Szeptemberben állhat helyre az MNB törvényes működése
Az Országgyűlés első őszi ülésén szavaz majd a monetáris tanács új tagjáról - tájékoztatta a Magyar Idők napilapot a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Az új tag személye még ismeretlen.
Az Országgyűlés első őszi ülésén szavaz majd a monetáris tanács új tagjáról - tájékoztatta a Magyar Idők napilapot a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Az új tag személye még ismeretlen.
Az utóbbi években megszokottnál is jobban áll az adósság elleni harcban idén a magyar kormány. Korábban is használt modellünk szerint gyakorlatilag a kérdés csak az, mennyire akarja a kormány leszorítani az adósságot. Akár az is lehet, hogy a 2018-as választások miatt most a lehetségesnél kisebb csökkentést hajtanak végre, hogy aztán nagyobb mozgástér maradjon a következő két évre.
Megszüntette az MNB a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületnél a biztosító biztosítástechnikai tartalékai és szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogának korlátozását. Ez volt az utolsó, még érvényben lévő szankció a jegybank korai megelőző intézkedései közül. A biztosítónál folytatott vizsgálata alapján az MNB 23 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE-re.
Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.
Felkavarta az állóvizet legfrissebb költségvetési elemzésével a Magyar Nemzeti Bank. Azt állítják, hogy számításaik szerint van mozgástér az idei költségvetésben, a 2017-es költségvetés viszont ki van centizve. Kérdés ezek fényében, hogy mikor fér bele a kormány által belengetett járulékcsökkentés.
A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.
Eddig soha nem látott mértékben vették igénybe a bankok az MNB három hónapos irányadó eszközét azt követően, hogy már csak havi egy aukciót tart a jegybank. Az igazi nagy dobás októbertől jön majd, amikor nem fogadják be korlátlanul a betéteket.
Három és fél éve nem volt olyan alacsony a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankrendszerben, mint most. Az MNB ma közzétett adatai szerint ugyanis június végén 17,3% volt a lakossági NPL-ráta. A bedőlt hitelek állományának csökkenése azonban olyan alacsony, hogy a hasonló összegű követeléseladásokkal és -leírásokkal is jórészt megmagyarázható. Az MNB márciusi jelzáloghiteles ajánlása egyelőre nem hozott látványos javulást, a lakossági nem fizetési probléma pedig egyre feltűnőbb, hiszen a vállalati NPL-ráta már 8% alatt jár, miközben a lakosságnál nem történt érdemi portfóliótisztítás. Még a magáncsőd is teljes kudarcot vallott, a jelzáloghitelek eladása viszont - ha kis volumenben is - az elmúlt háromnegyedévben újraindult.
Lassan másfél hónapja, hogy az MNB bejelentette az önfinanszírozási program következő lépcsőjét, melynek keretében ősztől korlátozzák majd a három hónapos irányadó eszköz hozzáférhetőségét. Azóta minden futamidő esetében csökkentek a magyar kötvényhozamok, érdemi hatás azonban inkább csak a rövid oldalon volt. Meglepő lehet, de például a régiós versenytársakhoz képest a hosszú magyar állampapírok alulteljesítők voltak, az elemzők egy része szerint ha a gyakorlatban is elkezdődik a jegybanki likviditáscsökkentés, akkor lehet még tér a hozamcsökkenésre.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalosan is bejelentette, amit eddig csak sejtettünk: arra biztatja a kormányzatot, nevezetesen a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy költekezzen az idei büdzséből, mert van még mozgástér. Ezzel a jegybank is csatlakozott azon szakértői véleményekhez, miszerint az idei költségvetésből lehet még költekezni.
Új adatbázissal és erre épülő hitelkockázat-becslési modellel állt elő az MNB és a központi hitelinformációs rendszert kezelő BISZ Zrt. Az adatbázis minden hitelezett vállalkozás pénzügyi adatait tartalmazza, a rá épülő csődvalószínűséget becslő szolgáltatást pedig minden hitelintézet és pénzügyi vállalkozás igénybe veheti. A jegybank szerint az új rendszer mérsékelheti a kkv-hitelezés kockázatait, és élénkítheti a hitelezést.
Egyre egyértelműbb a fordulat a magyar bankszektorban: az első negyedévi 191 milliárd forint után további 152 milliárd forintos adózott nyereséget értek el a hitelintézetek március és június vége között, ami második negyedéves rekordnak számít. Igaz, hogy a céltartalékok (időleges jelenségnek számító) visszaírása most is javította a statisztikát (nettó 70 milliárd forint volt), de immár a bevételek is érdemben növekedtek.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-os szinten tartotta irányadó kamatát mai kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó szintén változatlan maradt. A piac már az őszi eseményekre készül, amikor a jegybanki eszköztár-átalakítás hozhat jelentős változásokat a pénzpiacon.
A Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike arra számít, hogy a Monetáris Tanács holnapi ülésén nem változtat az alapkamaton, vagyis azt továbbra is 0,9%-on tartja. Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Banknak sikerült elérnie azt a célját, hogy a piaci szereplők tartósan alacsony kamatra rendezkedjenek be, hiszen az elemzők túlnyomó többsége szerint egészen 2017 végéig a jelenlegi szinten maradhat az irányadó ráta. Az augusztusi döntés nem ígér izgalmakat, mindenki a szeptemberi döntést várja, hogy pontosan milyen átalakítások lesznek a 3 hónapos jegybanki betét feltételrendszerében.
A válságot követően a világ nagy jegybankjai a kamatok csökkentésével és a pénzkínálat növelésével igyekeztek enyhíteni a hitelezés visszaesése, valamint a deflációs félelmek okozta károkat. Az alacsony hozam- és kamatkörnyezetben a vállalatfinanszírozási szerkezet egyre inkább az eladósodottság felé tolódott el. A gazdasági szereplők túlzott kockázatvállalása hosszú távon azonban akár újabb problémák melegágyává is válhat. Az alábbi cikkben ennek jeleit járjuk körbe a globális kötvény- és részvénypiacok tendenciáit vizsgálva.
Az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - olvasható az MNB által szerdán közölt adatokban. A pénzügyi számlák szerint a lakosság finanszírozási képessége enyhén javult az első negyedévhez képest, az államháztartás pedig alig egy százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az utolsó egy évben.
Kissé lassulva, de még mindig 6,5%-kal gyarapodtak az elmúlt egy évben a magyar háztartások pénzügyi eszközei. Az első félév nettó tranzakciói alapján az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás volt sorrendben a három legnépszerűbb megtakarítási forma a magyar lakosságnál.
Az alacsony betéti kamatok ellenére 75 milliárd forintos pozitív tranzakcióval zárták a júniust a bankbetétek, amellyel az értékpapírok 41 milliárdját is lekörözik. Az értékpapírokon belül elsősorban az állampapírokat keresték a magyarok, de viszonylag sokan voksoltak a részvények mellett is. A befektetési alapok nagy vesztesei voltak a hónapnak mínusz 127 milliárd forintos havi tranzakcióval, a legnagyobb vagyonvisszaesést a pénzpiaci és a vegyes alapok mutatták.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.
Az elmúlt hetekben fokozatosan a 310-es szint közelébe erősödött a forint az euróval szemben, de ehhez képest a többi régiós devizánál ennél jóval intenzívebb volt a felértékelődés mértéke, így elvileg volna tere a további erősödésnek. A 309-310 körüli zóna azonban erős technikai akadály, közben pedig a dollár/forint árfolyamban a 276-277 körüli zóna kritikusan fontos, itt húzódik ugyanis egy kétéves emelkedő trendvonal, amelynek letörése hullámszerű további forinterősödést is okozhat.
A Harvard professzorának cikke.
Ha eső nem is lesz, a szél legalább megélénkül.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A Bradley hírneve töretlen marad.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
