Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.
Megtartotta idei második korlátos három hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank 350 milliárd forint meghirdetett mennyiség mellett az 532,5 milliárd forint banki ajánlatból 325 milliárd forintot fogadott el, amivel 875 milliárd forintról 800 milliárd forintra csökkent a három hónapos betéti állomány - olvasható a szerdai közleményben. Így márciusban még 50 milliárd forintnyi banki likviditást kell kiszorítani ahhoz, hogy teljesüljön a kitűzött 750 milliárdos cél.
A hitelből finanszírozott lakásárbuborékok különösen veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását. Nemzetközi tapasztalatok szerint azok a gazdasági válságok a leghosszabbak és a legsúlyosabbak, amelyeket hitelből finanszírozott ingatlanár-buborék előz meg. Az MNB ezért folyamatosan nyomon követi a magyar lakáspiaci változásokat. Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése ellenére egyelőre nem észlelhetők árbuborék jelei. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni a lakásárbuborékokat fújó túlzott hitelezést.
2017. március 1-től találkozhatunk a megújított 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel a boltokban. A bankjegyek azon túl, hogy képi megjelenésükben megújultak, a biztonsági elemeiket tekintve is korszerűbbek lettek - olvasható az MNB közleményében.
Nem változott az MNB Monetáris Tanácsának közleménye januárhoz képest, az utolsó kulcsmondat szerint a jegybank az inflációs cél elérése érdekében kész további nem-konvencionális, célzott intézkedésekkel lazítani.
A várakozásnak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosón sem változtattak. Egyelőre kíváncsian várjuk az egy óra múlva megjelenő közleményt, bár sok újdonság várhatóan abban sem lesz, hiszen a következő hónapok csendesen telhetnek el a jegybanknál.
Orbán Viktor miniszterelnök a kamara keddi eseményén kijelentette, hogy a jegybank által korábban összeállított versenyképességi kötet a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala. Ezért most bemutatjuk a könyv legfontosabb üzeneteit.
Február végén ellenőrzi az MNB, hogy teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését - közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.
Nagyjából egy éve maradt a kormánynak az EBRD-vel 2015 februárjában kötött szándéknyilatkozata alapján, hogy értékesítse a Budapest Bankot. Ha külföldi lesz a vevő, akkor nagyon közel kerül ahhoz a hitelintézeti szektor, hogy ismét külföldi többségi irányítás alatt legyen.
A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekord szintre röpítették a hitelintézetek profitját. A kamatkörnyezet azonban még mindig egyre mostohább a bankok számára, így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlennek tűnik megismételni 2017-ben a tavalyi kiugró teljesítményt. Lássuk, mit hozott 2016 a magyar bankoknál!
Utoljára 2010 elején volt a mostaninál is alacsonyabb a magyar lakosság 90 napon túl nem teljesítő bankhiteleinek összege. Arányuk, vagyis a lakossági NPL-ráta 13%-ra olvadt 2016 végére, ami ötéves mélypontot jelent. Üröm az örömben, hogy az év végi javulás négyötödét nem a törlesztési képesség helyreállása, hanem a követeléseladások adták, amelyek miatt egyszerűen kikerültek e hitelek a statisztikákból. A novemberi Erste-Intrum Justitia ügylet kiugróan nagy volt, ez az eladás akár 100 milliárd forint feletti jelzáloghitelállományt is érinthetett.
Egy éve indította útnak az MNB az értékpapírszámla-lekérdező alkalmazást (ÉSZLA), amelyet a 2015 tavaszi brókerpiaci események tettek indokolttá és szükségessé. Az elmúlt évben százezer körül volt azok száma, akik ellenőrizték brókercégüket az MNB alkalmazásán keresztül, ez idő alatt 14 szolgáltatónál jeleztek eltéréseket, akik közül négyet az MNB összesen 10,5 milliós bírsággal is sújtott.
Az önkéntes- és magánkasszák is jól teljesítettek a tavalyi negyedik negyedévben, ezzel pedig átlagosan 6,2, illetve 8,6%-os hozamot értek el 2016-ban. Megérte tehát nyugdíjpénztári tagnak lenni, ennek ellenére az önkéntes és a magánkasszáknál is csökkent a taglétszám az utolsó negyedévben. Az év egészére nézve viszont taroltak az új belépők az önkéntes pénztáraknál, a 36 ezer új tag négy éve nem látott csúcsnak számít.
Kevés bank tette közzé eddig éves eredményszámait, az MNB ma reggel megjelent statisztikáiból azonban kiderült: történetének legnagyobb, 456 milliárd forintos adózás utáni nyereségét érte el a magyar hitelintézeti szektor 2016-ban. Ez 14,1%-os tőkearányos megtérülést jelent, ami viszont alacsonyabb a válság előtti évek 20% körüli átlagánál, és az egyszeri tételek miatt biztosan nem fenntartható.
A Magyar Nemzeti Bank új ajánlást jelentetett meg a javadalmazási politika alkalmazásáról, melynek címzettjei a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások.
Az MNB összességében mintegy félmilliárd forintnyi bírságot szabott ki az elmúlt bő egy évben a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében lefolytatott vizsgálatsorozata keretében, emellett több büntetőfeljelentést is tett. A vizsgálatok zárásaként egy-egy hazai és szlovákiai székhelyű engedély nélküli társasággal szemben intézkedett a jegybank - írja a felügyelet sajtóközleményében.
Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.
Két friss elemzés is megjelent Magyarországról szerdán, a Citibank és a Bank of America-Merrill Lynch is most publikálta legfrissebb budapesti látogatásának eredményét. A növekedési kilátásokat mindkét cég pozitívan értékeli, azonban a Citinél látnak kockázatokat a kormányzati szereplőkkel történt egyeztetések után. A másik amerikai befektetési bank elemzői szerint az MNB elsősorban továbbra is a forint erősödését próbálja megfékezni.
2835,4 milliárd forint - ennyi volt december végén a magyar háztartások "nyugdíjpénztári átlépések miatti követelése" az állam felé. Annyira hihetetlennek tűnik ez a pénzügyi számlákban található adatsor hat évvel a magán-nyugdíjpénztárak nagy részének beszántása után, hogy megkérdeztük az MNB-t, mégis milyen jogi vagy pénzügyi alapja van a kimutatásnak, netán bizonyos értelemben valós, fennálló követelésről van-e még szó.
Hétfőn ismét finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton meghirdetett tenderre beérkezett 125 milliárd forint ajánlatból 100 milliárd forintot fogadott el. A hétfői tender eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 400 milliárd forint - olvasható a jegybank közleményében.
Több helyszínen is lecsaptak Libanonban.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
