A túlságosan csapadékos időjárás és az egészségügyi sztrájkok miatt júliusban havi alapon 0,5%-kal esett a brit GDP, ami meghaladta a 0,2%-os csökkenést valószínűsítő elemzői konszenzust – derült ki a brit statisztikai hivatal (ONS) szerda reggeli jelentéséből.
A következő hónapokban további forintgyengülésre számít az Equilor, a ma reggeli sajtóeseményen az is kiderült, hogy a befektetési szolgáltató várakozásai szerint az idei harmadik negyedévben érhet véget Magyarországon a recesszió, az év egészében viszont így is 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, és bár lassul az infláció, 2024-ben még mindig magas lehet. A sajtóesemény előadója Szécsényi Bálint, elnök-vezérigazgató, Árokszállási Zoltán, vezető elemző és Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető volt.
Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható – mondta az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető arról is beszélt, szerinte mekkora minimálbér-emelés jöhet.
Svédország a bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékára emeli jövőre védelmi kiadásait, összhangban a NATO célkitűzéseivel - közölte hétfőn Pal Jonson svéd védelmi miniszter, akit a TT helyi hírügynökség idézett.
Az infláció várható további csökkenése mellett az Európai Unió gazdasága növekedési pályán marad, noha lendülete enyhül, ami várhatóan 2024-ig elhúzódik - közölte az Európai Bizottság a hétfőn közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
Éves alapon csak az észt és a svéd gazdaság teljesítménye esett nagyobbat a magyarnál – erősítette meg az Eurostat friss rangsora. Közben az eurózóna az eddig vártnál gyengébben muzsikált a második negyedévben.
Meglepetésre változatlanul hagyta pénteken Magyarország Baa2 besorolását és stabil kilátását a Moody’s – írja friss elemzésében Virovácz Péter. Az ING Bank szakembere szerint azonban a hitelminősítő alulértékelheti a negatív kockázatokat, így a mostani döntése hamis biztonságérzetet adhat.
A svájci gazdaság stagnált az idei második negyedévben az első negyedévvel összevetve, mivel a globális gazdaság lassulása mérsékelte a svájci termékek iránti keresletet.
Az eddig gondolt 7,6 százalékkal szemben 8,7 százalékkal növekedett a brit gazdaság 2021-ben, ráadásul a 2020-as visszaesés is kisebb volt, mint gondolták – jelentette be a brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken a revízió után.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság. A ma megjelent részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes részterületek hogyan teljesítettek.
Várhatóan pénteken késő este jelenik meg a Moody’s friss véleménye Magyarországról, a hitelminősítőtől viszonylag régóta várunk valamilyen értékelést. Az előjelek pedig inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez negatív lehet, hiszen a két legfontosabb versenytárs idén már lépett, illetve a magyar gazdaságban is vannak kockázatok.
Második olvasatban lefelé módosították a második negyedéves amerikai GDP-t, és ez jó hír, ugyanis a Fed az erős amerikai gazdaságban jelentős inflációs kockázatokat lát. Nem meglepő, hogy az adatközlésre gyengülni kezdett a dollár.
Mexikó gazdasága a második negyedévben 0,8%-os növekedést produkált, ami némileg elmaradt a közgazdászok által előrejelzett 1,0%-os növekedéstől - derül ki a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett adatokból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
Csütörtök délelőtt újra kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A szerdai kormányülésről kiderült, hogy a háborúval és az ünnepi programsorozattal foglalkoztak, valamint az ukrán gabonára vonatkozó importtilalomról még komoly vita van a kormány és az Európai Bizottság között. Kérdésekre válaszolva a tárcavezető elmondta, hogy az ősszel nem várható újabb állami béremelés, valamint szerinte a vendégmunkásoktól sem kell tartania a helyieknek. A kormány sem tartja már valószínűnek az éves 1,5 százalékos GDP-növekedést.
Látszólag kedvező adatok jelentek meg júniusban az eurózóna ipari termeléséről, hiszen a várt kis visszaesés helyett 0,5 százalékos növekedést mért az Eurostat havi alapon. Ez azonban szinte kizárólag Írországnak köszönhető, ahol 13 százalékkal ugrott meg az ipar kibocsátása, enélkül az európai adat is lényegesen rosszabb lett volna. A kontinens hatóságai régóta küzdenek az „ír gazdasági csoda” hatásainak kiszűrésével, de egyelőre nem tudnak megbízható adatot szolgáltatni arra, hogyan nézne ki Európa gazdasága a nagy multinacionális vállalatok ír leánycégei nélkül.
Továbbra is stagnál a német gazdaság, a növekedés várhatóan a harmadik negyedévben sem indul be a német központi bank (Bundesbank) hétfőn közölt elemzése szerint.
A közgazdászok egyre optimistábban nyilatkoznak az amerikai gazdaság jövő évi ellenállóságáról és növekedési potenciáljáról. Ez a pozitív kilátás, valamint a munkanélküliség mérsékeltebb emelkedése várhatóan a Federal Reserve-öt is arra készteti, hogy hosszabb távon is fenntartsa a szigorú kamatpolitikáját.
A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, amelyeknek mind a bruttó hazai terméke (GDP), mind az üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) esett az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévhez képest – közölte az Eurostat. Uniós szinten 2,9%-os volt az ÜHG-kibocsátás esése, miközben a GDP 1,2%-kal nőtt, tehát a nagy többség tényleg anélkül tudott növekedni, hogy a károsanyag-kibocsátása is nőtt volna.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Mutatjuk, milyen szintekre kell most figyelni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
