Itthon unalomba fullad a következő néhány nap, miközben külföldön csak úgy záporoznak majd a kamatdöntések. A befektetők elsősorban a Fedet figyelik, ahol egyre valószínűbb, hogy kamatcsökkentés lesz a következő lépés valamikor az év második felében.
Hamarosan lejár a fontos határidő, ameddig a legtöbb banknál a lakossági és a vállalti bankszámlák tulajdonosainak is nagy számban kötelezően egyeztetniük kellett az adataikat a bankkal. Arra vagyunk kíváncsiak, olvasóink vajon hol járnak ebben az ügyben? Szavazz a cikkben!
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sietne a monetáris politika szigorításával.
Június 27-én sok banki ügyfelet érhet meglepetés: könnyen előfordulhat, hogy nem fognak hozzáférni a bankszámlájukhoz, nem tudnak átutalni, kártyával fizetni mindaddig, míg a bankjuk el nem végzi a teljes körű átvilágításukat. Már csak kevesebb mint két hét áll rendelkezésre az adategyeztetésre, miközben pár napja még mindig 2 millió számlánál nem történt meg az ügyfél-átvilágítás. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy rendszerszintű káosz közeleg: a banki válaszok és piaci forrásaink úgy vélik a bankok ugyan nagyon leterheltek a feladat miatt, de a határidőre már csak a számlák egy-két százalékánál marad el a kötelező adategyeztetés. Igaz, még így is tízezres nagyságrendről beszélünk.
Bár a devizahitelek már évekkel ezelőtt eltűntek, örökségük a késedelmes hitelek formájában továbbra is a magyar társadalommal és a hazai pénzügyi rendszerrel maradt. 2018 végén 109 ezer késedelmes, jelzáloghitelből származó követelés szerepelt a nyilvántartásokban. Ez a szám, bár jelentősen alacsonyabb a 2014 végén fennálló 170 ezer követeléshez képest, még mindig súlyos problémát jelez. Az adósok helyzetén az ingatlanpiac élénkülése segíthet a lakások értékének emelkedése miatt, azonban a területi eltérések miatt sokak adóssága továbbra is meghaladja az ingatlan értékét.
A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek vagy egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait - olvasható az MNB és a Bankszövetség közös közleményében.
Soha nem látott magasságba emelkedett áprilisban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, már meghaladja a 717 milliárd forintot - derül ki az MNB legfrissebb adataiból. Ez idén nagyrészt az árfolyamok emelkedésének köszönhető, az év első négy hónapjában több mint 8 százalékot erősödött a BUX-index.
A hétfői ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, melyen nem fognak hemzsegni a makroadatok, sőt igazán fontos számok nem várhatók sem itthon, sem külföldön. Egyelőre a jegybankok is szünetet tartanak az EKB múlt heti és a Fed jövő heti ülései között.
Tavaly 648 milliárd forintos, az idei első negyedévben pedig 125 milliárd forintos nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor. Megnéztük, hogy a tavalyi számok alapján melyik bank mekkorát kaszált.
Idén június 26-ig még pótolhatóak a hiányzó ügyféladatok a pénzintézeteknél, biztosítóknál. Az azonosítást mielőbb érdemes elvégezni, mert ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek, illetve az egyéb intézmények nem teljesíthetik az érintett lakossági vagy vállalati ügyfeleik megbízásait. Az adatok pótlásához személyes megjelenés nem szükséges, a hiányzó dokumentumok postán, élő videóbanki vagy netbanki úton is megadhatók, vagy akár e-mailben is megküldhetőek - írja a Pénzügyminisztérium.
Romló költséghatékonyság és csökkenő céltartalék-visszaírások mellett az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 125 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az első negyedévben a hitelintézeti szektor. A tőkearányos megtérülés 10% alá esett, közelítve fenntartható (alacsonyabb) szintjéhez.
Az infláció növekedéséről számolnak be a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói. A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7%-ra emelkedett, közelítve az inflációs célsáv tetejét.
Emelkedett tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménye, így 50 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésnek. Ugyanakkor a profit legnagyobb része még mindig a devizatartalék átváltásából származik, anélkül veszteséges lenne az intézmény. Ráadásul tovább emelkedik a jegybank tűrésküszöbe az árfolyammal kapcsolatban, 310 alatti euróárfolyam mellett már elolvadna a profit.
A kedvező gazdasági környezetben élénkülő ingatlanpiac kedvez a bankoknak, hiszen növekvő hitelezési aktivitást jelent nekik, valamint a múlt örökségein is könnyebben túl tudnak lépni. Túlértékeltség esetén azonban felmerül annak kockázata, hogy a hitelezők olyan lakásvásárlásokat is megfinanszíroznak, melyek esetében kérdéses a piaci érték fennmaradása, és a bank középtávon akár veszteséget is szenvedhet az ügyleten. A lakáspiac és a bankrendszer ilyen összefonódása makroszinten is veszélyes folyamatokhoz vezethet.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatépítését tartja legfontosabb feladatának a jegybank új alelnöke, Patai Mihály. A Világgazdaságnak elmondta: jegybankárként is a tranzakciós illeték kivezetése mellett érvelhet, de ez nem lesz gyors folyamat. Az azonnali fizetés elhalasztásának hátteréről is beszélt a napilapnak.
Fogadjuk meg Lao-Ce tanácsát: "Wei wu wei - megerőltetés nélkül, csak könnyedén..." - írja a növekedés.hu portálon megjelent cikkében Matolcsy György jegybankelnök, aki tíz távlati célt fogalmaz meg, tíz olyan területet azonosít, ahol világelsők lehetünk 2030-ig.
Meghaladta a 9000 milliárd forintot a magyar lakosság bankbetéteinek összege, ennek 72%-a lekötés nélkül hever a számlákon - mutatják az MNB friss adatai. Az új, kedvező kamatozású "szuperállampapír" megjelenése vélhetően kiszorító hatással lesz a betétekre júniustól. Áprilisban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök is szépen teljesítettek, ezeknél még látványosabb azonban a vállalati hitelek felfutása, amelyeken belül igencsak előtérbe kerültek a forinthitelek.
Egyre több forrásgyűjtési lehetőség áll a magyar vállalkozások előtt, a tőzsde és az MNB is több olyan programmal jött már elő, ami ezt a célt szolgálja. A Portfolio és a HVCA közös befektetési konferenciáján kiderült az is, hogy az MNB kötvényprogramjára már több mint 100 cég jelentkezett eddig.
Rég látott, 14,8%-os díjbevétel-robbanást hozott a magyar biztosítók számára 2019 első negyedéve, miközben a nyereségük valamivel 22 milliárd forint fölött stagnált. A piac bővülése mögött azonban több átmeneti tényezőt is találunk, ilyen a baleseti adó beépítése a biztosítási díjakba, illetve az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások szokatlan értékesítési dömpingje. Ez utóbbiak, illetve a kötelező biztosítások nélkül 4,1%-kal nőtt a piac, ami szerény teljesítmény a jelenlegi gazdasági környezetben.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn 15,01-15,01 milliárd forint értékben kötött üzletet, míg a hat és tizenkét hónapos lejáraton 9,79-9,79 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás változatlan szinten, 1725 milliárd forinton marad - jelezte közleményében az MNB.
Kollega-Tarsoly Dániellel az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Előtte konzultált a témáról Ursula von der Leyennel.
Az évszázad legnagyobb veszteségét nyelték be Amerikában.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
