Az Európai Bizottság már 393 millió euró (160 milliárd forint) bírság behajtására készül Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságának, a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt korábban hozott ítéletének végre nem hajtása miatt. A Portfolio kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a Bizottság készen áll a további lépésekre, amennyiben Magyarország nem fizeti meg időben a bírságokat.
Az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megszavazása politikai patthelyzetet hozott az Európai Parlamentben, amely veszélyezteti az új uniós végrehajtó testület decemberi felállását. A bizottsági meghallgatások során kibontakozó hatalmi harcok új koalíciós dinamikákat jeleznek az EP-ben. Az egyik konfliktusos jelölt épp a magyar delegált, Várhelyi Olivér.
Az Európai Bizottság 300 millió eurós támogatást hagyott jóvá öt olyan határokon átnyúló védelmi beszerzési projekt számára, amelyek célja a tagállamok közötti védelmi együttműködés javítása és a közös beszerzések révén a katonai készletek költséghatékonyabb biztosítása. A projektek az EU védelmi iparágának megerősítését és a tagállamok haderőinek interoperabilitásának javítását célozzák – írja közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a hulladék-keretirányelv és a hulladéklerakókról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint Brüsszel felszólította a kormányt a hiányosságok kijavítására, és amennyiben nem érkezik kielégítő válasz, további jogi lépések következhetnek. A Magyarországot érintő eljárások mellett, a Bizottság megújulóenergia-irányelv teljes körű átültetése kapcsán is kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött több tagállami kormánynak, köztük a magyar kabinetnek is – közölte az EU-s végrehajtó testület.
Az EU kormányai által tervezett költségvetési megszorítások veszélyeztetik a régió gazdasági növekedését, miközben az Egyesült Államokkal folytatott versenyben is nő a kontinens lemaradásat. A gazdasági szakértők szerint az uniós költségvetési szabályok szigorítása a szükséges beruházások elmaradását és hosszú távon gyenge gazdasági teljesítményt eredményezhet.
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye látványos lemaradásba került az Egyesült Államokhoz képest, amire a nyers GDP-adatok is egyértelműen rávilágítanak. Míg az EU gazdasága mindössze 15%-kal bővült, az amerikai gazdaság több mint 64%-kal növekedett 2013 és 2023 között, ezzel új szintre emelve a transzatlanti különbségeket. Az eltérés okai mélyebben gyökereznek: az USA innovációra, technológiai fejlesztésekre és rugalmas foglalkoztatási politikákra épülő gazdasági modellje erőteljesebb és rugalmasabb, míg Európa gazdasága merevebb, strukturális kihívásokkal küzd. A termelékenységi mutatóknál a lemaradás nem olyan drámai, de ott látszik csak igazán Európa szenvedése.
Az Európai Unióban az adókedvezmények javítanak a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésén, de gyakran bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkenti annak átláthatóságát és hatékonyságát. Az Európai Bizottság új jelentése szerint a személyi jövedelemadóhoz és az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó kedvezmények jelentős bevételkiesést okoznak az uniós tagállamoknak, miközben a költségvetések így is feszítettek. A jelentés rámutat, hogy bizonyos áfakedvezmények megszüntetése lehetőséget adna az állami támogatások fokozására. Helyettük Brüsszel az újraelosztást támogató célzott, utólagos adóvisszatérítések erősítését javasolja.
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
Az Európai Unió új költségvetési szabályozást vezet be, amely lehetővé teszi a kohéziós alapok jelentős részének védelmi célú átcsoportosítását. A háborús feszültségek és Donald Trump esetleges visszatérése az USA elnöki posztjára egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra, hogy megerősítse védelmi iparát és infrastruktúráját.
Az Európai Unió a EuroHPC program keretében megkezdte az első mesterséges intelligencia gyárak (AI Factories) kialakításának előkészítését, amelyek az AI fejlesztést hivatottak ösztönözni az EU-ban. A kezdeményezés célja, hogy világszínvonalú szuperszámítógépekre építve növelje az európai számítási kapacitást és támogassa a kontinens mesterséges intelligenciás innovációját – írja közleményében az Európai Bizottság.
Piotr Serafin, az Európai Unió költségvetéséért és csalásellenes ügyekért felelős lengyel biztosjelöltje a hosszú távú költségvetés növelését szorgalmazza, amely szerinte az EU GDP-jének jelenlegi 1%-ánál nagyobbnak kellene lennie. Serafin az uniós szintű új adók kidolgozását sürgette, és 2025 elejéig vár előrelépést ezen a téren.
A magyar területfejlesztési politika az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket ért el a régiók közötti különbségek csökkentésében, különösen a kisebb települések gazdasági stabilitásának javításában. Azonban ha kisebb területi egységek, járások szintjén nézzük az országot, akkor erősebb különbségek látszódnak a felzárkózásban – mutatta be Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Portfolio, Euractiv és Blue Door Consulting által szervezett 1st Bruxinfo Day konferencián tartott előadásában. Külön hangsúlyt fektetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a 2004-es EU-csatlakozás óta az állam tett, valamint arra, hogy a kisebb települések gazdasági stabilitása és az ott élők életminősége javítására jövőre elindul a kormány 65 milliárdnyi pluszforrást biztosító Versenyképes Járások Programja.
Sikerült elfogadnunk egy versenyképességi paktumot, ami öt évig az Európai Unió fókuszában lesz – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács budapesti informális csúcstalálkozóján. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának leköszönő elnöke ismertette, a tőkepiaci unió teljes megvalósításáról sikerült megállapodni. Emellett szabályozáscsökkentés és az innováció fokozottabb támogatása is bekerült a paktumba.
Soha ennyi pályázat nem érkezett még az Európai Védelmi Alap 2024-es támogatási körére, összesen 298 projekt versenyez 1,1 milliárd eurós finanszírozásért. Az EDF külön figyelmet fordít a kkv-k bevonására, elősegítve az európai védelmi innovációt és a technológiai fejlődést.
Az Európai Uniónak fel kell készülnie az önvédelemre, elsősorban Oroszország jelentette fenyegetés miatt – hangsúlyozta Andrius Kubilius, az EU új védelmi és űrügyi biztosjelöltje az Európai Parlament előtti meghallgatásán.
Az Európai Parlament biztosjelölti meghallgatásai során több jelölt bemutatta célkitűzéseit az EU új irányvonalának meghatározásáról, ám több jelöltet letámadtak a képviselők. A nők védelme, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a fenntarthatóság és az innováció erősítése voltak a legfőbb témák. A magyar jelölt, Várhelyi Olivér kikérdezése még feszültté is vált szerdán.
Az Európai Unió zöldipari szereplői Donald Trump esetleges visszatérésére készülnek, ám továbbra is bíznak abban, hogy a globális klímatechnológiai verseny folytatódik. Szakértők szerint a republikánus elnökjelölt ígéretei ellenére nem valószínű, hogy teljesen eltörli a Biden-féle zöld beruházásokat ösztönző törvényt.
Kína hétfőn panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió által bevezetett dömpingellenes vámok miatt, amelyek akár 43,5 százalékos terhet rónak a Kínában gyártott elektromos járművekre – írja a Politico.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
Az Európai Unió üvegházhatású gázkibocsátása jelentős, 8,3 százalékos csökkenést mutatott 2023-ban – derült ki az EU csütörtökön közzétett klímajelentéséből. Ez az éves visszaesés az egyik legnagyobb a 2020-as Covid-19 világjárvány óta, amit a megújuló energiaforrások gyors elterjedése okozott szerte Európában. Az EU-ban a legtöbb energiát már megújuló termelők biztosították – derül ki a Politico összefoglalójából.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
