Nyilvánosságra hozta az Eurostat a 2017-es egész éves előzetes államháztartási- és adósságadatokat. Ebből az is kiderült: a magyar MNB-alapítványok esetében bekeményített az EU statisztikai hivatala, szerinte ezeket az alapítványokat és cégeiket az államháztartáson belülre kellene sorolni.
Érdekes ábrakészletet jelentetett meg az Eurostat, amely azt mutatja be, hogy az egyes EU-tagországok mennyire teremtenek élhető környezet a polgáraik számára. Az összehasonlítást lehetővé tevő adatok az ENSZ fenntartható fejlődést szolgáló szempontrendszerén alapulnak, ami többek között az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a lakhatást, az energiaellátottságot, a közlekedést és a környezeti terhelést vizsgálja. Az EU-átlag mellett önkényesen kiválasztottuk Szlovákiát és Csehországot, hogy bemutassuk, hogyan áll Magyarország.
Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Magyarországon ezalatt 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ezzel továbbra is a mezőny elejéhez tartozunk. A legnagyobb mértékben ezúttal Írországban nőttek az árak, ott 11,8 százalékos volt a drágulás. Portugália a második 10,5, Szlovénia pedig a harmadik 10 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Unióban a dolgozó fiatalok (15-34 évesek) 29%-a rendszeresen dolgozik hétvégén is - derül ki az Eurostat felméréséből. A helyzet országonként nagyon különbözik, a lista egyik végén Magyarország található.
A Nemzetgazdasági Minisztérium januári, visszavonulót fújó nyilatkozata, a Magyar Nemzeti Bank hétfői közlése után a Központi Statisztikai Hivatal is megszólalt hivatalosan az Eximbank elszámolásának ügyében. Hangsúlyozzák: fenntartják korábbi álláspontjukat, azonban elfogadják az Eurostat adósságszámait, vagyis átsorolják az Eximbankot az államháztartási körön belülre.
Az Európai Unió elsődleges és végső energiafogyasztása is meghaladta a 2020-ra kitűzött célt 2016-ban. Noha még van pár év a cél teljesítéséig, érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan alakul a közösség energiahatékonyság-javítási programja a legutóbbi hivatalos adatok tükrében.
Abszolút értelemben nőttek, az összes adóbevételhez képest azonban csökkentek a környezetvédelmi célú adóbevételek az Európai Unióban 2006 és 2016 között. Az egyes tagállamokat sorrendbe állító listán Magyarország a mezőny második felében található, de a környezetvédelmi célú adók aránya így is meghaladja az EU-átlagot.
Nagyjából mindenkinek van sejtése arról, hogy a kelet-európai régió országai közül melyek a fejlettebb és melyek a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Csehország például rendre vezeti a régiós egy főre jutó GDP listáját, míg például Bulgária a környék országai közül többnyire a sereghajtókhoz tartozik. A lakásárak azonban sokszor késleltetve követik a gazdaság teljesítményének változását, ezért mindig vannak időszakok, amikor alul vagy túlértékeltté válik az adott ország lakáspiaca. A JP Morgan az Eurostat adatain alapulva nézte meg a régiós lakásárak elmúlt években bekövetkezett változását.
Az Európai Unió végső energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból 2016-ban. Tizenegy tagállam már teljesítette 2020-as megújuló energia célszámát, köztük Magyarország is, ahol azonban meglepő módon 2013 óta évről-évre csökken a megújulók részaránya - derül ki az Eurostat friss adatpublikációjából.
Az európai felnőtt lakosság éppen több mint fele, 51 százaléka használt netbankot 2017-ben, 2007 óta, az elmúlt egy évtizedben kétszeresére nőtt ez az arány - derül ki az Eurostat ma közzétett adataiból. Van, ahol már a felnőtt lakosság 90 százaléka bankol a neten, Magyarországon azonban átlag alatti, 40 százalék ez az arány.
Az Európai Unió 16%-a, összesen 75 millió ember élt jövedelmi szegénységben vagy társadalmi kirekesztés közepette - mutatta ki friss adatait az Eurostat.
Az eurózónában és az Európai Unióban egyaránt 2,6%-kal növekedett a GDP a harmadik negyedévben az Eurostat részletes adatai szerint. A növekedési versenyt Románia nyerte, a sereghajtó pedig Dánia.
Jövő tavasszal lezárulhat az Eximbank elszámolását övező, közel négy éven át tartó vita a magyar hatóságok és az Eurostat között - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a Központi Statisztikai Hivatal beleegyezett abba, hogy a bankot az államháztartáson belülre sorolja és a legközelebbi adatküldés során eleget tesz az uniós statisztikai hivatal kérésének. Ez pedig jelentősen átírhatja a magyar államadósság adatokat.
Veszélyben a csökkenő államadósság, ha ugyanis a magyar hatóságok végül az Eurostatnak engedve az Eximbankot az államháztartási körön belülre sorolják át, akkor 2015-ben emelkedő adósságráta adódik és gyakorlatilag stagnálás a 2013-2015-ös időszakban. Ez ugyan az adósságszabályok tekintetében nem okoz problémát, azonban az idei évben a kormánynak nem lesz könnyű dolga.
Az Eurostattal folytatott elszámolási vita az Eximbank és a jegybanki alapítványok ügyében még nem zárult le - jelentette ki a Figyelőnek adott interjúban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.
Hajthatatlan az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében, az uniós statisztikai hivatal hétfőn közzétett dokumentuma alapján. Érdekes azonban, hogy az Eurostat két év után sem akarja egyoldalúan átírni a magyar államháztartási adatokat, hanem kivár.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
