Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
A legutóbbi négy reformértékű intézkedés közül kettő is rontotta a rendszer hosszú távú egyensúlyát - állapítják meg a közelmúltban megjelent tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank szakértői.
A Moody's Investors Service a tavaly július óta érvényben lévő stabilról június végén pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását. A hitelminősítő a döntés indoklásában kiemelte, hogy a bankok működési környezete folyamatosan javul, ami pozitívan hat mind a tőkehelyzetükre, mind az eszközminőségükre, helyreállítva azok jövedelmezőségét is. A Moody's külön üdvözölte a forintosítást, amely során jelentős kockázat került ki a bankrendszerből, valamint a háztartások helyzete is javult. A Moody's mellett tavasszal a két másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's és a Fitch is közzétette a magyar bankrendszerről szóló szektorelemzését, melyben kiemelték a magyar bankrendszer eszközminőségének és kilátásainak javulását.
A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap (Beva) részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint a kártalanítás kifizetését a jogosultaknak - közölte a jegybank pénteken. A kölcsönt a Beva a folyamatban lévő kártalanítási eljárásokban esedékes kifizetésekre fordítja.
A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a kártalanítások kifizetését - közölte a jegybank pénteken.
Az MNB engedély nélküli pénzügyi és befektetési szolgáltatás miatt szabott ki bírságot a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-re, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt a BTEL Nyrt.-re és a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-re, illetve bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítése nyomán a Credit-Investement Kft.-re - írja a jegybank közleményében. A kiszabott bírságok összesen meghaladják az 1300 millió forintot.
Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak - fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán.
A korhatáremelések és a nyugdíjrendszer egyéb paramétereinek szigorítása következtében egyre később vonulnak nyugdíjba a magyarok. A Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányában szerepel az alább két látványos ábra arról, hogy mit hoz a jövő.
Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.
2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.
Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.
Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.
A válság tanulságaként Európa újraértékeli az - egyre erősödő - árnyékbanki szektor szerepét. Baj esetén ezek fertőzésveszélyt jelenthetnek a hagyományos, ám gyakorta velük tulajdonosi átfedésben lévő hitelintézetekre is. Márpedig az árnyékbankok ma még mindig kevésbé átláthatók és szabályozottak, mint a bankok, s likviditási kockázatuk is jelentős. Az Európai Bankhatóság nemrég fogadta el a hitelintézeteknek az árnyékbankokkal szembeni kitettségeinek korlátozására vonatkozó ajánlását, amit az MNB a közeljövőben saját ajánlással ültet majd át a hazai bankpiac számára.
A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".
Ma publikált határozatában négymillió forintra bírságolta az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-t az MNB. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján legkésőbb ez év szeptember végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértést.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,9%-on hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A jegybanki döntés a várakozásoknak megfelelő volt, a gazdasági feltételek egyáltalán nem indokolták, hogy a monetáris politika letérjen az útjáról. Ennek megfelelően az egynapos betéti és hiteleszközből álló kamatfolyosón sem változtatott az MNB.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó előrejelzései szerint a keddi kamatdöntő ülésen nem módosítja a 0,9 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, bár egyes citybeli vélemények jelentősebb forinterősödés esetére nem zárják ki a későbbi kamatcsökkentést.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi tájékoztatása szerint a román Astra Biztosító magyar ügyfeleinek már csak egy napjuk van arra, hogy július 27-ig eljuttassák igényüket a kárkifizetésre, illetve a meg nem szolgált díj visszatérítésére Bukarestbe.
A Portfolio által megkérdezett elemzők egyhangúlag arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem nyúl az alapkamathoz a holnapi kamatdöntő ülésen, vagyis az továbbra is 0,9% marad majd. Abban is nagy az egyetértés, hogy a jelenlegi kamatszintek 2016 végéig semmiképp nem változnak majd, túlnyomó többségük szerint pedig 2017 decemberében is a mostani kamatkondíciók lesznek érvényesek, az irányadó eszköz átalakításának segítségével ugyanis mind az állampapírhozamok leszorítása, mind a forint gyengítése megvalósítható anélkül, hogy az alapkamathoz hozzá kellene nyúlni.
Mekkora összegű, futamidejű és törlesztőrészletű lakáshitelt vállalnak be manapság a magyarok? A fix vagy a változó kamatozás a menő, és használt vagy új lakásra veszünk fel inkább hitelt? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg 9 pontban az MNB-től kapott információink, illetve a jegybank statisztikái alapján.