Donald Trump új adminisztrációjának fő vonalai jól ismertek: adócsökkentés, vámemelés, dereguláció, migrációt korlátozó politika, a fosszilis energiahordozók támogatása. Ugyanakkor így is bőven vannak bizonytalanságok, mert a kampányígéretek alapján kialakuló várakozások nem minden esetben esnek egybe a realitásokkal, ezért bizonyos területeken biztosan finomodni fognak az intézkedések - mondta a témával foglalkozó sajtótájékoztatón Kiss Péter, az Amundi vezető elemzője.
A választásokon történt "vörös tarolás" ellenére nincs szó a fékek és ellensúlyok lebontásáról, hiszen az amerikai választási rendszerben már 2026-ban jön az újabb fontos szavazás (mindterm election). Bár sok félelem fogalmazódott meg a személyzeti politika kapcsán, úgy tűnik, hogy a kulcspozíciókba kompetens kinevezések történtek. A magas vámok belengetése inkább tárgyalási eszköznek tekinthető, mintsem végleges elhatározásnak. Úgy tűnik, hogy a makrogazdasági egyensúlyra is figyelni próbál Trump, ami közép távon nem feltétlenül jelent elszálló költségvetési deficitet és meredeken emelkedő államadósságot - hívta fel a figyelmet Kiss.
A második Trump korszak körülményei élesen különböznek az elsőtől.
A gazdasági környezet infláció, növekedés és kamatszint szempontjából is más, és a piaci helyzet is eltérő, például a részvénypiacok értékeltsége tekintetében. Az új Trump-kurzus az elnöki habitus szempontjából már nem hoz majd akkora meglepetést, mint az első, és úgy tűnik, hogy az új csapata egyszerre felkészültebb és lojálisabb az előzőnél. A Kínával szembeni politika sem meglepő, azt gyakorlatilag a Biden-kormányzat is folytatta.
Nagyon fontos lesz, hogy a karakteres ígéreteket milyen időzítéssel és ilyen mértékben váltja be Trump. A vámemelések és a bevándorlási intézkedések könnyebben, gyorsabban meghozhatók, utóbbi esetében az illegális migránsok kitoloncolása korlátozott mértékű, néhány százezres főt érintő lehet - véli az Amundi szakértője. Kiss Péter szerint a költségvetési kiadáslefaragások mértéke messze elmaradhat azoktól az ezermilliárd dolláros becslésektől, amelyek a kampányban elhangzottak.
A gazdaságpolitikát korlátozó tényezők, hogy az inflációs várakozások még mindig magasak, az államadósság az utóbbi években jelentősen emelkedett, ezért a meghozott döntésekre érzékenyebben reagálhatnak a piacok. Ez különösen a magas kötvényhozamok és magas értékeltségű részvénypiac fényében jelenthet féket.
A kereskedelempolitikában az egyezkedéseken lesz a hangsúly, ezért kérdés, hogy Európa és Kína mit tud ajánlani az Egyesült Államoknak a kisebb vámokért cserébe. Az egyik lehetőség az amerikai piacra gyártott termék tengerentúli gyártása, ami a Trump számára fontos külkereskedelmi egyenleg javulásához vezetne. Ugyanakkor a kényesebb ágazatokban a Kína-stratégia egyértelmű célja a befektetések korlátozása oda-vissza. A két gazdaságot a csúcstechnológiában Trump teljesen szét szeretné választani, a termelést haza akarja hozni, az AI-versenyt meg akarja nyerni.
Az Amundi úgy látja, hogy a Kína-USA viszony kontrollált, folyamatos romlása zajlik, és ebben nem lesz változás.
Az orosz-ukrán háború rendezése kapcsán nőtt a tűzszünet valószínűsége, de az alapforgatókönyv továbbra sem ez. Kiss Péter szerint Trump stratégiája az lehet, hogy a tárgyalásra nyitottabb felet támogatja inkább, így kényszerítve ki a megállapodást.
A kirajzolódó gazdaságpolitika alapján az Egyesült Államok GDP-növekedése mérséklődhet (0,5-1,4 százalékponttal), az infláció emelkedhet (0,5-0,9%p), vagyis erősödnek a stagflációs várakozások. Ennek hatás a Fed monetáris politikájára a rövidebb és kisebb kamatvágási ciklus, feljebb tolódó egyensúlyi kamatláb lehet. Hasonlóképpen gazdasági lassulás következhet Kínában és az EU-ban, amit lazább gazdaságpolitikával próbálhatnak ellensúlyozni.
Az első piaci hatásokból a bankrészvények (elsősorban a deregulációs intézkedések miatt), az európai védelmi ipar papírjai, a kisebb tőzsdei cégek profitáltak leginkább, miközben a vámoknak kitett európai vállalati szektor, illetve az USA védelmi ipara visszaesést szenvedett el. Általában is igaz, hogy a vámok és adócsökkentések a hazai fókuszú amerikai cégeket támogathatja leginkább - mondja Kiss Péter. Az ázsiai fejlődő piacok közül Indiára és Dél-Koreára tekint leginkább bizakodva az Amundi.
A feltörekvő piaci devizákra érdemes úgy tekinteni, mint a várható vámintézkedések okozta sokk tompító eszközére, ez alapján inkább a gyengülés a jellemző. A magas bétájú forintra ez fokozottan igaz, ez magyarázhatja az alulteljesítést. Vannak ugyan érvek a forint mellett, de több szól ellene - mondja Kiss, aki szerint már a hangulati hatások is közrejátszanak a gyengülésben.
Az Amundi szerint a hazai befektetők számára talán a legfontosabb kérdés, hogy az új amerikai elnök politikája hogyan viszonyul a magyar különutas törekvésekhez. A két ország vezető politikusainak jó személyes kapcsolata feltehetőleg lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos területeken javuljon a kapcsolat, ám az új adminisztráció által tervezett intézkedések gazdasági és piaci hatásaitól a jó viszony sem tudja mentesíteni Magyarországot.
A jövő évre vonatkozó piaci forgatókönyvek alapján az Amundi szerint a részvénykitettség kiszélesítése (az amerikai magecap-eken túl) és a fejlődő piaci magasabb kötvényhozamok kihasználása vezethet befektetői sikerre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
