra

A piaci elemzők többsége által várt 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott ma végre a Magyar Nemzeti Bank 6,75%-ra, és délután közzétette a döntéshez kapcsolódó szöveges indoklást is. Ebből az derült ki, hogy a jegybank szerint továbbra is szigorú irányultságú monetáris politikára, és az általa fenntartott pozitív reálkamatra van szükség "a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez".

Hamarosan megszólal Virág Barnabás

Hamarosan megszólal Virág Barnabás

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délután 3 órakor online háttérbeszélgetést tart, egy órával a kamatdöntés után.

Hathetes csúcson járt a forint

Hathetes csúcson járt a forint

Se az üzemanyagválság esélye, se Joe Biden visszalépése, se a váratlan kínai kamatvágás nem mozgatta meg péntek estéhez képest hétfő reggelig a forintot, a 390-es szint közvetlen közelében kezdte a hetet az euróval szemben. Aztán volt egy forintgyengülés reggel, de utána éles fordulatot láttunk, és hétfő délre már hathetes csúcsra kapaszkodott a magyar fizetőeszköz 389-nél. Kedden az MNB a Portfolio felmérése szerint folytatja majd a kamatcsökkentési sorozatát: óvatos, 25 bázispontos vágást hajthat végre, ez lehet magyar szempontból az egyik fő esemény a héten.

Nyakunkon a tranzakciós illeték megemelése, erre az MNB most szólítja fel a bankokat, hogy olcsóbbak legyenek

Nyakunkon a tranzakciós illeték megemelése, erre az MNB most szólítja fel a bankokat, hogy olcsóbbak legyenek

A tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és októberi 1-jei kiterjesztése  előtt olyan cikk jelent meg hétfőn az MNB honlapján, amely nagymértékű díjemelések helyett az elektronikus fizetések használatának az ösztönzésre, az ingyenes átutalások elterjesztésére és mértékletes díjemelésre szólítja fel a bankokat. A jegybanki szakértők cikkében bravúros módon nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.

Új uniós keretrendszer jön a pénzügyi adatok megosztására

Új uniós keretrendszer jön a pénzügyi adatok megosztására

Az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról szóló 2020. évi közleményében megfogalmazta azt az irányvonalat, hogy az EU olyan szabályozási környezetet hozzon létre, amely elősegíti az adatgazdaságban betöltött részesedésének növekedését annak érdekében, hogy az megfeleljen az EU gazdasági súlyának. A cél egy egységes európai adattér létrehozása, amely segíti a vállalkozásokat az európai piac mérete adta lehetőségek kiaknázásában, miközben biztosítja az érzékeny, személyes és üzleti adatok biztonságát. E stratégia egyik alappillére az adatokhoz való jobb hozzáférésre, az adatmegosztásra és az adatok felhasználására vonatkozó szabályozási keret megalkotása. Az adatmegosztás ugyanis lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy olyan innovatív és testre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek jobban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és lehetőségeinek, fokozva a piaci versenyt. Ezáltal erősödhet a fogyasztók pénzügyi tudatossága és műveltsége, kiszélesedhet a választható pénzügyi szolgáltatások köre, ugyanakkor olcsóbbá és könnyebbé válhat az azokhoz való hozzáférés.

Az új szakasz nem most kezdődik: folytatódhat a kamatcsökkentés Magyarországon

Az új szakasz nem most kezdődik: folytatódhat a kamatcsökkentés Magyarországon

Átment Virág Barnabás MNB-alelnök múlt heti üzenete a piacok felé, amikor azt mondta: júliusban az asztalon lesz a kamatvágás. A Portfolio felmérésében megkérdezett elemzők nagy része szerint ugyanis holnapi ülésén folytatja a kamatcsökkentést a jegybank. Az MNB a legutóbb kamatdöntő ülésen még a monetáris politika új szakaszáról beszélt, amit akkor a kamatemelések szüneteltetéseként értelmezhettünk, ám azóta érdemben változott a környezet pozitív irányban. Abban már nincs ekkora egyetértés az elemzők között, hogy jövőre hogyan alakul a kamatpálya.

Kötelező biztosítás: a biztosítónak fizeted, de nehogy azt hidd, hogy ő keres rajta a legtöbbet

Kötelező biztosítás: a biztosítónak fizeted, de nehogy azt hidd, hogy ő keres rajta a legtöbbet

Tíz év alatt a másfélszeresére nőtt a kötelező biztosítással közlekedő gépjárművek száma Magyarországon, csak személygépkocsiból 4,3 millió biztosított jármű fut az útjainkon. A károk gyakorisága egyre kedvezőbb: tavaly a gépjárművek 2,2 százalékát érte olyan kár, amit bejelentettek a biztosítónak, ez a Covid legkevésbé forgalmas időszakához hasonló alacsony szám. A kárinfláció viszont tombol: az átlagos kár nagysága csaknem megduplázódott tíz év alatt, miközben a biztosítási díjak a 23%-os adó megjelenésével együtt is „csak” másfélszeresükre, az utóbbi időben az infláció alatt emelkedtek. Nem a biztosítók szedték meg tehát magukat a kedvező baleseti statisztikákon: tavaly mindössze 4 milliárdot kerestek a kgfb-n, és 123 milliárd ment a károkra, miközben az állam több mint 50 milliárd forintot szedhetett be adóként a kötelező biztosításokból.

Hibás személyikölcsön-tájékoztatók miatt osztott ki bírságokat az MNB

Hibás személyikölcsön-tájékoztatók miatt osztott ki bírságokat az MNB

Az MNB témavizsgálat során tekintette át hat hitelintézet online személyi kölcsön igénylése kapcsán az ügyféltájékoztatási gyakorlatot. Bár jelentős jogsértés nem merült fel, a felügyelet a kisebb hiányosságok megszüntetéséért, s az átláthatóbb tájékoztatásért több intézkedést is hozott. A feltárt problémák miatt kiszabott 6,6 millió forint bírság mellett a felügyelet figyelemmel követi a hiányosságok kijavítását is – közölte a jegybank.

Már hitelt is felvesznek a csalók a banki ügyfelek nevében, most megérkezett az MNB válaszcsapása

Már hitelt is felvesznek a csalók a banki ügyfelek nevében, most megérkezett az MNB válaszcsapása

Az MNB vezetői körlevelet adott ki a hazai hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az online hiteligénylésekhez kötődő visszaélések megelőzésével kapcsolatos elvárásairól. Ezek egyike, hogy az ügyfelek – saját döntésük alapján – megtilthassák a személyi hitel online módon való igénylését az internetbanki vagy mobilbanki eszközeikről. Ezzel meggátolható az, hogy a csalók személyi hitelt igényeljenek - közölte a jegybank.

Megbírságolta az OTP-t az MNB

Megbírságolta az OTP-t az MNB

Nem hivatalos felületeken tette közzé akvizíciós terveit az OTP, ezért az MNB 5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt. Az MNB közleménye szerint az OTP a hivatalos közzétételi rendszer mellőzésével számolt be – az osztalék mértékét is befolyásoló – bankvásárlási tervének részleteiről.

Most akkor tényleg jó éve volt a bankoknak vagy nem?

Most akkor tényleg jó éve volt a bankoknak vagy nem?

A magyar bankrendszer rekordmagas, 1471 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet, ami 20 százalék feletti sajáttőke-arányos nyereséget jelentett a hitelintézetek számára. A hazai bankok képviselői szerint ugyanakkor egyedi sajátosságok (a támogatott lakossági hitelek számviteli sajátosságai és a külföldi leánybankokkal kapcsolatos tételek) kiszűrését követően a bankrendszer mindössze 11 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget produkált, ami alig haladja meg az ez időszakban elérhető állampapír-piaci hozamot. A cikkben amellett érvelünk, hogy (1) a valóság ennél bonyolultabb, (2) ha korrigáljuk az eredményt, érdemes azt teljeskörűen elvégezni és (3) mindent összevetve a bankok jövedelmezősége tényleg kimagasló volt 2023-ban, amelyben meghatározó szerepet játszott az MNB-től származó kamatjövedelem.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.