A Magyar Nemzeti Bank ezüst érméket készít az idén Nobel-díjat nyert két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére, mondta el az InfoRádiónak Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.
Pont ma egy éve annak, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy videóban azonnali 500 bázispontos kamatemelést jelentett be. A lépést a forint gyengülésével indokolták, a közelmúltban pedig maga Matolcsy György MNB-elnök is arról beszélt, hogy az árfolyamválság küszöbén volt Magyarország. Azóta a folyó fizetési mérlegünk egyenlege jelentősen javult, a forint is erősödött az extrém magas kamatszint hatására, viszont a gazdaság megszenvedte a helyzetet, hiszen a finanszírozási kondíciók szigorodása jelentősen visszavetette a hitelezést.
Szeptemberben 12,2 százalékra zuhant az infláció az előző havi 16,4 százalékról – közölte a KSH kedd reggel. Az MNB gyorselemzésében azt emelte ki, hogy a korábbi hónapokhoz képest gyorsult az infláció csökkenése.
Vadiúj statisztikákat közölt az MNB a jelzáloghitelekről és azok hitelfedezeti mutatójáról. Nemcsak az derült ki, hogy egyre fiatalabbak a hitelfelvevők, hanem az is, hogy csökken az átlagos önerő, és a lakáshitelek 60%-át legalább 20 évre veszik fel az emberek.
Ismét nagyot emelkedett az elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések értéke: a csalók hazai kibocsátású kártyákkal egyetlen negyedév alatt közel 2 milliárd forintot, átutalásokkal pedig 5 milliárd forintot loptak el az ügyfelektől – derül ki az MNB második negyedéves statisztikáiból. Nem véletlen, hogy az MNB nemrégiben a csalásokkal kapcsolatos ajánlást adott ki a pénzintézeteknek, ugyanis még idejében szeretnék elejét venni annak, hogy a probléma elszabaduljon.
Szeptemberben újabb jelentős csökkenés jöhetett a magyar inflációban a bázishatások miatt, akár 12 százalék közelébe is eshetett az éves ráta, amire tavaly júniusban volt utoljára példa. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint sínen van a kormány által hőn áhított dezinfláció, legkésőbb novemberben újra egyszámjegyű lehet az áremelkedési ütem.
A magas infláció az elmúlt években nem ugyanúgy érintette az egyes társadalmi csoportokat. A magas jövedelműek az átlagosnál kisebb drágulást érzékelhettek, a szegényebbek és a nyugdíjasok viszont magasabbat - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank.
Többmillió időskorú számára volt meghatározó az elmúlt egy hét. Eldőlt ugyanis az idén novemberi nyugdíjkorrekció mértéke, ezt a kormány ki is hirdette a Magyar Közlönyben. Most azt mutatjuk be, hogy az idei nyugdíjkifizetések hogyan valósulnak meg.
Októberben mindössze 25 bázisponttal mérsékelheti tovább az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa azt követően, hogy szeptemberben az összeolvadt az alapkamattal – vélik az ING Bank elemzői. A pénzintézet friss értékelése szerint a harmadik negyedévben felcsillant a fény az alagút végén a magyar gazdaságban, azonban az uniós források tartós zárolása még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.
Az államnak meg kell fontolnia, hogy egy törvénymódosítással a jegybank által tulajdonolt eszközök felügyeletét magához vonja - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Indexnek. Közben az MNB is közleményt adott ki, amelyben Parragh László kompetenciáját vonják kétségbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajnálattal veszi tudomásul, hogy Parragh László, az MKIK elnöke immáron sokadik éve támadja a jegybank politikáját, ráadásul ezt a kellő szakmai tudás hiányában és minden előzetes tájékozódás mellőzésével teszi, írja a jegybank közleménye.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény módosításának javaslatát. Ennek célja, hogy kezelje az MNB negatív tőkehelyzetét, ami a 2024-rs költségvetés egyik időzített bombája.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszállt a Magyar Nemzeti Bankot bírálók körébe. Szerinte a kormány és a jegybank nem vette figyelembe a gazdasági veszélyeket, amelyeket az MKIK már jelzett.
Hajszál híján ezermilliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége az idei első félévben, ami időarányosan azt mutatja, hogy talán nagyobb a baj a jegybank eredményével, mint az várható volt. Ebben elsősorban az egekbe emelt kamat a ludas, de a forint idei erősödése sem jött jól, hiszen elapadt a korábbi bevételforrás, a devizatartalék forintra váltása. A jelentős veszteség arra is rámutat, miért kell ősszel ismét módosítani a jegybanktörvényt, hiszen a tetemes mínuszba csúszó saját tőke ötöde is komoly teher lenne a költségvetésnek.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy döntött, hogy a lakás- és hitelpiaci kockázatok miatt korábbi bejelentésnek megfelelően 2024. július 1-jétől 0,5 százalékos szinten aktiválja a bankokra vonatkozó anticiklikus tőkepufferrátát, miután idén júniusban elhalasztotta annak bevezetését.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Az első félévben 999,3 milliárd forintos vesztesége volt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amivel a saját tőkéje mínusz 1500 milliárd forint volt június végén – derül ki a jegybank honlapján megjelent féléves jelentésből. A számokat látva nem meglepő, hogy a kormány ismét a jegybanktörvény módosítására készül, hiszen ellenkező esetben a 2024-es költségvetésre hatalmas teher hárulna.
Az ATM-ek készpénzbefizetés funkciójának használati gyakorisága negyedévről negyedévre növekszik. 2023 első félévében az automatákon keresztül történő készpénzbefizetések darabszámban megelőzték a pénztári befizetéseket. A pénztári készpénzbefizetés értékben és darabszámban is lassú csökkenésnek indult, bár a nagyobb értékű befizetéseket még mindig itt intézik az ügyfelek - olvasható az OTP közleményében.
Az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint, ami magasabb, mint a kormány aktuálisan érvényben levő 3,9%-os célja. A gazdaság az év második felében elkezd növekedni, de szélesebb körű GDP-növekedésre csak 2024-ben lehet számítani - mondta a szeptemberi inflációs jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója. Az infláció még jövőre is magas lehet, és csak 2025-ben teljesülhet a jegybanki cél.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
