Az Európai Unió szigorú irányelveket határozott meg az Egyesült Királysággal tervezett „újratárgyalási” folyamatban, beleértve a halászati jogok gyors rendezését és a „no cherry-picking” elv ismételt hangsúlyozását. A tárgyalások jövőre indulnak, miközben az Egyesült Királyság ambiciózus célokat tűzött ki az EU-val való biztonsági és kereskedelmi kapcsolatok újradefiniálására.
Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyi biztosa szerint az Unió következő hétéves költségvetésében a védelmi kiadásokra szánt keretnek meg kell közelítenie a 100 milliárd eurót. Ez a jelenlegi, mindössze 10 milliárd eurós kerethez képest óriási ugrást jelentene, tükrözve az ukrajnai háború okozta prioritásváltást.
Európa és a Mercosur közötti új kereskedelmi megállapodás nemcsak gazdasági előnyöket, hanem geopolitikai jelentőséget is hordoz. Az elmúlt öt évben az Európai Unió figyelembe vette a mezőgazdasági termelők, fogyasztói csoportok és környezetvédelmi szervezetek aggályait, és a mostani megállapodás már a legszigorúbb védintézkedéseket tartalmazza. A megállapodás évente akár 4 milliárd eurós megtakarítást hozhat az európai exportőröknek, miközben védi a kontinens érzékeny gazdasági szektorait, elősegíti a fenntarthatóságot, és erősíti az EU globális versenyképességét. Mindemellett geopolitikai szempontból is kulcsfontosságú, hogy Európa szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, miközben a kereskedelmi korlátozások világszerte egyre szaporodnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének véleménycikke.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten jelentette be az Európai Parlamentben, hogy új mechanizmus kidolgozását tervezik az uniós források célba juttatására, a nemzeti kormányok megkerülésével – számolt be a Népszava. A változtatások nem igényelnének jogszabályi változtatást, így nem megvétózható a tagállamok által, mivel a kormány által felügyelt támogatások egy részét enélkül is át lehet csoportosítani a közvetlen irányítású alapokba.
Az EU vezetői egy 500 milliárd eurós közös védelmi alap létrehozását tervezik, amely kötvénykibocsátással finanszírozná a közös fegyverkezési projekteket. A terv célja, hogy megerősítse Európa védelmi képességeit Donald Trump esetleges visszatérése miatti NATO-bizonytalanság árnyékában.
A kormány újabb jogszabály módosításra készül az uniós források felhasználása miatt: az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának rendelettervezete a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) beruházásait célozza, lehetőséget biztosítva a támogatási intenzitások növelésére. Sok forráshoz azonban még nem fér hozzá Magyarország.
Az Európai Bizottság megalakította az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanácsot – számolt be közleményében a testület.
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott a pénzügyi adatok hozzáférését és megosztását szabályozó FiDA-keretről, amely komoly előrelépés a tőkepiaci unió létrehozásában, és a magyar EU-elnökség egyik első látható sikere. A szabályozás célja az egységes adatmegosztás megteremtése, amely növeli a pénzügyi szektor hatékonyságát, és javítja a fogyasztók, különösen a KKV-k és magánszemélyek helyzetét. A FiDA a személyre szabott pénzügyi termékek elérhetőségét segíti elő, miközben garantálja az adatok feletti fogyasztói ellenőrzést.
Az Európai Bizottság az új elnökségi időszak első lépéseként megkezdte a 2010-es intézményközi keretmegállapodás felülvizsgálatát, amely a Bizottság és az Európai Parlament közötti együttműködés alapjait rögzíti. A felülvizsgálat célja az átláthatóság és a politikai felelősségvállalás erősítése, valamint a két intézmény közötti párbeszéd javítása.
A második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság új kabinetfőnöki pozícióinak elosztása nem minden országnak kedvezett. Német és francia tisztviselők dominálnak úgy is a brüsszeli végrehajtó testületnél, hogy mind a két országban belpolitikai válság van, míg Olaszország és Spanyolország alulreprezentáltak maradtak.
A Covid-19 világjárvány élesen rávilágított az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségekre. Az Európai Beruházási Bank (EBB) felmérése szerint a kevésbé fejlett régiók vállalatai sokkal nehezebben jutottak finanszírozáshoz, miközben a fejlettebb régiókban a digitalizáció és az innováció területén végrehajtott beruházások tovább növelték a különbségeket. Ugyanakkor az EU-s vállalatok többségének sikerült megtartani a munkavállalóit és újra nyereségessé tudtak válni. Azonban a regionális fejlettségi különbségek növekedése rávilágít a szükséges kohéziós politikai reformok fontosságára.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához – közölte Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa miután találkozott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása a feltétele, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus-programba.
Ursula von der Leyen második Bizottságának kiszivárgott munkaprogramja a környezetbarát ipar és a védelmi politika erősítését helyezi előtérbe az első 100 napban, miközben hosszabb távú terveket is meghatároz az EU stratégiai autonómiájának és versenyképességének növelésére. A dokumentum részletesen vázolja a fenntartható technológiai és innovációs célokat, valamint az ipari átállást elősegítő kezdeményezéseket.
Az Európai Bizottság új iránymutatásai szerint a LIFE programból kapott uniós zöld források már nem használhatók fel lobbitevékenységre. A döntés jelentős hatással lehet azokra az NGO-kra, amelyek eddig ezeket a forrásokat használták az EU környezetvédelmi politikájának befolyásolására.
Az Európai Bizottság a jogállamiság aktuális helyzetéről nyilvános konzultációt indított az Európai Unió tagállamaiban és uniós szinten. Az összegyűjtött vélemények és javaslatok a 2025-ös jogállamisági jelentés elkészítését segítik, amely az uniós tagállamokban bekövetkezett változásokat hivatott értékelni.
A mai napon hivatalba lépett a második Ursula von der Leyen vezette Bizottság - jelezte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
A Budapesti Nyilatkozat, amelyet az Európai Unió vezetői 2024 novemberében fogadtak el, a versenyképesség növelésére irányuló uniós stratégiák legújabb állomása. Noha a magyar kormány több tagja is áttörésként beszél róla, tartalmában szoros párhuzamot mutat a korábbi versailles-i és granadai nyilatkozatokkal. Ám néhány új súlypont is megjelenik benne, amelyek megvalósítására – brüsszeli mércével nézve kifejezetten gyorsan – lépéseket tett már az uniós intézményrendszer.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Az Eurobarometer friss felmérése alapján a magyarok körében továbbra is az infláció és a megélhetési költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívás: a válaszadók 45%-a nevezte meg ezeket kiemelt problémaként, ami jóval meghaladja az EU27-es átlagot (33%). A gazdasági kilátásokat illetően szintén pesszimisták a magyarok, hiszen csak 20% vár javulást, míg 34% romlásra számít a következő évben. A kormányban ráadásul kisebb a magyarok bizalma, mint az EU-ban.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
