Az Eurostat tette közzé az alábbi térképet, amelyen a részmunkaidős foglalkoztatásban részt vevők aránya látható. Az ábra azt mutatja, hogy hiába beszélünk sokat ennek a foglalkoztatási formának a fontosságáról, a hazai helyzet európai összevetésben igen szomorú.
Budapesten a legalacsonyabb a lakossági gázár az Európai Unió, illetve a régió fővárosai közül, míg az áramárak az ötödik legalacsonyabbak a magyar fővárosban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közölt, euróban számolt tarifákon alapuló összehasonlítás szerint egy átlagos budapesti háztartás áram- és gázszámlái a jövedelmek 4,1 százalékát viszik el, ezzel a relatív hazai rezsiterhek alapján már sokkal inkább a középmezőnyben állunk az EU-ban.
Sokrétű infogratikát tett közzé az Eurostat, ahol a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Több, mint háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma hazánkban 2018 első negyedévében a 2015-ös értékekhez képest - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel Magyarország első a közel 30 európai országot tartalmazó rangsorban.
Ha kis mértékben is, de csökkent az átlagos háztartási energiaár az Európai Unióban 2017-ben az egy évvel korábbiakhoz képest. A magyarországi tarifák a legalacsonyabbak között vannak, vásárlóerő-paritáson azonban a nyugat- és észak-európai országokban a legkedvezőbbek az árak.
Az Eurostat 2017-es adatai és a Portfolio friss becslései alapján tavaly már több mint 610 ezer magyar állampolgár élhetett az Európai Unióban más tagállamaiban, ez a szám mintegy 25 ezerrel magasabb, mint 2016-ban. A számok azt mutatják, hogy lassult a nettó kivándorlás, de nincs szó a folyamat megfordulásáról. Ráadásul a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a fiatal, munkaképes korú népesség megy el Nyugat-Európába dolgozni.
A teljes Európai Unió gazdasági teljesítményének 0,8%-át adja Magyarország - közölte a friss, 2017-es adatokat az Eurostat. Ezzel továbbra is a 18. helyen állunk a sorban.
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Nyilvánosságra hozta az Eurostat a 2017-es egész éves előzetes államháztartási- és adósságadatokat. Ebből az is kiderült: a magyar MNB-alapítványok esetében bekeményített az EU statisztikai hivatala, szerinte ezeket az alapítványokat és cégeiket az államháztartáson belülre kellene sorolni.
Érdekes ábrakészletet jelentetett meg az Eurostat, amely azt mutatja be, hogy az egyes EU-tagországok mennyire teremtenek élhető környezet a polgáraik számára. Az összehasonlítást lehetővé tevő adatok az ENSZ fenntartható fejlődést szolgáló szempontrendszerén alapulnak, ami többek között az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a lakhatást, az energiaellátottságot, a közlekedést és a környezeti terhelést vizsgálja. Az EU-átlag mellett önkényesen kiválasztottuk Szlovákiát és Csehországot, hogy bemutassuk, hogyan áll Magyarország.
Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Magyarországon ezalatt 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ezzel továbbra is a mezőny elejéhez tartozunk. A legnagyobb mértékben ezúttal Írországban nőttek az árak, ott 11,8 százalékos volt a drágulás. Portugália a második 10,5, Szlovénia pedig a harmadik 10 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Unióban a dolgozó fiatalok (15-34 évesek) 29%-a rendszeresen dolgozik hétvégén is - derül ki az Eurostat felméréséből. A helyzet országonként nagyon különbözik, a lista egyik végén Magyarország található.
A Nemzetgazdasági Minisztérium januári, visszavonulót fújó nyilatkozata, a Magyar Nemzeti Bank hétfői közlése után a Központi Statisztikai Hivatal is megszólalt hivatalosan az Eximbank elszámolásának ügyében. Hangsúlyozzák: fenntartják korábbi álláspontjukat, azonban elfogadják az Eurostat adósságszámait, vagyis átsorolják az Eximbankot az államháztartási körön belülre.
Az Európai Unió elsődleges és végső energiafogyasztása is meghaladta a 2020-ra kitűzött célt 2016-ban. Noha még van pár év a cél teljesítéséig, érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan alakul a közösség energiahatékonyság-javítási programja a legutóbbi hivatalos adatok tükrében.
Abszolút értelemben nőttek, az összes adóbevételhez képest azonban csökkentek a környezetvédelmi célú adóbevételek az Európai Unióban 2006 és 2016 között. Az egyes tagállamokat sorrendbe állító listán Magyarország a mezőny második felében található, de a környezetvédelmi célú adók aránya így is meghaladja az EU-átlagot.
Nagyjából mindenkinek van sejtése arról, hogy a kelet-európai régió országai közül melyek a fejlettebb és melyek a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Csehország például rendre vezeti a régiós egy főre jutó GDP listáját, míg például Bulgária a környék országai közül többnyire a sereghajtókhoz tartozik. A lakásárak azonban sokszor késleltetve követik a gazdaság teljesítményének változását, ezért mindig vannak időszakok, amikor alul vagy túlértékeltté válik az adott ország lakáspiaca. A JP Morgan az Eurostat adatain alapulva nézte meg a régiós lakásárak elmúlt években bekövetkezett változását.
Az Európai Unió végső energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból 2016-ban. Tizenegy tagállam már teljesítette 2020-as megújuló energia célszámát, köztük Magyarország is, ahol azonban meglepő módon 2013 óta évről-évre csökken a megújulók részaránya - derül ki az Eurostat friss adatpublikációjából.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
